Röviden

A láda a kráter-tó melletti erdőben, talajszinten található.
Pótjelszó: A buszmegálló ablakán vagy a sárga tábla mögött.

A ládába TravelBug nem helyezhető.

Megközelítés

Battonya és Mezőhegyes közötti 4444. számú műúton haladva egyszerűen megközelíthető. Az út mellett található emlékműnél kell lekanyarodni a tóhoz. Célszerű az emlékműnél parkolni, mivel a tó gyalog 1 perc alatt megközelíthető. Mezőhegyes és Battonya irányából busszal, az 52-es major bekötő út megállónál kell leszállni.

Az emlékmű koordinátái:

 N 46° 17,985' E 20° 56,194' 99 m [GCBFT+emlékmű]

A kráter-tó keletkezésének története

A battonyai határban az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt (a MOL jogelődje) Alföldi Kőolajfúrási Üzemének egyik erdőszéli kutatótelepén egy éjszaka földgáz tört ki. A kitörés helyén ma egy tavat találunk, egy krátert, ami 1961. december 29. és december 31. között 2 nap, 15 óra és 10 perc alatt keletkezett.

A kitörések leggyakoribb oka, hogy a fúrásnál használt öblítőiszap nem tölti be feladatát. A fúrórudazatból nagy nyomáson kifecskendezett öblítőiszap hozza felszínre a felaprított kőzetszilánkokat és szorítja vissza a tárolórétegekbe az olajat vagy gázt. Az iszaposzlop egyensúlyának megbomlása súlyos balesethez vezethet.
A Battonya-37. számú fúrásnál is ez történt. 900 m körüli mélységben megszorult a fúró. Ezt igyekeztek kiszabadítani. Közben a gáz a fúrólyukba nyomult. A gáz visszaszorítására ekkor túlságosan nagy ellennyomást alkalmaztak, aminek a következtében a fúrólyuk acélcsővel még le nem zárt rétegei megrepedtek. Hiába zárták el a csővel védett szakasz tetején a több száz atmoszféra nyomás ellen biztosító kitörésgátlót, a gáz megfékezhetetlen erővel az acélcsövön kívül, a megrepedt rétegeken keresztül nyomult a felszínre, iszapot, kőzettörmeléket és nagyobb kőtömböket dobva a felszínre - ezekből gátat képezve a kialakuló kráter körül. Egy ideig lávafolyamként sárga, tiszta agyag is a felszínre ömlött.
Az egymáshoz vagy a fúrótorony fémszerkezetéhez ütődő kődarabok szikrái lángra lobbantották a gázt. Egymást követték a robbanások, erős fényük az egész vidéket bevilágította. A berobbant gáz olykor 40 méter magasságú lánggal égett. Kisebb-nagyobb földrepedések is keletkeztek, ezeken át is előtört a gáz, kisebb lángoló kráterek alakultak ki. Sok fa a kráter környékén a nagy hőségben kiszáradt.
A fúrótorony ledőlt és megsemmisült - egyrészt elolvadt, másrészt a fúrószerszámokkal együtt a kráterben elsüllyedt. Végül a gáztároló feletti rétegomlás következtében szűnt meg a kitörés. Személyi sérülés nem történt. A tűz után a kb. 50 méter átmérőjű és 10 méter mély kráter aljából csupán egy hat méter hosszúságú csődarab látszott ki, az ún. béléscsőrakat része.
A kráter keletkezését okozó, körülbelül 733 méter mélyen lévő gáztelepből az évek során mintegy 1,2 milliárd m3 földgázt termeltek ki.
Az üregben a kitörés megszűnését követően még nem volt víz, csak a későbbiekben töltődött fel talajvízzel.

Az országban hasonló gázkitörések miatt 12 kráter keletkezett, ez a negyedik legnagyobb. A legnagyobb, kb. 150 m átmérőjű, a Hajdúszoboszló-36. számú fúrás gázkitörésekor alakult ki, négy hónappal a battonyai kitörés előtt.

A közelben még megtalálhatjátok a (GCZasi) és a (GCJAMH) ládát.

A Hajdú-Bihar megyei Nagyhegyesen történt gázkitöréssel létrejött kráter-tóról szóló geoláda oldalát (itt) találjátok.

Forrás
www.mezohegyesbirtok.hu
https://facebook.com/alfoldidron

Körültekintően logoljatok és gondosan rejtsétek vissza a ládát!