+
történelmi nevezetesség, várrom, épület
-
szép kilátás, érdemes panorámát fényképezni
-
különleges látványosság, helyszín
-
speciális koordináta-érték vagy magasság
-
vízpart, tó/folyó, forrás van a környéken
-
település belterületén van a láda
-
van a közelben (pár száz méteren belül) lakott terület
-
havas, jeges időben, fagypont alatti hőmérsékleten is kereshető a láda
+
nyáron, a legnagyobb kánikulában is ajánlott környék
+
hegyen, csúcson, nagy dombon van a láda (a környékhez képest)
-
megközelíthető járművel néhány száz méteren belül
+
a javasolt kiindulóponttól fél órán belül elérhető
-
mozgáskorlátozottaknak, babakocsival érkezőknek is ajánlott
+
kisgyerekkel is megközelíthető
-
a láda megszerzéséhez sziklát kell mászni (gyerekkel nyakban kizárt)
-
sötétben is érdemes keresni
-
a GPS-t zavaró sűrű erdő, sziklafal, magas épület, stb. van
-
szokatlan méretű/alakú a láda (az ajándékok miatt fontos)
-
el lehet menni kerékpárral a ládáig (vagy látástávolságban hagyható)?
-
GPS nélkül is érdemes megkeresni
-
a látnivalóért fizetni kell
Bejárattal szemben, benőtt lőrésben egy 10x10x5 cm-es doboz. (Technikai okok miatt GCZRLN a valódi rövidnév.)

A ládába TravelBug helyezhető.
Megközelítés
Nekünk a Drávaszabolcsi hátárátkelő volt a legcélszerűbb, ahonnan - autópályák nélkül - valamivel több mint 200 kilométer megtétele után jutottunk el a vár alatti parkolóhoz
N 45° 11,805' E 16° 22,184' 240 m [GCZRlN+parkoló]. Mivel nem siettünk, így ez majdnem öt óránkba került.
A települést a D47-es út felől lehet megközelíteni. Mi Divusa
N 45° 8,540' E 16° 26,665' 120 m [GCZRlN+letérés] felől érkeztünk. Az út főbb jellemzői: aszfaltozott, keskeny, hullámzó, néhol kevésbé belátható, alacsony forgalmú. Parkolásra azonban tágas hely kínálkozik a vár tövében található pihenő melletti tisztáson. A falu fölött magasodó várból - mely valaha a déli végvárrendszer részeként védte Magyarországot a töröktől - mára csak csonkok maradtak.
Nem messze a bosnyák-horvát határtól, vadregényes dombok ölelésében fekszik a magyar, és a horvát történelemben is fontos szerepet játszó Zrínyi család névadó települése, Zrin (Zríny).
A vár építése a 13. század végére tehető, amikor első tulajdonosai a Babonicsok voltak. A Zrínyiek ősei, a horvát bribiri Subicsok a várat 1347-ben kapták Nagy Lajostól, a királynak tett szolgálataikért cserébe. A horvát Subics György miután áttette székhelyét Zríny várába, a Subics helyett már a vár után Zrínyi-nek nevezte magát. A költözés nem volt véletlen, ugyanis amellett hogy Zríny fontos kereskedelmi utak mentén feküdt, környékén ezüst, cink és ólomlelőhelyek is voltak. Nem sokkal később Zríny az ellenőrzése alá vonta az Una folyóig terjedő területeket.
1508-ban itt született Zrínyi IV. Miklós horvát bán. A vár első jelentősebb ostroma 1539-ben volt, de ekkor még a török sikertelenül ostromolta. A szigetivári hős elestét követően, 1577-ben Ferhát boszniai pasa seregével már különösebb ellenállás nélkül szerezte meg a várat. A császári Dornberg kapitány taktikai megfontolásból a várat harc nélkül feladta, és átvonult Gradac erősségébe.
A török uralom után Zríny a XIX. század végén került előtérbe, amikor 1883-ban egy könyv jelent meg a Zrínyiek váráról
Zrin grad i njegovi gospodari címmel.
Az évszázadokig tartó pusztulás után 2000-ben elkezdték a vár részleges felújítását. 2016-ra a bejárat körüli falak fel lettek újítva, és a törökverő Zrínyi Miklós halálának 450. évfordulóján emléktáblát avattak.
Nyáron azonban a várudvart ellepi a magasra növő gaz, pedig birkák is segédkeznek a "tisztántartásban".
A láda egy lőrésben, szeder mögött rejtőzik.
Források és ajánlott irodalom
-
Értékmentés
-
Várak.hu
-
Wikipédia
-
450 év után