Kaposújvár
Az 1300-as években épült vár régészeti feltárása és a romok állagmegóvása emlékhely kialakítását tette lehetővé az új Várpark keretében.

A láda keresése
A rejtés a belváros szélén található. Ládaméret cm-ben D8*10. Javasolt parkoló:  N 46° 21,287' E 17° 46,920' 130 m [GCUJVR+parkoló]
Fűszerkert rőzsefonat kerítésében
Tartalék virtuális jelszó
 N 46° 21,316' E 17° 46,908' 130 m [GCUJVR+tartalék]
Az esőbeálló fém szerkezetén, járda felőli oldalon

---

A ládába TravelBug egyelőre nem helyezhető.

---

Kaposújvár története
Vidékünk a Honfoglalás után a legendás Botond nemzetségének tulajdonába került. Városunktól délre húzódott a déli gyepű harmadik, legbelső vonala. A gyepűk széles, ritkán lakott, nehezen leküzdhető terepadottságokkal rendelkező védelmi sávok voltak a korai századokban, amelyek nagyjából párhuzamosan futottak az ország határaival. Délen a külső védelmi vonal a Száva folyó, a középső a Dráva és annak mocsaras, vadvizes világa volt, a belső gyepű pedig a Zselic erdős, meredek dombjain és mocsaras völgytalpain alapult. A Kapos folyó széles völgye kevés helyen volt könnyen átjárható; az egyik ilyen átkelő hely, "kapu" városunk környékén volt található, a város és folyója neve ezen alapulhat. Az átjárót kiépített erődök védték.
Vannak olyan elképzelések, hogy a honfoglalást közvetlenül követő századokban városunk még nem létezett, de mai helyén Ivánfa, Kecel, Amak és Szentjakab falvakban (a ma Kisfaludhoz tartozó Rupulban is) dokumentáltan élt lakosság. A 13. században már Kaposvár mai területén is kellett léteznie kisebb erődítménynek, hiszen oklevelek említik, hogy 1273-ban megyegyűlést tartottak városunkban, de a környéken a korai századokban Ropoly vára (akkori nevén Rupul - [GC52GXM]) volt a hadászatilag jelentősebb. Később átvette Rupul szerepét a Rupulújvár, más megnevezés szerint Kaposújvár, amely több bővítés, kisebb-nagyobb átalakítás és újjáépítés során 1702-ig állt a mai romok helyén; ennek várnagyát először 1359-ben említik hivatalos iratokban.
A kaposi várnak és környékének birtoklásáért főurak gyakran vetélkedtek. 1495-ben még ostromra is sor került. A tulajdonos Újlaki Lőrinctől, aki a trónviszályok során Corvin Jánost támogatta, hűtlenség bűne miatt (ráadásul ökörnek nevezte II. Ulászlót) királyi megbízásból Drágffy Bertalan vívta meg a várat. Az ostromlók nehezen boldogultak az erős várral. Közben egy alkalommal Drágffy lakodalomba ment, és míg ő mulatozott, a vezetés nélkül maradt fegyelmezetlen táborra éjszaka kitört a várból Dombói István kapitány csapata. Az álmában meglepett ostromló sereg megfutamodott, közülük többen is a Kaposba vesztek. Drágffy három nap alatt összeszedte és lelket rázott seregébe. A megújult ostrom alatt a vár kigyulladt, és Dombói kapitulált. A két ellenséges sereg ezután összefogva közösen oltotta a tüzet.
A vár a török időkig gyakran cserélt tulajdonost, míg a 16. századi iszlám invázió idején királyi rendelkezés alá került és végvárként szerepelt. A vár jelentőségében csak Szigetvár után következett, a környéken a második legerősebbnek számított.
Ehhez képest túl könnyen veszett el. 1555 szeptember 8-án Tojgun pasa vette ostrom alá. Vagy tíz napig csak tüzérségi előkészítést folytatott, a vár sáncait rombolta. 17-én egyetlen rohammal bevette a sáncokat, de a belső vár három napig még hősiesen ellenállt. A szomszédos Korotna várának kapitánya, Horváth György értesíteni tudta Zrínyi Miklóst, és Dersffy István vezetésével felmentő sereget szerveztek. Még mielőtt Kaposújvár alá értek volna, a vár ideiglenes parancsnoka, Széll Péter szabad elvonulás fejében kénytelen volt átadni a várat, ahova bevonult a török. Széll alkuját a korabeli bíróság árulásként értékelte. Kaposújvár eleste reménytelenné tette a közeli Korotna várának [GCKORO] a helyzetét is, ahonnan a védők még ostrom előtt egy éjszaka titokban megfutamodtak, egyedül hagyva a várkapitányt.

1556-ban a Zrínyi által vezetett keresztény seregek Babócsa közelében legyőzték Ali budai basa seregét, majd Korotna várát is visszafoglalták. A török kiürítette Kaposvárt, de a török hódoltsági területben szigetszerűen elhelyezkedő, nehezen védhető várba Zrínyiék stratégiai megfontolásból nem rendezkedtek be. A várat lerombolták, hogy a török ne vehesse hasznát. A vár 1577-től 1686-ig török fennhatóság alá került; ahol újjáépítés után változó számú, 200...300 főnyi török katona állomásozott.

A vár leírása
A középkori vár jellegzetesen síkvidéki erősség, amelynek ostroma során a legnagyobb nehézséget a mocsaras, alig járható Kapos-völgy jelentette. A várról nem maradtak mérnöki rajzok vagy hiteles ábrázolások. A meglévők értelmezése is nehéz, mivel a megerősítő munkálatok, aztán az ismételt ostromok utáni újjáépítések során a vár megjelenése sokat változott. Az 1930-as Zádor-féle régészeti kutatás feltárta az alapok egy részét, ennek alapján a képzeletet és későbbi rajzokat is segítségül híva talán visszaidézhetjük a vár egykori megjelenését. A középkorban a belső vár saroktornyos, nagyjából 42 m-es oldalhosszúságú négyzetes alaprajzú erőd, udvarán nagy lakótoronnyal. Ezt a belső várat várárok övezte. Deák Varga Dénes rekonstrukciós rajzán már felismerhető a török veszedelem közeledtére történt megerősítés, a vár ekkor keleti és déli oldalon is 6 méter széles szárnnyal és egy új bástyatoronnyal bővült. A 16. században az átalakított várat körülvéve, a terepadottságok miatt keskeny, görbült alaprajzzal feküdt az egykori Kaposvár, amelyet kapukkal ellátott külső városfal is védett.
A török az elfoglalt várak közül a kisebbeket lerombolta, de a fontosnak ítélt várakat, köztük Kaposvárt megerősítette, és ott berendezkedett. Az ismételt ostromok és a visszafoglalás a várost több alkalommal is romlásba döntötte, de a vár is elvesztette szép középkori formáját, ahogy a katonai szempontok megkívánták. A török kiűzését követő időszakról részletes ábrázolást találsz a Városháza Kossuth-téri bejáratánál  N 46° 21,367' E 17° 47,353' 135 m [GCUJVR+Városháza] nyíló lépcsőház második emeletén.

Kaposújvár hanyatlása
A vár jelentősége a török kiűzése után megszűnt, és nehogy a Habsburg-ellenes nemzeti ellenállás fészke lehessen, 1702-ben királyi parancsra részben lebontották, lakhatatlan rommá változtatták. A későbbi századok során a hálátlan utókor csak tovább rontotta a maradványok állapotát. A kegyelemdöfést 1931-ben a Nosztra terménytároló építése adta meg, amikor az építkezések és iparvágány létesítése miatt szinte minden emlék megsemmisült vagy föld alá került. Mai szemmel nézve nehezen érthető az akkori pénzemberek nyers érdekérvényesítése és építésügyi hatóságok szűk látóköre. Igaz, a 30-as években itt romkert létesült, de igazából lényeges állagmegóvás vagy helyreállítás azóta sem történt - egészen mostanáig. Sőt az 1950-es és 1970-es években további építkezések több részlet megsemmisülésével jártak.
Szerencsére az ingoványos talajon az ipari építkezésekhez szükségessé vált, közel egy méternyi vastagságú feltöltés sok helyen megőrizte a falak alapjait és az egykori járószintet. Ez lehetőséget adott a régészeti elemzésekre és a részleges feltáráson alapuló emlékhely kialakítására.
Egyedül a körbástya térdig érő alapfalai voltak eddig hozzáférhetők annak, aki elhanyagolt, méltatlan környezetben tudatosan kereste a rejtőző maradványokat. A nagy lakótorony és várfal töredékes, lepusztult részletei a Nosztra udvarának zárt kapuja mögött lappangtak évtizedekig. Nováki Gyula helyszínrajzán a 2000-es talajszint feletti részleteket fekete kitöltés jelöli.
Aztán 2015 ősze a további változásokat hozott magával. A Nosztra bontása után a falak nyomvonala a felszínen rekonstruálva jelenik meg. A lakótorony 2015-ig még embermagasságig megmaradt masszív maradványai napjainkra csak részben láthatók. Ezt egy iparvágány eddig is kettészelte, de most a durva tereprendezés során eltűnt délnyugati része csak jelezve van, az északi magassága is csökkent a déli rész bontásából származó ráhalmozott faltömbök és törmelék kíméletlen eltávolítása nyomán.

Megújuló emlékek
Az első színvonalas emlék a Kaposvári Városszépítő Egyesülethez köthető. A lepusztult Vár utcában épített Kaposvár Pláza oldalán találod a szép emléktáblát, amely az egykori külső városfalon lévő Szigetvári Kapu helyét örökíti meg.  N 46° 21,350' E 17° 47,093' 130 m [GCUJVR+Szigetvári kapu] A pláza bejáratának építészete is felidézi az egykori városkapu emlékét.
Jó évtizede a tervekben szerepelt a lepusztult Nosztra felújításával ifjúsági kulturális központ és emlékpark létesítésére. Az épületegyüttes új életre keltése meghiúsult, de lebontása után elegendő hely szabadult fel többcélú park kialakításához. A terület rendezése, amely régészeti feltárással járt együtt, 2021-ben fejeződött be. Az évszázados mulasztások miatt az eredmény közel sem teljes körű. Bízzunk abban, hogy az emlékpark kialakítása csak az első lépcső a jobb sorsra érdemes vár rekonstrukciója felé.

A vár 1300-as évekbeli megjelenése Carlo Menoni 16. századi ábrázolása és Nováki Gyula ásatásokkal feltárt alaprajzainak összevetésével idézhető fel, ahogy ezt én is megtettem a két amatőr fantázia-festménnyel 2008-ban. A 2019-es feltárás a korábbiaknál pontosabb rekonstruálást tett lehetővé (Pazirik Kft). Látható, hogy későbbi bővítések és ostromok utáni újjáépítések nyomán az erődítmény 14. századi legbelső magja lényegében nem változott, de az új rekonstrukció fantáziaképe illetve bronzmakettje eltérően ábrázolja a Carlo Menoni által készített rajzon B-vel jelölt bástyatorony helyzetét, ez a délkeleti sarokról átkerült a kissé görbült déli fal középső részére.

Felhasznált irodalom
Somogy megye emlékhelyeit Magyar Kálmán-Nováki Gyula könyve ismerteti .
Magyar Kálmán kutatási eredményei
Molnár István újabb kutatásai