A láda

A multiláda ELSŐ PONTJA a zöld és a sárga turistajelzés találkozásához közel, a Kis-Tábor-hegy gerincére vezető út elején található. A koordináták egy facsoporthoz vezetnek, amelynek egyik fáján rejtettük el a láda megtalálásához szükséges koordinátákat. A REJTEKHELYET SZEMMAGASSÁGBAN KERESSÉTEK (kb. 160 cm):  N 47° 26,460' E 18° 26,721' 360 m [GCKTAH-1]. A láda koordinátáit az itt található kisméretű, 6 cm magas kis üvegben találhatod.

MÁSODIK PONT: Magát a ládát (normál, 15*10*4 centis konyhai tároló) a Kis-Tábor-hegy csúcsa közelében, egy soktörzsű fa tövében találjátok. Jó mélyre kell nyúlnod!
Korábbi helyét, a völgyre néző sziklaszurdok tetején, szétrombolta az időjárás szeszélye, ezért döntöttünk a hegytető ligetes helyszíne mellett. Szeretnénk megelőzni a talaj további erózióját és megkímélni a sziklaszurdokokat.
Tehát nem kell lemászni sehova, a rejtek teljesen biztonságos helyen van fenn a ligetes tetőn egy facsoport tövében!!! :)
Kérünk, vigyázz a hely szépségére!

---

A ládába TravelBug nem helyezhető.

---

Megközelítés

A láda megközelíthető Vérteskozma felől a zöld, Csákvár felől a sárga turistajelzésen.

Ha Csákvárt választjátok, itt érdemes parkolni:
 N 47° 23,915' E 18° 27,904' 123 m [GCKTAH+1parkoló]

Ha inkább Vérteskozmáról indulnátok, a falu előtt található egy parkoló:
 N 47° 26,977' E 18° 26,301' 123 m [GCKTAH+2parkoló]

Ha Csákvár felől érkeztek, utatok a csákvári vadászkápolna mellett is elvezet. Amint a két turistajelzés egymásba ér, egy jelzetlen út visz tovább a Kis-Tábor-hegy gerince irányába, ahol az első pont rejtezik.

Innen már csak egy kb. fél kilométeres út vár rátok, amely végigvezet benneteket a Kis-Tábor-hegy csodálatos kilátást nyújtó, jellegzetes vértesi dolomit-gerincén. Jobbra a Három szarvas útjának völgyét láthatjátok, a völgyön túl a Nagy-Bükk oldalára tekinthettek.

A Kis-Tábor-hegy egyike a Vértes dolomitgerinceinek, amelyek a hegység délkeleti oldalán méltán kedveltek a túrázók körében (Kilenc nővér gerinc, Redl-emlékmű gerince, Pamlag-völgy feletti ormok). Mi e gerinceket éppen a geoládák keresése során ismertük meg.

A helyet 2018 tavaszán leltük meg vértesi barangolásunk során.

Mivel a hely, amelyet most megismertetni szándékozunk, gyönyörű és emellett a szívünk csücske is, kérünk benneteket, hogy vigyázzatok rá Ti is!

A Vértesről

A Vértes a Dunántúli-középhegység 314 négyzetkilométer nagyságú része, a Bakony és a Gerecse között terül el, a Velencei-hegység szomszédságában. Mint tájegység, 300-400 méter magas "csúcsokat" és az azt körülvevő pusztákat, réteket foglalja magába.

A Vértes határa korábban jóval északabbra húzódott, egészen a Gerecse csúcsának szomszédságában. Emiatt van, hogy Vértestolnát az általunk ma Gerecseként ismert hegység mélyén találjuk:)

A síkság és a hegység találkozásában rendkívül változatos domborzati viszonyok és klímahatások eredményeként ritka, gazdag élővilág figyelhető meg. A dolomittömbök tagolta hegyoldalak déli peremét sziklagyepek és karsztbokorerdők borítják, míg a völgyek északi oldalán alacsony növésű erdők élnek.

Ősszel a déli Vértesben a kivillanó fehér sziklákat díszítő, sokak szerint a kanadai indián nyarat idéző színpompában, a cserszömörce sokszínű lombszíneződésében gyönyörködhetünk. Sok a vad is errefelé, különösen a szarvas és az őz.

A Vértesről bővebben..

Vérteskozma

A környék leghangulatosabb települése Vérteskozma, ahonnan könnyen megközelíthető a láda. Történetéről a ProVértes alapítvány honlapja a következőket írja:

Máig jellemző arculata a 19. század közepén alakult ki. A hófehér, feketelábazatú házak a telkek baloldalán épültek, szemben az ólak, a hidasok épültek, az udvar végében pedig a lábas pajta állt, amihez gyakran pince is csatlakozott. A lakóteret tágas lakószoba, pitvar konyhával és kamra alkotta. A konyha felett német jellegű (kétirányban boltozott), nyitott kéményt alakítottak ki. A lakóházak előtt tornác futott végig.

A legkorábbi épületjelzés 1821-ből ered. A török idők után gróf Esterházy József bajorországi telepesekkel népesítette be a falut. A II. világháborút követően a csaknem 300, német anyanyelvű lakost Németországba telepítették ki. Emellett a falu hanyatlásához a hagyományos mezőgazdaság visszaszorulása (az 50-es évek téeszesítése) is hozzájárult (Érdekesség, hogy a szomszédos Gánt az iparosodás során fellendülő bauxitbányászat miatt megőrizte lakosságát, Vértestolna -szerencsére vagy sem - ebből nem tudott profitálni).

Egészen az 1970-es évekig kellett várni arra, hogy a falu új életet kezdjen. Ekkor városi lakosok fedezték fel a varázslatosan szép környezetben fekvő települést, felvásárolták az ingatlanokat, és a népi építészeti értékek meghagyásával felújították az épületeket. A község nemcsak külsejében, de hangulatában is hűen őrzi a múltat, amit a kitelepítettek emlékére állított emlékkereszt is jelez. Napjainkra gyönyörűen gondozott, virágzó üdülőfaluvá vált, ahol turistaház és vadászház várja az ideérkezőket.