Röviden

A 8x8 cm méretű ládát a megadott koordinátán, természetes közegében álcázva, lábad alatt keresd!



Kérjük a kessereket, hogy a rejteket a környezetének megfelelően hagyják maguk után, arról fényképet ne töltsenek fel!

Megközelítés

A láda többféleképp megközelíthető, ám bármelyik kiindulópontot választjuk is, fontos kiemelni, hogy a ládához jelölt turistaút nem vezet végig, az utolsó kb. 1 km-t széles, a térképeken szaggatott vonallal jelölt erdészeti úton kell megtenni! Én az alábbi alternatívákat javaslom:

Pécsbánya felől megközelítve, a Gesztenyés út végén parkolva  N 46° 7,011' E 18° 14,563' 289 m [GCALI6+1parking area] a jelzésen elindulva 870 métert a és turistautak találkozásáig. Onnan először nyugati irányba fordulunk a széles erdészeti úton, 100 métert haladva, majd dél felé fordulunk az úttal együtt, és 850 méter, lejtős utat megtéve megérkezünk a tóhoz és a rejtekhez!

Pécsbánya autóbuszos megközelíthetősége a pécsi Főpályaudvarról  N 46° 4,021' E 18° 13,511' 330 m [GCALI6+főpályaudvar] induló 40-es számú járattal, az alábbi menetrend szerint: TÜKE BUSZ 40

A másik opció, melyet szívesebben ajánlok a túrázás szerelmeseinek, - valamint futás szempontjából is ideális útvonal-, Dömörkaputól indulva egy kellemes, kb. 7 km-es táv: Parkoló a Dömörkapunál  N 46° 5,988' E 18° 13,866' 346 m [GCALI6+2parking area] innen a jelzésen haladunk tovább, Lámpás-völgyön át a Kantavári romok és volt kőfejtő mellett kb. 3,4 km-t. Innen a jelzésen haladunk tovább egy keskeny, ám csodaszép erdei ösvényen egy bő 1,5 km-t a és turistautak találkozásáig. Onnan először nyugati irányba fordulunk a széles erdészeti úton, 100 métert haladva, majd dél felé fordulunk az úttal együtt, és 850 méter, lejtős utat megtéve megérkezünk a tóhoz és a rejtekhez!
Ezen az útvonalon, minimális kitérőkkel útba ejthetjük a GCLAMP Lámpás-völgy valamint a GCKANT Kantavár geoládákat!
A jelölt parkolóból pedig besétálhatunk Pécs egykori vidámparkjába, melynek helyét ma már a természet uralja, egy-két betonalap emlékezteti csak az arra járót, hogy ott valaha vidámpark volt  N 46° 5,933' E 18° 13,974' 330 m [GCALI6+Amusement Park]

Dömörkapu tömegközlekedéssel a pécsi Főpályaudvarról  N 46° 4,021' E 18° 13,511' 330 m [GCALI6+főpályaudvar] induló 34-es számú járattal érhető el, az alábbi menetrend szerint: TÜKE BUSZ 34

Bevezetés

Az Aligvárom tóhoz invitállak benneteket, mely a legtöbb pécsi számára sem ismert: jómagam sok éve futok a Mecsekben, ám én is csak nemrég fedeztem fel ezt az eldugott mecseki tengerszemet! Jelölt turista út nem vezet a tóhoz, írott emlék sincsen róla. Kihívás volt felgöngyölíteni a tó eredetét, történetét, ám minden kutatással töltött perc megérte, mivel ezáltal másokkal is megoszthatom ezt az élményt!

Leírás

A kis tó az Istenáldás-völgyben található. Ez a hely onnan kapta a nevét, hogy itt bukkantak először szénre a pécsiek, és az első bányák tulajdonosai nagy haszonra tettek szert. Innen is ered a közeli városrész neve: Pécsbánya. A dél-mecseki szénbányászat több évszázados történetének kiemelkedő helyszíne Pécsbánya, a szénmező egyik legrégebbi, 250 éven át művelt területe. Működése alatt a bányatelkeken 36 fontos táró és függőleges akna üzemelt, melyekből 40 millió tonna szenet termeltek ki.
A területen a Pécs Lexikon szerint itt korábban szőlők, kertek voltak. A mesterséges tavat a szénbányászat idején tűzvédelmi szempontból alakították ki azért, hogy ha tűz van a mélyben, gyorsan, nagy mennyiségű vizet tudjanak a bányavágatokba juttatni. A tó nevének eredete mára elhomályosult. Elképzelhető, hogy az Aligvári személynévből származik. A Melegmányi-völgy felé itt út vezetett, ami mellett csárda állhatott. Lehetséges, hogy az "alig várja az ember, hogy odaérjen" kifejezés állhatott mögötte.
Méretei alapján nem is olyan kis tó ez: hossza majdnem 80 méter és szélessége is eléri a 30 métert. Lecsupaszított fák állnak ki a tó vízéből, helyenként pedig nádas szegélyezi a partját. Halak is élnek a tóban. Vizét egy olyan forrás táplálja, amely jóval melegebb a mecseki források vizénél; 18-20 fokos víz folyik ebbe a tóba, aminek elég jó a vízhozama, így a víz szintje állandó.
Bizonyos iratok alapján a Karolina-külfejtés 1990-es évek elején történt bővítésekor a bányaterület része lett, ám a tó szabadon látogatható!

Kérem a kessereket, hogy óvják, védjék a kis tavat és környezetét, hogy a jövőben is mindenki úgy ismerhesse meg, ahogy én is: csendes, békés, tiszta és szép környezetében!

Forrás

Bányász útikalauz Pécs és környéke, 2010

Baumann József a Mecsek Egyesület Munka Osztály Elnöke

Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat MBFSZ