1. 17*10*5 cm-es hagyományos láda, tuskó alatti mélyedésben, ágakkal és kérgekkel álcázva. (N 46° 44,298' E 17° 46,280')
2. 9*9*5 cm-es láda a második jelszórészlettel, kis fás csoportnál. (N 46° 44,174' E 17° 45,860')
3. Gyógyszeres mikró a legelő melletti erdő szélén. Talajszinten keresgélj, fa tövénél! (N 46° 44,334' E 17° 45,741')

---

A ládába TravelBug nem helyezhető.

---

Útvonal
A hárompontos multi célja, hogy minél több oldalról bemutassa a Látrányi Puszta Természetvédelmi terület változatos felszínét és élővilágát. Az ajánlott kiindulópontnál kényelmesen meg lehet állni autóval  N 46° 44,236' E 17° 45,928' 125 m [GCLATT+parkoló], innen javasolt csillagtúra-szerűen felkeresni az egyes multipontokat.

Az első pont  N 46° 44,298' E 17° 46,280' 114 m [GCLATT-1] a Tukora-tanya környékén található, nem messze a lassan csordogáló a Tetves-pataktól. Menet közben kis távolságon belül száraz homokgyeppel, gyékényes-sásos területtel, lápréttel, fűzligettel, nyárfákkal és akácgyepűvel is találkozhatunk. A második állomáshoz  N 46° 44,174' E 17° 45,860' 128 m [GCLATT-2] gödrökkel és homoksáncokkal tagolt réten át lehet eljutni. A nyílt homokfelületek és gyepfragmentumok mellett nyárfákat és bokorfüzeseket találunk. A multi utolsó pontjához  N 46° 44,334' E 17° 45,741' 138 m [GCLATT-3] vezető úton haladva szabad homokfelületek, valamint zárt- és nyílt homokgyepek váltakozása figyelhető meg. Érdemes egy kicsit beljebb sétálni a pusztán áthaladó homokos földúton, ahol kétoldalt szinte végig elkerített legelőket alakítottak ki, főként marhák számára.

A koppányi aga testamentuma
"Egy kis emelkedésen kapaszkodtak még fel, aztán kiterült előttük a bajvívás helye, a látrányi rét. Könnyű ködzászló úszott a fenekén, nehéz harmatcseppek alatt bólogatott ezernyi fűszál, és madár dalolt valahol magasan, fenn a levegőben; a lovak mögött uszály maradt a letiport réten, és dobbanásuk a főbe veszett. (...) Lágy májusi szellő imbolygott a réten. Kurrogtak a gerlék a fűzfán, a zsendülő élet szerteáradt melegen, illatosan." - Részletek Fekete István első regényéből, a török hódoltság idején játszódó A koppányi aga testamentumából. Itt vívja egymással párbaját a főhős, Babocsai László és Oglu, a koppányi aga.

Sokszínű tájkép
Az alig 230 hektáros terület egyike Külső-Somogy különleges természeti értékeinek. Felszínét negyedidőszaki üledék fedi: A Balaton egykori öblözetében felhalmozódott tavi homokot az északi irányból fújó szél idehordta és a puszta magasabb, nyugati részén buckákat épített belőle. A homokbuckák, a buckaközök és az időszaki vízfolyások széles, lapos völgyei igencsak mozgalmassá teszik a tájat. A változatos felszínen a száraz homokpusztai rétek, jó vízellátottságú láprétek, üde kaszálók és kisebb erdős területek váltják egymást, míg az alacsonyabban fekvő keleti határszakaszon az ott végig folyó Tetves-patak rakta le üledékeit.
A puszta jelenkori arculatának kialakulásában, illetve a sokszínű természeti értékek fennmaradásában elsődlegesen a hagyományos gyepgazdálkodás játszott szerepet. Mind a legeltetés, mind a kaszáló művelés jelen volt a területen. Előbbi a szárazabb részekre, utóbbi az üde gyepekre és láprétekre volt jellemző.

Gazdag élővilág
A pusztának a növényvilága a leggazdagabb, több mint harminc védett faj megtalálható. A térségben csak itt él vidrafű, fehérmájvirág, homoki szalmagyopár és szúnyoglábú bibircsvirág. A szintén változatos rovarvilágból is számos védett faj kiemelhető, ilyen például a mocsári tarkalepke, a nagy tűzlepke, a vérfű-hangyaboglárka, a zanótboglárka, vagy a skarlátbogár. Említésre méltó még a puszta madárállománya, sétáink során gyurgyalaggal, fehér gólyával és búbos bankával több helyen találkozhatunk, de ha van egy kis szerencsénk, réti sast és fekete gólyát is megpillanthatunk.

Tukora-malom
Érdekes ipartörténeti emlék a területen található Tukora-tanya, melyen az egykori tulajdonos, Tukora Péter a 20. század elején vízimalmot működtetett. A malom épülete jó állapotban maradt fent, de sajnos magánterületre esik, így jelenleg nem látogatható.

Óvjuk, védjük a természetet!
Sajnos az üde láprétek növénytársai egész Közép-Európában visszaszorulóban vannak, ezért védelmük minden szempontból kiemelt feladat. A talajvíz szintjének változása és tápanyagtartalom változása egyaránt a terület romlását okozhatja, erre a látrányi pusztán is bőven láthatunk példákat (nádasodás, tájidegen gyomok jelenléte). Az eredeti erdőtársulások is már csak foltszerűen figyelhetők meg. Ahol egykor cseres-tölgyesek és keményfaligetek voltak, ott mára a haszonfa-termesztés és a homokbányászati tevékenység miatt főként másodlagos növényzetet találunk. Fontos, hogy a TVT bejárása közben óvjuk a természet értékeit, ne tegyünk kárt az élővilágban!

A Látrányi Puszta TVT élővilága
Wikipédia