A láda július 30-án este beszedésre került. A láda még 3 napig él, de betegre lesz állítva, hogy lehessen logolni, azt követően megszűnik!

Rejtés

A láda 20 x 14 x 7 cm-es műanyag doboz. A forrástól indulj tovább a turistaúton, mely hamarosan kis ösvényként kapaszkodik felfelé a Gulya-dombra. Bal oldalon egy kidőlt fatörzs mögött leled az ösvénytől 8 méterre.

---

A ládába TravelBug nem helyezhető.

---

Parkolás

A Gulya-domb megközelítéséhez a következő parkolókat javaslom. Az első parkoló talán a legfélreesőbb és éppen ezért könnyebb szabad helyet találni.  N 47° 5,862' E 17° 53,007' 243 m [GCRC03+1parkoló]
A második parkoló ismertebb, kiemelt időszakokban nehéz parkírozóhelyet találni.  N 47° 5,855' E 17° 53,451' 242 m [GCRC03+2parkoló]
A legismertebb parkoló, forgalmas, turistaidényben szinte mindig telt házas.  N 47° 5,802' E 17° 53,731' 231 m [GCRC03+3parkoló]
Az állatkert új főbejáratánál kialakított nagy parkoló forgalmas, de mindig találni üres helyet.  N 47° 5,386' E 17° 53,547' 261 m [GCRC03+4parkoló] Élelmesek akár a forrásig is elmehetnek autóval, de inkább sétáljunk egyet!

Megközelítés

A Veszprémvölgyi úton déli irányban elindulva hamarosan a piros sáv jelzésen haladhatunk egészen a forrásig a Malom-völgyben. Mint ahogy a neve is mutatja egykoron itt (is) több malom őrölt. Utunkat jobbról a házak között felbukkanó Séd, míg balról a Gulya-domb meredek, fenyvesekkel benőtt oldala kíséri. A város zaja idáig már nem jut el. A völgyben vezet a 24-es számú turisztikai kerékpárút is, mely 106 km hosszú és Pannonhalmát köti össze Balatonfüreddel.

Érdemes a találat után a Gulya-dombra is felsétálni és megkeresni a GCZOO multiládát is, valamint a tematikáját tekintve a völgyet egykoron elfoglaló vidámparknak emléket állító GCVVID ládát is felkutatni. Ha ennél több az időd, akkor a Betekints-völgyben (Veszprémvölgyben) el lehet sétálni a belváros és a Benedek-hegy felé a nagyon hangulatos Kolostorok és Kertek fantázianéven felújított Séd menti sétaúton, mely az ország egyik legszebb sétaútja. Utadat a gyorsan rohanó Séd patak és annak hatalmas sziklafala szegélyezik. A másik irányba indulva az Ördögrágta-kő merész sziklaormában és a Tekeres-völgy sziklafalaiba gyönyörködhetsz és akár a Csatár-hegyet is meghódíthatod...

Laczkó Dezső-forrás  N 47° 5,578' E 17° 52,869' 247 m [GCRC03+forrás]

A forrásnak a méretéhez képest hatalmas a foglalata. 2017-ben a közvetlen közelben egy kis névtelen forrás eredt, mely azonban a szárasságnak köszönhetően most elapadt. A kifakadás ezen a területen nem rendkívüli eset, pár éve is volt már rá példa, akkor is a turistaútvonal mentén tört fel a víz. A forrás vize a tévhittel ellentétben nem forrásvíz, hanem vezetékes víz, így nyugodtan iható. Vagy a másik oldalról nézve az ivóvíz Veszprémben kiváló karsztvíz. A Gulya-domb és a Kiskuti-völgy hátsó részén 1920 körül akadtak rá több forrásra, ami sokáig vízben gazdag terület volt, nem véletlen, hogy a már említett vízimalmok is működtek ott. A foglalt forrást a Veszprémi Természetbarát Szövetség 1935. augusztus 17-én avatta fel, és Laczkó Dezsőnek, a város híres tudósának, piarista tanárnak, a Magyar Turista Egylet Bakonyi Osztályának elnökének állítottak emléket azzal, hogy róla nevezték el. A természetes forrásvizet az '50-es években, a második ötéves terv részeként a városi vízmű befoglalta. A forrás mellett tűzrakóhely, esőbeálló, padok, és kerékpártároló is van.

Laczkó Dezső

Veszprém városa több híres földrajztudósnak is szülőföldje, vagy éppen alkotótere volt, Cholnoky Jenő mellett Laczkó Dezsőről is fontos megemlékeznünk. A felvidéki Trencsénben született 1860. július 22-én. Középiskoláit a Nyitrai Piarista Gimnáziumban és Trencsénben végezte. 1877-ben belépett a piarista rendbe. 1879 és 1881 között Nyitrán tanult teológiát, majd 1883-ban a Budapesti Tudományegyetem bölcsészkarán földrajz-természetrajzszakos tanári oklevelet szerzett. 1885-ben szentelték pappá. 1883-ban gimnáziumban tanított Privigyén, 1884-1885-ben Debrecenben, majd 1886 és 1888 között Kecskeméten. 1888-tól Veszprémben élt, ahol 1912-ig a piarista gimnázium tanára, majd 1912-1918 között igazgatója volt. 1920-ban vonult nyugalomba. Pedagógiai tevékenysége mellett a természettudományokkal is behatóan foglalkozott. 1895-től tevékenyen részt vett a Bakony geológiai feltárásában, és Lóczy Lajos egyik legkiválóbb munkatársa volt a Balaton környékének tanulmányozásában. Ezen a területen olyan méretű anyagot gyűjtött össze, amely 35 hazai és külföldi őslénykutatónak adott kutatási és publikálási lehetőséget. A megyehegyi dolomit sztratigráfiai helyzetét az általa gyűjtött brachiopodák alapján sikerült megállapítani. Ő ismerte fel a Hajmáskér-Veszprém-Nagyvázsony vetődést is. A veszprémi Jeruzsálem-hegy felső triászkori márgájában felfedezte az Otto Jaekel berlini paleontológus által Placochelys placodonta néven leírt kavicsfogú álteknőst, amellyel jelentősen hozzájárult a Placodontia rend törzsfejlődésének feltérképezéséhez. 1902-ben részt vett Déchy Mór utolsó (6.) kaukázusi kutatóútján, jelentős adatokkal gazdagította a Kaukázus geológiájára vonatkozó ismereteket. Közreműködött a Nemesvámos határában fekvő balácapusztai római villa feltárásában (1904). A lelőhelyen talált nagy mozaikpadló a Magyar Nemzeti Múzeumba került. 1903-ban a Magyar Földrajzi Társaság levelező tagja lett. Róla neveztek el több vezérkövületet. Nevéhez fűződik a Veszprém megyei Múzeum (Laczkó Dezső Múzeum) megalapítása (1903) is, amelynek első igazgatója volt. 1905-től szerkesztette a Veszprém megyei Múzeum évi jelentéseit. Az ő nevéhez fűződik a zirci Bakonyi Természettudományos Múzeum alapjának megteremtése is. 1932. október 28-án halt meg Veszprémben.

Veszprémvölgy

Veszprém fenséges domborzatának rejtekében kanyargó Séd patakot a 2010-ben átadott "Kolostorok és Kertek" több, mint 3 kilométeres séta- és kerékpárútja kíséri. Egyedülálló harmóniában fedezhetők fel a természet és a történelmi örökség csodái. A veszprémvölgyi görög apácakolostor, ahol a legenda szerint az a miseruha készülhetett, amely a magyar királyok koronázási palástja lett. Gizella a hímzett ruhadarabot az itteni egyháznak adományozta, ezzel - az utókor értelmezése szerint - a "királynék városává" emelte a települést, amely püspökének királyné-koronázási jogát 1216-tól törvény is megerősítette. A Szent Katalin-zárda, ismertebb nevén Margit-romok lakója Árpád-házi Szent Margit volt, VI. Béla királyunk szentéletű lánya.

Gulya-dombi Tanösvény

A tanösvény egy 5 kilométeres nagyobb körből és egy két és fél kilométeres rövidített kisebb körből áll. Az egyes állomásokon információs táblákat találsz a Séd és a Gulya-domb természetföldrajzáról. A tanösvényt felújították, új útjelző táblák, padok, asztalok kerültek kihelyezésre. Valamint több helyen fitnesz gépek kerültek kihelyezésre és a játszótér is szépen fel lett újítva. A tanösvény az állatkert új nagy parkolójából indul és érkezik meg a kisebb és a nagyobb körtúra esetében is.

A területen a közeljövőben kialakításra fog kerülni egy Rotary sétány.

Források: wikipédia, vehir.hu

Kellemes kikapcsolódást, jó szórakozást kívánok! :)