-
történelmi nevezetesség, várrom, épület
-
szép kilátás, érdemes panorámát fényképezni
-
különleges látványosság, helyszín
-
speciális koordináta-érték vagy magasság
+
vízpart, tó/folyó, forrás van a környéken
+
település belterületén van a láda
+
van a közelben (pár száz méteren belül) lakott terület
+
havas, jeges időben, fagypont alatti hőmérsékleten is kereshető a láda
+
nyáron, a legnagyobb kánikulában is ajánlott környék
-
hegyen, csúcson, nagy dombon van a láda (a környékhez képest)
+
megközelíthető járművel néhány száz méteren belül
+
a javasolt kiindulóponttól fél órán belül elérhető
-
mozgáskorlátozottaknak, babakocsival érkezőknek is ajánlott
+
kisgyerekkel is megközelíthető
-
a láda megszerzéséhez sziklát kell mászni (gyerekkel nyakban kizárt)
+
sötétben is érdemes keresni
-
a GPS-t zavaró sűrű erdő, sziklafal, magas épület, stb. van
-
szokatlan méretű/alakú a láda (az ajándékok miatt fontos)
+
el lehet menni kerékpárral a ládáig (vagy látástávolságban hagyható)?
-
GPS nélkül is érdemes megkeresni
-
a látnivalóért fizetni kell
Rövid leírás
Kb. 300 cm budapesti vízállás felett száraz lábbal nem elérhető. Aktuális vízállás: vizugy.hu
A láda fejmagasságban található. (Egy kettétört fa törzsének a hasadékában található.) Szokványos konyhai doboz, kb. 20 x 12 x 6 cm méretű. Legmélyebb HÓDolatunk annak, aki felkeresi!
Megközelítés
A láda Budapest belterületén található a Duna-parton, az M0-híd lábától nem messze a budai oldalon, Nagytétényben. Érdemes a Kolozsvári utca végénél vagy a gáton balra fordulva 50 méterre az út mellett leparkolni gépkocsival.
N 47° 23,564' E 19° 0,539' 104 m [GCHOD+parkoló] A Kolozsvári utca végétől a gát túloldalán kezdődő ösvényen keresztül érhető el (érdemes innen menni) vagy az M0-s híd alól az ösvény másik oldaláról. Tömegközlekedéssel a 33-as buszról a Dózsa György úti megállónál kell leszállni, és innen a Nagytétényi út, Kolozsvári utca útvonalon besétálni. Kerékpárral is jól megközelíthető a hely. Árvíz idején nem elérhető a láda, ez általában márciusban vagy áprilisban 1-2 hetet jelent. Széljárástól függően valamennyire idehallatszik az M0-s híd forgalmának zaja, azonban már folyamatban van a zajvédő fal építése a 6-os úttól a halászteleki lehajtóig. Ez várhatóan 2020. júliusra elkészül, és onnantól gyakorlatilag megszűnik ez a forgalmi zaj.
A környékről
Miért kapta a láda a GCHOD nevet? Azért mert bármennyire is hihetetlen, de itt, Budapest területén belül vadon élnek hódok. Az ösvény mellett a parton jól megfigyelhetők a rágásnyomok a törzseken és a bedöntött fák is. Egy kis szerencsével megpillanthatjuk a hódokat, sokszor a szemközti kis sziget partján, mi már többször láttuk őket. A láda egyik megtalálója saját fotókat is tett fel a közelében úszó hódról! Gyermekeknek különösen nagy élményt jelent! Egyébként gyönyörű, vadregényes a környezet, buja növényzet, vízi madarak és halban gazdag vizek fogadják a kirándulókat. Rendszeresen irtják a szúnyogokat, így nem vészes a szúnyoghelyzet. A Duna-parton észak és dél irányban is csodás sétákat lehet tenni kisgyermekekkel is, a közeli Hárosi-öböl is látogatásra érdemes helyszín, szemközti partja érintetlen természetvédelmi terület. Az öbölben szürke gémek, teknősök, vízisiklók, vadkacsák, kormoránok és sok egyéb állat is megfigyelhető. Nagytétény további látnivalókkal is szolgál, például a Nagytétényi Kastélymúzeummal, a Szoborparkkal, a Tétényi-fennsíkkal és a Petőfi Sándor utcában az ártézi kúttal.
A hódokról
A hódoknak alapvetően két fajtájuk van, az eurázsiai és a kanadai hód. Sok tekintetben hasonlók. Az eurázsiai hód Eurázsia legnagyobb rágcsálója, kanadai rokona valamivel kisebb. A faj kiválóan alkalmazkodott a vízi életmódhoz, élőhelye a fás vízpart. Eredetileg Eurázsia nagy részén előfordult, de a 20. század elejére Európában alig maradtak állományai. Magyarország hódállománya a 19. század közepére a vadászat miatt kipusztult, 1858-ban Ács mellett, a Concó-patakban észlelték utoljára. A 20. század utolsó évtizedében az ausztriai és magyar WWF együttműködésének eredményeképpen a faj visszatelepítése megkezdődött a Duna ausztriai szakaszán, majd Magyarországon. És itt jön képbe a legjelentősebb különbség az eurázsiai és a kanadai hód között. Csak a kanadai hód dönt ki vízparti fákat azért, hogy gátakat építsen ezekből, hogy ezzel szabályozza a víz szintjét és ezáltal a víz alatti várának a megközelíthetőségét. Az eurázsiai hód nem dönt ki fákat. Magyarországra talán tévedésből kanadai hódokat telepítettek vissza, ilyenek találhatók a geoláda környezetében is, ezért döntögetik ki a fákat.
Forrás
WIKI