Röviden

1. N 48 07.051 E 20 38.278
Király-kúti-sziklaüreg - orvosságos doboz sziklarepedésben kővel takarva talajszinten.
2. N 48 07.053 E 20 38.070
Büdös-pest - a bejárat közelében egy kősziklából kinőtt fa gyökerei között egy 15*20*10 cm-es műanyag dobozban találjátok a jelszó második felét.

Mindkét barlang szabadon látogatható.

Megközelítés

Az autót a gyógyszergyár parkolójában hagyhatjuk,  N 48° 6,968' E 20° 39,003' 225 m [GCBB01+Parkoló] majd a P+ jelzésen 1200 métert haladva érjük el a jelzett úttól menetirány szerinti bal oldalon, mintegy 25 méterre a hegyoldalban elhelyezkedő Király-kúti-sziklaüreget.
A Büdös-pest barlang felé a P+ jelzésen megyünk tovább, majd a  N 48° 7,083' E 20° 38,107' 280 m [GCBB01+P4 elágazás] pontban letérünk a P4 jelzésre. Mintegy 120 méter megtétele után újabb jelzésváltás következik, a Pb jelzésen kemény emelkedőn jutunk el a Büdös-pest barlanghoz.

A bükki barlangok

A Bükk igen változatos földtani felépítése, vízvezető, karsztosodó triász időszakból való mészkövek és a vízrekesztő agyagpalák sűrű váltakozása következtében hiányoznak a nagy keresztmetszetű, több kilométeres barlangok kifejlődéséhez szükséges előfeltételek, így nem tudott nagyobb területen összefüggő, egységes karsztvízrendszer kialakulni.

A csapadékvíz a Bükkben igen sok víznyelőn keresztül tűnik el a mélyben és számos forrás alakjában jelenik újra meg. Erodáló és korrodáló hatását ezért nem tudja összpontosítva kifejteni, mint pl. az Aggteleki-karsztvidéken, hanem barlangképző erejét szétforgácsolva számos kisebb, de tudományos értékben annál jelentősebb barlangot hozott létre.

A Bükkben nyilvántartott barlangok, sziklaüregek száma megközelíti a háromszázat. Nagy részük ugyan kisméretű, de vannak közöttük olyanok, amelyek vagy ősrégészeti vagy más, barlangtani szempontból világhírre tettek szert.

A Bükk jelentősebb barlangjait már bemutatja egy-egy geoláda, ezzel a sorozattal a kevésbé ismert barlangok egy részén szeretném végigkalauzolni a játékosokat.

Király-kúti-sziklaüreg

A barlang triász mészkőben, tektonikus repedés mentén, a kifolyó víz hatására képződött. Jelenleg száraz, a barlangot létrehozó forrás elapadt. Egykori forrásbarlang jellegét támasztják alá a barlang szépen oldott falai, valamint a kereszthasadék mennyezetén megfigyelhető, körülbelül egy méter hosszú, arasznyi széles, szépen oldott mennyezeti csatorna.

Az omladéktömbök között bemászva egy lapos, széles, enyhén befelé lejtő üregbe lehet érni. Felállni csak beljebb lehet benne, egy a barlang szélességét átívelő kereszthasadékban. Az első néhány méteren magassága általában nem haladja meg az egy métert. A kereszthasadék a terem végén egy szűk, alacsony járatban folytatódik, amely a továbbjutás reményében meg lett bontva. A barlang teljes hossza 11.5 méter.
Ásatásakor díszítés nélküli cserépedény-töredékek és néhány állati csontmaradvány került elő.
Érdekesség, hogy a barlang az 1982-es felmérése során lakott volt, egy volt barlangász húzta meg magát itt.
Az első jelszórészletet a barlang bejáratától balra található sziklarepedésben egy kővel takart orvosságos dobozban találjátok.
 N 48° 7,051' E 20° 38,278' 256 m [GCBB01-1]

Büdös-pest

A fokozottan védett Büdös-pest barlang a Forrás-völgy patakja felett kb. 25 méterrel nyílik. (a pest szó eredetileg barlangot jelentett) A barlang ÉK-re néző bejárati nyílása(szádája) 6.5 m magas, 5 m széles, a járat hossza 35 méter. Az üreg egy régi forrásbarlang, amely aktív időszakában forrásszájként működött, melyből a Forrás-völgyi patak egykori, huszonöt méterrel a jelenlegi völgytalp felett lévő szintjén léphetett ki a víz. Az aktív időszak óta eltelt pár millió év alatt a térszín és a völgy bevágódása következtében a barlang elvesztette vízgyűjtő területét és patakját, szárazzá vált, majd a jelentős méretű barlangi csarnok lassan felszíni üledékkel töltődött fel.

A Büdös-pest alaposabb régészeti kutatását az 1913-1931 közötti időszakban végezték, melynek során jelentős mennyiségű ősember leletet és fosszilis csontot találtak. A barlangot méretei és kedvező földrajzi adottságai miatt az ősember szálláshelyként használta. Az ásatások során a mintegy hat méter vastag törmeléket a szálkőzetig átkutatták. A munka során változatos leletanyag került elő: cserépedény töredékek, emberi csontvázak, pattintott kőeszközök. A barlangban emellett számos állat csontmaradványa is előkerült: barlangi medve, barlangi oroszlán, barlangi hiéna, rénszarvas, jávorszarvas, gyapjas orrszarvú, mamut. A barlang írott történelem előtti leletanyaga révén különleges jelentőséggel bír az egyes kultúrák időrendjének és együttélésének vizsgálatában.
A bejárat közelében egy kősziklából kinőtt fa gyökerei között egy 15*20*10 cm-es műanyag dobozban találjátok a jelszó második felét.

 N 48° 7,047' E 20° 38,072' 293 m [GCBB01-2]

Forrás: Információs tábla a Büdös-pest barlangnál.
Wikipedia

Ládatörténet:
2021.07.04 A 2. ponton a törött ládát cseréltem.