Rejtések
Az öt virtuális ponton egy-egy jelszórészletet és egy ponton valódi ládát (szintén egy jelszórészlettel) kell megkeresni. A láda 14x9x5 cm-es, 680 ml-es átlátszó konyhai műanyag doboz. A hat jelszótöredéket sorrendben kell megadni! A koordináta az első virtuális pontra mutat. A virtuális jelzések egy kivételével fán lógatják a lábukat.
1. pont: N47° 6.558' E17° 51.205' (255 méter tszf.) Kerékpárúttól balra 8 méterre sziklatömb kis odvában 1,5 magasan. Gondosan rejtsd vissza, ne lógjon ki nagyon a fogókája.
2. pont: N47° 11.897' E17° 45.185' (588 méter tszf.) Senki sem szereti a taplókat! Most még is örülni fogsz neki! A kis táblácskát ne feszegesd, leolvasható anélkül is!
3. pont: N47° 13,417' E17° 44,634' (373 méter tszf.) Árulkodik a damil, gondosan tedd vissza!
4. pont: N47° 16,092' E17° 45,374' (400 méter tszf.) Védtelen rejtés, ne törd le a kis ágacskát!
5. pont: N47° 16,178' E17° 48,493' (453 méter tszf.) Fenyőcsoport messzi földi hírnökén keresd!
6. pont (a láda helye): N47° 12,456' E17° 47,480' (443 méter tszf.) Úttól 2 méterre kis facsonk ölelésében. Gondosan álcázd vissza!
Gyalogos és autós keresést nem javaslom, a multi kerékpáros teljesítésre lett optimalizálva, az élmény csak így lesz teljes.
A túra a "Veszprémből a Bakonyerdőbe" sorozat második tagja. Célom a tematikus sorozattal a kerékpársport népszerűsítése és bemutatni a Veszprém környéki sok szép vonalvezetésű kiépített kerékpárutat és a lenyűgöző bakonyi tájat. Igazán nem lehet panaszra okuk a helybeli bringásoknak, az országos átlagnál jóval több kerékpárúttal rendelkezik a város és annak tágabb környezete. A Bakonyerdő pedig egy ideális hazai kerékpáros terep, kiterjedt erdőségek, változatos felszínformák és sok-sok természeti és épített, kulturális látnivaló várja az aktív kikapcsolódás szerelmeseit. Ez a sorozat a kevésbé hardcore, offroad-os kerékpárosok ízlésvilágát hivatott kiszolgálni, remek kiegészítése griffs MTB szériájának.
A ládába TravelBug
nem helyezhető.
Ajánlott kiindulópont és parkoló
Veszprém városát senkinek nem kell bemutatni, a "királynék városa", a legmagasabban fekvő megyeszékhely, 2023-ban Európa kulturális fővárosa lesz. Parkolni a Veszprémvölgy egyik parkolójában érdemes a
N 47° 5,862' E 17° 53,007' 243 m [GCVB02+1parkoló] és a
N 47° 5,855' E 17° 53,451' 242 m [GCVB02+2parkoló] pont környékén.
(Utunk tulajdonképpen körtúrának is tekinthető, ezért bárhonnan indulhattok).
A túrán gravel, cross trekking- és MTB kerékpár használata javasolt, több és technikásabb terepszakaszt tartalmaz mint a GCVB01 multi, de ez az útvonal sem MTB terep. A túra aszfaltozott kerékpárúton, aszfaltozott erdészeti utakon, közúton és széles erdei utakon vezet. Ez alól kivétel a Szépalma Hotel előtti rövid szakasz, itt normál turistaúton kell haladni. Ez a legsárérzékenyebb szakasz, kerülővel kihagyható. Az Akli előtti kőgörgeteges lejtőn óvatosan ereszkedjetek! Hárskúttól Márkóig a hatalmas lejtőn lehet lazán 60 km/óra sebesség fölé gyorsulni!
A közutakon és a vasúti síneken történő áthaladáskor legyetek nagyon körültekintőek! Használjatok bukósisakot és tartsátok be a közlekedési szabályokat! A túra végén Márkóról nem lehet rövidíteni közúton Veszprém felé! (2022 májusára teljesen elkészül az utunk első és utolsó 6 kilométerén futó kerékpárút is).
Az útvonalról röviden
Táv: 77 km;
szintemelkedés: 1250 méter felfelé és 1250 méter lefelé;
Legalacsonyabb pont: 240 méter tszf. (Veszprém);
legmagasabb pont: 588 méter tszf. (a Hajagok oldalában, a pilótaemlékműnél)
Útvonal: Veszprém - Márkó - Bánd - Herend - Bakonybél -
Szépalma Hotel és Ménesbirtok - Pálihálás -
Pálinkaház - Akli - Pénzesgyőr - Hárskút - Márkó -
Veszprém
"Hol tankoljak?", avagy vízvételi helyek a túra útvonalán
Veszprém
N 47° 5,578' E 17° 52,869' 247 m [GCVB02+1ivóvíz]
Márkó
N 47° 7,252' E 17° 48,866' 270 m [GCVB02+2ivóvíz]
Herend
N 47° 8,122' E 17° 44,918' 310 m [GCVB02+3ivóvíz]
Bakonybél
N 47° 14,894' E 17° 43,752' 260 m [GCVB02+4ivóvíz]
Akli
N 47° 13,805' E 17° 50,068' 400 m [GCVB02+5ivóvíz]
Hárskút
N 47° 11,249' E 17° 49,345' 520 m [GCVB02+6ivóvíz]
A túra útvonalán található településeken természetesen több helyen is lehet kutakat találni és kocsmapontokat is be lehet iktatni.
Részletes útvonal leírás
A parkolóban hátrahagyva az autónkat az ország egyik legszebb séta- és kerékpáros útján tekerhetünk a Veszprémvölgyben, ami a 24-es számú jelzett kerékpárút Győr-Balatonfüred útvonalának egyik szakasza is egyben. Itt viszonylag nagyobb gyalogosforgalomra kell számítani! A Laczkó-forrásnál - ha működik - érdemes feltölteni a kulacsainkat. A forrás vize iható, szó szerint ivóvíz, mert a városi vezetékes víz van bekötve a forrásba. Ez fordítva is igaz, mert a forrás vize is be van kötve a város ivóvízellátásba. A kerékpárút következő 4,5 kilométeres szakaszának átadása 2022 májusára várható. Nagyon szép vonalvezetésű úton tekerhetünk közvetlenül a Csatár- és Malom-hegy alatt a Séd partján Márkó felé.
Az első pontot itt találod:
N 47° 6,558' E 17° 51,205' 255 m [GCVB02-1]
A piros sáv
jelzése is utunk mellé szegődik egy rövid időre és eltekerünk a Márkói malom mellett. Egy zúgó közelében átkelünk a patak felett, utunk felveszi a piros kereszt
jelzést és elgurulunk a Márkói-völgyhíd alatt.
A híd 278 méter hosszú és 28 méter magas. Érdekes, hogy építésekor egy baleset következtében egy méterrel elcsúszott az egyik elem oldalirányba, de nem sérült meg, így maradhatott a szerkezet része. Kis emelkedőt leküzdve hamarosan beérünk Márkóra. Végig tekerünk a Petőfi Sándor utcán és az útkereszteződésben balra fordulunk. A kis forgalmú közúton óvatosan haladjunk. Eltekerünk a 8-as főközlekedési út felett és beérünk Bándra. Ha még nem láttuk, akkor Bándon érdemes egy kis kitérővel a várromot megtekinteni. Bándon egy rövid időre ismét mellénk szegődik a piros kereszt
jelzés. A falut elhagyva ismét áthaladunk a főút felett. A felüljárókról remek kilátás nyílik az Északi- és Déli-Bakony vonulataira. A Veszprém-Devecser árok, ahol eddig haladtunk tulajdonképpen a két hegységrész választóvonala.
Herenden a közel 200 éves világhírű porcelánmanufaktúra, a Porcelanium érdemel említést, mely a világ legnagyobb porcelánmanufaktúrája. Az első nemzetközi siker a legelső világkiállításon, az 1851-es londoni világkiállításon érte a gyárat, Viktória királynő rendelt egy lepkés-virágos mintájú készletet, melyet Fischer Mór róla nevezett el, s melyet azóta is Viktória mintaként ismer a világ. Mind a gyár, mind a múzeum előtt eltekerünk. A gyár bejáratánál több porcelán oroszlán pózol. A falu központjában
N 47° 7,957' E 17° 45,080' 310 m [GCVB02+1leágazás] észak felé vesszük az irányt a sárga sáv jelzést
követve és megkezdjük a hosszú emelkedőt a Hajag csúcsa felé. A vasúti sínen körültekintően haladjunk át. Egy útelágazásban balra tartsunk, feljebb a turistajelzés jobbára már terepen halad, nem a műúton. Jelentős szintkülönbséget kell ledolgoznunk (5-11 %-os emelkedők váltogatják egymást). Hol nyílegyenes, hol pedig szerpentinező útszakaszon jutunk egyre feljebb. Egy balos útkanyarulatban figyeljünk a piros kereszt
jelzés szemből történő becsatlakozására
N 47° 11,137' E 17° 45,550' 515 m [GCVB02+2leágazás] és a széles erdészeti úton kövessük észak felé tovább. Túránk rövid de legmarkánsabb emelkedője itt leselkedik ránk a 14 %-os értékével, ráadásul terep. Figyeljünk az útelágazásra, mert a Pilótaemlékmű közelében
N 47° 11,880' E 17° 45,316' 575 m [GCVB02+3leágazás] kell letérnünk balkéz felé. Túránk során itt érjük el a legmagasabb pontot (588 méter), amennyiben nem tekerünk fel a Hajag (646 méteres) és a Kőris-hegy (709 méteres) csúcsára házi feladat gyanánt.
A második pontot itt találod:
N 47° 11,897' E 17° 45,185' 588 m [GCVB02-2]
A Pilótaemlékmű után az útkereszteződésbe
N 47° 11,914' E 17° 44,973' 575 m [GCVB02+4leágazás] egyenesen haladjunk tovább immár lefelé a széles köves úton. Ezen a piros kerékpár
jelzéssel ellátott úton fogunk kanyarogva leereszkedni a Szentkúthoz, majd kisvártatva megérkezünk Bakonybélbe.
Azonban a harmadik pontot a nagy gurulás közepette ne felejtsük el megkeresni!
A harmadik pontot itt találod:
N 47° 13,417' E 17° 44,634' 373 m [GCVB02-3]
Az útról több helyen szép panorámában gyönyörködhetünk, remekül látszanak a Kőris-hegy és a Nagy-Som-hegy erdőkkel sűrűn benőtt zöldellő tömbjei és Bakonybél is, mely megbújik a hegyek közötti kis medencében. Ez az egyik kedvenc kilátópontom. A Hegyes-kő alatt átkelünk a Gerence-patak hídján és haladunk észak felé tovább.
Bakonybélben említésre méltó a szépen felújított Szent Mauríciusz Monostor. A település története mindvégig összefonódott a bencés monostoréval, melyet I. István alapított. Az Árpád-korban jelentős szellemi központ volt. 1023-1030 között itt remetéskedett Szent Gellért, előtte pedig Szent Günter. A falun észak felé végigtekerve a Pápai úton a buszfordulóban jobbra kanyarodunk, hogy a Száraz-Gerence-völgyében futó aszfaltozott erdészeti utat követhessük. A piros kerékpár
jelzés elágazik balra, egy darabig nem követjük, hanem folytatjuk utunkat tovább a völgyben, mely nagyon hangulatos, több helyen nagyobb sziklaformációkat is láthatunk. Eltekerünk a Pörgöl-barlang alatt is. A barlang a völgytalp felett 50 méter magasan nyílik, de kerékpárral járhatatlan a turistaösvény!
A negyedik pontot itt találod:
N 47° 16,092' E 17° 45,374' 400 m [GCVB02-4]
A továbbiakban a sárga sáv
jelzésre figyeljünk
N 47° 16,669' E 17° 46,714' 430 m [GCVB02+5leágazás] és a műútról jobbra lekanyarodva is kövessük Szépalmapuszta felé. A piros kereszt és piros kerékpár jelzést hagyjuk figyelmen kívül. Az erdő széléhez közeledve én mindig a jelzetlen utat szoktam választani
N 47° 16,898' E 17° 47,062' 460 m [GCVB02+6leágazás] és a mezőn át tekerek felfelé (rövid 10-14%-os emelkedő) a domboldalon, ahonnan egyre jobban kinyílik a kilátás a környező hegyekre. Ismét szépen látható a Kőris-hegy tömbje. Ez a sárérzékeny szakasz kis kerülővel kiváltható. Az állatoknak elkerített terület mellett pihenőpadok csábítanak megállásra, mely tökéletes piknikező pont! A kék kereszt
jelzésen érünk be Szépalmapuszta központjába. Ne illetődjünk meg, turistáknak szabad az átjárás, a négy égtáj minden irányából több turistaút is vezet át a ménesbirtokon. A környezete nagyon szép, tiszta, gondozott, nyugat-európai színvonalú. A
N 47° 17,061' E 17° 47,675' 475 m [GCVB02+7leágazás] főépület mellett folytassuk az utunkat a Pejacsevich grófi sírkert felé egy rövid jelzetlen szakaszon. A sírkertet balról kerüljük meg az enyhébb emelkedőn. Rövid sárérzékeny szakasz következik. A piros kerékpáros
jelzés jobbról becsatlakozik, széles köves úton haladunk Pálihálás felé. Érdemes meg-megállni és körbetekinteni, nagyon megkapó a táj.
Az ötödik pontot itt találod:
N 47° 16,178' E 17° 48,493' 453 m [GCVB02-5]
Tovább folytatjuk az utunkat mely hamarosan aszfaltos burkolatra vált. Pálihálás szélső házainál tartsunk a zöld kerékpáros
jelzésen jobbra. Ha a sorozat első tagját már végigtekerted, ismerős lesz a következő rövid szakasz. Hamarosan elérjük a Pálinkaházat, ami mellett eltekerve enyhe emelkedőn érjük el a dombtetőt. Tipp: érdemes mindig a jobb oldali utat választani. Hatalmas réten vágunk át, utunk elkezd finoman lejteni, majd következik egy szép, kőgörgeteges erdei szakasz. Beérve Akli pusztára a műúton vegyünk egy jobbost. Pénzesgyőrig kiváló minőségű aszfalton gurulhatunk sok szintet veszítve. A faluban figyeljük a közúti jelzőtáblát és forduljunk balra
N 47° 13,773' E 17° 47,422' 355 m [GCVB02+8leágazás] Hárskút (földút) irányába. Nagy forgalomra itt sem kell számítanunk, a zöld kereszt
jelzést kövessük. Számottevő emelkedőt (9-13 %-os) leküzdve jutunk egyre magasabbra. Mely amellett, hogy kifáraszt, egyre szebb panorámával kárpótol minket. Mindkét oldalon elkerített területek mellett haladunk el, ha szerencsénk van, jobbkéz felé legelő lovakat is láthatunk. Hamisítatlan Magas-bakonyi a táj.
A hatodik, egyben utolsó pontot, azaz a ládát itt találod:
N 47° 12,456' E 17° 47,480' 443 m [GCVB02-6]
Tovább folytatjuk az enyhén emelkedő utunkat és pár kilométer megtétele után beérünk Hárskútra, a Dunántúl legmagasabban fekvő településére. A falu főutcáját elérve kanyarodjunk jobbra. Kiváló minőségű aszfaltozott úton fogunk hatalmas szintet veszítve beérni Márkóra. A felső szakaszon még betekintést nyerünk a Bükk-fennsíkot idéző Hárskúti-fennsíkra és az azt körülvevő 600 méternél is magasabb hegyekre, majd lejjebb a Déli-Bakony legmagasabb hegyére, a jellegzetes pajzsvulkán alakú Kab-hegyre, míg végül a Veszprémi-fennsíkra és a városra. Márkón végig egyenesen haladjunk, a túránk elejéről ismerős kereszteződést követően is. Utunk innentől kezdve ismétlés, a már bejárt völgyi szakaszon már csak el kell érnünk Veszprémet és a parkolóban hátrahagyott járművünket.
Remélem tetszett a kerékpártúra és kedvet kaptál a sorozat másik két útvonalának teljesítéséhez is, melyeket itt találsz meg:
GCVB01 és
GCVB03!
Még egy kis motiváció...
Végezetül pedig hadd mutassam be
Velekei Balázst. Balázs életét kitölti a természet szeretete, nem csak hivatásánál fogva, hanem a szabadidős tevékenységét nézve is nem tud elszakadni tőle. Szó szerint keresztül-kasul bejárta, pontosabban tekerte Európát, rendületlenül mássza a hágókat, a beceneve, Passo is erre utal. Ő az, aki 50 km letekerése után érkezik meg egy több mint 400 km-es teljesítménytúra rajtjába és térdfájás ide, vagy oda, teljesíti is azt és levezetőképpen a rá következő napokban még el is indul hazafelé - kis kerülővel - a Júliai-Alpokon keresztül! Saját elmondása szerint volt, hogy több mint 500 km-t tekert egy nap leforgása alatt. Videói vidám hangvételűek, azokat nézve szinte mi magunk is képesnek érezzük magunkat játszi könnyedséggel letekerni egy nap alatt 150 km-t az Alpokban.
Alpok & Adria" 1.rész: "Rázós kezdet"
"Bakonyi barangolás"
Álljon itt Balázs mottója: "A cél az út és minden, ami mellette és fölötte van..."
Kellemes tekerést és szép élményeket kívánok! :)
Gratulálok a P1 találathoz paidlp -nek!
Kattints a bikemap-os térképért és szintmetszetért, letölthető gpx, vagy kml fájlokért a linkre:
