Keszthely

Keszthely a Balaton egyik legjelentősebb, legpatinásabb városa: népességével csak Siófok, hagyományaival csak Balatonfüred versenyezhet. A tó és a hegy városa, a Festeticsek hagyatéka: a kastély, a Georgikon, a Helikon, a gesztenyesor és a Fenyves-állé - ez mind Keszthely.

Régmúlt

A földtörténeti szempontból rendkívül fiatal, mintegy 20.000 éves Balaton partján a kőkorszaktól folyamatosan kimutathatók az emberi tevékenység nyomai.
A vidék a Római Birodalom Pannónia nevű tartományának egyik fontos központja volt. Két fontos kereskedelmi útvonal kereszteződésénél kompátkelőhely és tekintélyes méretű erőd(=castellum, a város nevének eredete) épült (~400x400m!), melynek romjai Fenékpusztánál (Valcum) ma is láthatók - méltóbb gondozásra várva.

A Festeticsek hagyatéka

A város mai arculatát és kulturális hagyományait hangsúlyosan a XVIII. századtól itt élő Festeticsek, kiemelten Festetics György tevékenysége határozza meg. 1797-ben a hatalmas birtok rendbetételének szakemberszükséglete okán alapítják Európa első mezőgazdasági főiskoláját, a Georgikont. Ettől fogva Keszthely a mai napig egyetemi város. A Festeticsek kastélya a város emblémája, az ország egyik legnagyobb, és talán legszebb kastélya, mely állandó és időszakos kiállításoknak, kulturális eseményeknek, koncerteknek, színházi előadásoknak ad helyet. A kastélyt szépen rendezett nagy park veszi körül, melyben bármely évszakban kellemes a séta. A park ingyen látogatható, de éjszakára zárják. A kastély nyitvatartásáról, aktuális programjairól, belépődíjakról itt érdemes tájékozódni.

Helikon

A Festeticsek a kultúra mecénásai is voltak: jelentékeny könyvtárat tartottak fenn, folyóiratok, szépirodalmi művek megjelenését támogatták. 1817-től rendszeresen a Helikon-ünnepségeken látták vendégül a Dunántúl jelentős íróit, költőit.
Ezt a hagyományt folytatja a modern korban kétévenként a Keszthelyi Helikon, a kulturális-művészeti ifjúsági seregszemle. Középiskolások érkeznek a Dunántúl minden tájáról, hogy különféle művészeti ágakban versengjenek. A megnyitót a Helikon-parkban, a központi emlékműnél tartják.

Ezer apró

Igen szép a parti mólóról az öböl a Keszthelyi-hegység hátterével, a Balaton és Hullám szállodák - bár egyikük sajnos sok éve gazdátlanul romlik. Említést érdemel még többek között a Balatoni Múzeum, a Georgikon Majormúzeum, meg persze az egész belváros sok-sok kisebb nagyobb - olykor kissé eklektikus - látványosságával: TV-rádió Múzeum, Csigaparlament, Babamúzeum, Panoptikum stb.

A gesztenyesor

A városba délről bevezető 71-es utat szegélyezi az ország alighanem leghosszabb és legszebb vadgesztenyesora. Közel 4 kilométer, közel 2x400 fa; még télen is impozáns, kora tavasztól késő őszig pedig változatosan szép: fehér virágaival, a nyári hőségben kellemes, gyakorlatilag teljesen zárt árnyas zöld alagútjával, ősszel pedig változatos színeivel és a szélvédőn ijesztően koppanó tüskés-zöld és kemény-barna bombáival.

Akit részletesebben érdekel, mindezekről további információkat talál pl. a Wikipédián és a város honlapján.

Személyes

Keszthely szülővárosom, és noha hivatalos lakhelyem soha nem volt, közelsége okán gyerekkoromtól számtalan szál köt hozzá. Végül - párom révén - kicsit még lakhelyem is lett, miután ide is "hazajárunk" sok éve. De ettől az elfogultságtól függetlenül is azt gondolom, hogy kellemes, szerethető kisváros, remélem, tetszeni fog.

A túra

A virtuális pontsorozat az említett látványosságok közül a könnyen útba illeszthető fontosabbakon vezet végig - körtúraként tervezve. A jelszórészleteket a felsorolás sorrendjében kell összeilleszteni.
Bár az egyes pontok autóval is megközelíthetők egy-kétszáz méteren belül, többségük nem egyszerű "kilépős". Így a belvárosi egyirányúsításból és a parkolásokból adódó bonyodalmakat figyelembevéve még drive-in típusú kessereknek is jó szívvel ajánlom autós kombinálás helyett a körsétát: szűk 5 km, nettó egy óra mozgásidő, ami autóval sem sokkal kevesebb. Kerékpárral ideális.
A javasolt kezdőpont a Balatoni Múzeum, ahol a parkolás ingyenes, a többinél elvileg nem. Más kezdőpont esetén is a sorrend ciklikus eltoltját érdemes választani, ha vissza akarunk érni a kiindulási pontra.

Múzeum:
 N 46° 45,536' E 17° 14,524' 120 m [GCKESZ-1]
1. jelszórészlet: monogram - Melyik művész szobra áll a múzeumnak háttal a park legészakibb szobor-párosában?

Főtér:
 N 46° 45,886' E 17° 14,593' 120 m [GCKESZ-2]
2. jelszórészlet: monogram - Melyik egykori diáknak állították az emléktáblát a falon?

Kastély:
 N 46° 46,215' E 17° 14,467' 120 m [GCKESZ-3]
3. jelszórészlet: monogram - Kinek állították az emléktáblát a falon?

Park:
 N 46° 45,657' E 17° 14,908' 120 m [GCKESZ-4]
4. jelszórészlet: monogramok - A központi emlékmű tábláján említett két személy monogramjai az említés sorrendjében (dupla betű mindkét karakterével).

Móló:
 N 46° 45,469' E 17° 15,396' 120 m [GCKESZ-5]
5. jelszórészlet: szám: Hány lámpaoszlop áll a mólón?

Kellemes városnézést!

Ládatörténelem

A rejtés eredetileg valódi kezdőládával - és így kötött kiindulóponttal - indult (benne a többi pontra vonatkozó információval). Ez először a híres déli gesztenyesoron rejtőzött - több helyszínen is: egyik rejtekadó fába villám csapott, a másikat kivágták, a harmadikat jogos kritikák érték, mivel túlzottan távol esett a város központjától. 2011 nyarán a Balatoni Múzeumhoz került (itt is több rejtekhelyet megjárva), de helyzete a park rendezése és részleges bekerítése után bizonytalanná vált. 2015-ben - a kastélyparkban folyó jelentős munkálatok miatt is - a multit teljesen virtualizáltam. A helyszínek stabilizálódása után talán ismét valódi rejtés is kerülhet a sorozatba.