Rejtés

10*16*6 cm-es 0,67 literes, zöld fedeles, hagyományos konyhai műanyag dobozt keress! Ha a turistajelzésen szemben állsz a sziklafallal, bal kéz felé egy kis csúcsos sziklát keress a sziklafal alatt pár méterrel. A csúcsos sziklát megkerülve két kisebb mohás szikla közötti mélyedésben találod meg. A fedőkővel gondosan takard el az üreget, de a dobozra ne tedd rá! Figyelem, a megtett táv oda-vissza az ajánlott parkolóból körülbelül 9 kilométer!

---

A ládába TravelBug NEM helyezhető.

---

A láda része a Bakonyi Barlangolások GCCAVE névre hallgató 22 megtalálandó rejtést magában foglaló ládasorozatnak!

Megközelítés

A láda megközelítése Bakonybélből egy kellemes 4,5 kilométeres túrával kivitelezhető. A faluba beérve a  N 47° 15,131' E 17° 43,591' 280 m [GCVKBG+kereszteződés] kereszteződésben fordulj a Malom utcába.

Parkolás

A félreeső Malom utcában  N 47° 15,055' E 17° 43,324' 300 m [GCVKBG+1parkoló], vagy a faluház előtti kiépített parkolóban  N 47° 15,186' E 17° 43,535' 300 m [GCVKBG+2parkoló] parkolhatunk.

Útvonal

Nyugati irányba egy enyhe emelkedőn kezdjük meg a túránkat. Elhagyva a házakat egy kis foglalt forrás mellett elhaladva kövessük a Mária út és a piros kereszt jelzéseket. Utunk során végig a két közös útvonalon futó jelzést kell követnünk. Egy kis árokban vezet az ösvényünk, 1 km megtétele után kiérünk egy tisztásra, a Hideg-völgy bejáratához. Jobbra helyreállított mészégetőt és kiépített pihenőt találunk, ahonnan szép kilátás nyílik az alattunk elterülő falura. Egyre meredekebb kaptatón jutunk fel a Hajmás-sarokhoz, mely tulajdonképpen a Hideg-hegy nyerge. Utunkat egyenesen folytatjuk tovább az Égés-tető irányába. Elérve a felhagyott bauxitfejtést (Vörös-föld) kipihenhetjük magunkat az elénk terülő látványban gyönyörködve. Egy rövid, de technikás meredek ereszkedést követően széles feltáróúton érünk ki egy kis tisztásra. Innen is érdemes betekinteni a feltárásba, amit az imént felülről tekintettünk meg. Utunk egyenesen vezet tovább a Nádajtó-árok völgyfője mellett. Elhagyjuk a Vaskapu sziklákat és hamarosan elérjük a balra kiágazó piros barlang jelzést. El sem lehet téveszteni. Enyhe emelkedőn hangulatos mohás sziklatömbök között érjük el az uticélunkat.

Vaskapui-kőfülke és sziklaodú

Egyetlen sziklatömbben nyíló, egymástól pár méterre lévő két üreg, melyek tágas barlangok egykori szádái lehetnek. A vastagpados fődolomitba mélyülő 7 m hosszú, 4-5 m széles kőfülke löszös kitöltésében Mottl Mária 1947. évi ásatása felső-jégkori faunát talált. A két járat összhosszúsága épp hogy eléri a 10 métert. Kitöltéséből egy nagyon érdekes felső pleisztocén fauna került elő: rénszarvas, gyapjas orrszarvú, barlangi medve, havasi nyúl, vörösróka, pocoknyúl, közönséges kószapocok és szibériai örvöslemming maradványokkal". Szinonimája: Vaskapui-barlang. Kataszteri számuk: 4412-39 és 4412-40.

Hazánkban valamennyi barlang ex-lege védett. Ezt azt jelenti, hogy megismerésének pillanatától kezdve óvja a törvény hatalma, és nem szükséges külön védetté nyilvánítási eljárás. Az egyszerű védettségen túl a jelentősebb barlangok megkülönböztetetten védett, a legkülönlegesebbek és legféltettebbek pedig fokozottan védett címet is kaphatnak.

Magas-Bakony

A Magas-Bakony Tájvédelmi Körzetet 1991-ben hozták létre, a Kőris-hegy tömbjét és tágabb környékét foglalja magába Bakonybél központtal. Területe 8754 hektár, ezen belül 478 hektár fokozottan védett. A természetvédelmi oltalmat a terület viszonylagos érintetlensége, kiterjedésének 84%-át borító erdeinek szinte teljes mértékű eredetisége is indokolta.
A hegység legvadregényesebb része, biológiai sokszínűsége mellett geológiai változatossága is kimagaslóan értékessé teszi. sziklás szurdokok (Gerence, Kerteskői, Száraz-Gerence, Tisztavíz-völgy) mély, meredek oldalú völgyek (Bécsi-árok, Márvány-árok, Szarvad-árok, Vörös János-séd), tucatnyi barlang, köztük az Odvaskői, amelyet már a Tihanyi Alapítólevél is említ. Számos egyéb karsztforma (karrmező, víznyelő, töbör, zsomboly), valamint változatos kőzettani felépítés jellemzi.
Erdőinek 70%-át a középhegységi gyertyános-bükkösök alkotják, amelyben a fő fafajok a magaskőrissel, a hegyi- és a korai juharral, a nagy- és kislevelű hárssal, madárcseresznyével elegyesek. A legmagasabb részek bükköseiben hegyi szillel, hegyi juharral és magaskőrissel találkozunk. A bükkösök télen is zöld cserjéje az a babérboroszlán. A sziklás, mély völgyekben, a szurdokerdőkben holdviolát, gímpáfrányt, havasi turbolyát, a sziklás oldalakban magaskőrises-hársas sziklaerdőket,a patakvölgyekben pedig hegyvidéki égerligeteket láthatunk. A Nagy-Somhegy déli, fátlan, sziklás tisztásain pikkelypáfrány, sápadt kosbor és bodzaszagú ujjaskosbor is él. A Vörös János-Séd patakjában (a Bakonyban csak itt) még van kövi rák, a hűvös bükkösökben havasi cincérrel és alpesi gőtével is lehet találkozni. A dolomitgerincek északi oldalain él a bakonyi hegyek legkülönlegesebb erdőtársulása, az elegyes karszterdő, gyepszintjükben számos ritka növénnyel. Az Odvaskőhát cserszömörcés-molyhostölgyesében (ez igen ritka ilyen magasságban) él egy alig egyszobányi folton a hazánkban csak itt előforduló rozsnokképű árvalányhaj.

Kellemes kikapcsolódást, jó szórakozást kívánok! :)

Gratulálok a P1-hez V_Gabornak!