Röviden

Konyhai tárolódoboz 25cmx20cmx15cm méretű. Jelenleg CSAK a pótjelszó van meg, a ládát igyekszem minél előbb kihelyezni.
Pótjelszó: Sziklafalnál, fák takarásában, kis méretű, hosszúkás fiolát keress.
 N 47° 16,956' E 17° 32,221' 190 m [GCTBAR+Pótjelszó]



Üdv Kedves Felfedező!
Egy érdekes helyszínre szeretnélek elkalauzolni Tapolcafő külterületén, az elhagyatott Töpéri kőfejtő bányaudvarába, ahol egy érdekes barlangot fedezhet fel a kalandra vágyó túrázó :) A túra időtartalma ráérősen, nem sietve körülbelül egy óra.

Megközelítés

A kőfejtőhöz Tapolcafő felől a legegyszerűbb eljutni. Autóval érkezők a temető melletti füves területen parkolhatnak, innentől célszerű gyalogosan menni, esetleg kerékpárral.
 N 47° 16,602' E 17° 31,665' 200 m [GCTBAR+Parkoló]

Autóbusszal érkezőknek a "Pápa-Tapolcafő sportpálya" megállónál kell leszállniuk.

A temetőtől kelet felé kell követnünk az utat, igazából eltéveszteni sem tudjuk. Ha fából készített lépcsőket látunk lefelé, akkor jó helyen járunk. :)
 N 47° 16,928' E 17° 32,176' 200 m [GCTBAR+Bejárat]
A lépcső aljában raklapból készített asztal, illetve két pad van, kiváló reggeliző, vagy ebédelő hely. :) Az elhagyatott bányába célszerű lemenni kicsit körülnézni, de fentről is igen tetszetős a kilátás. Itt található egy meglehetősen mély, függőleges (!!!) "barlang".
 N 47° 16,939' E 17° 32,220' 194 m [GCTBAR+Barlang]
Gyerekekkel vigyázni!

A másik bányaudvarban volt megtalálható maga a láda, illetve a vízszintes irányú barlang, ám ez sajnos jelenleg nem látogatható, a láda át lett helyezve. (2022 július)

Amit a bányákról tudni érdemes

Tapolcafőtől keletre 1,2 km-re található az moceramusös mészkőbe mélyülő, ma már elhagyatott Töpéri kőfejtő. ÉK-i, legnagyobb bányaudvarának északi részén, a sziklafal tövében egy kb. 20 m hosszúságú, nagyjából vízszintes, elég jól járható kis barlang húzódik pontosan nyugatnak. Bejárata 1x1 m-es, beljebb kissé kitágul a folyosó. Oldalfalait és mennyezetét sima, vízmosta felület alkotja néhány csökevényes gömbfülkével. Alját durva, laza kőtörmelék borítja.

A barlang kőfejtés közben nyílt meg, állítólag 1943-ban. Ekkor még előtte is volt egy aknaszerű üreg, melybe a kőfejtőmunkások 8 m mélyre le is ereszkedtek, de folytatását nem találták és kőtörmelékkel betemették. Utóbbinak ma már a helye sem látható. Egykori hévízfeltörés lehetett.

Öregkőhányás betemetett barlangja: az előző kőfejtőtől Északnyugatra 0,5 km-re, a felhagyott községi kőfejtő DNY-i falának D-i részén egy kb, 2 m átmérőjű, kürtőszerű karsztüreg keresztmetszete látható színig kitöltve, kavicsrétegeket is tartalmazó homokkal. Ettől a helytől ÉNy-ra, a kőfejtő udvarának közepe táján 1957. augusztusában egy 2 m mély üregre bukkantak, melyből a kőtörmelék még tovább gurult és "csobbant". Molnár Gábor brigádvezető kőfejtőmunkás le is ereszkedett az üregbe, melyet aztán később betemettek. Kibontása nem volna nehéz.

A ma is járható barlangot dr. Noszky Jenő említi először 1950. bauxitkutatásairól szóló kéziratos jelentésében.

A kőfejtőben, a barlang bejáratától délre egy egykor homokkal színültig kitöltött lombik-alakú üreg keresztmetszete látható, szép korróziósan kipreparált rétegfejekkel. Kitöltését építkezési célokra elhordták. A felszín irányába és lefelé csőszerű folytatása sejthető, valószínűleg szintén egykori hévízfeltörés lehetett.

A Hippurites-törmelékek közti hézagokat nem minden esetben tölti ki kötőanyag. A tapolcafői Öregkőhányás és Kiskőhányás
rétegzetlen mészhomokkövei kalcit és finom szemű molluszka-héjtörmelékekből állnak.A hippuriteszes mészkő karsztos formákat létrehozó ma is működő erők bizonyítékai Tapolcafő és a környék egyéb karsztforrásai, a mészkőképződmények felszínén látható gyakori oldódásos formák.

Forrás

Barlangkutatási tájékoztató
A pápai Bakony hippuriteseket tartalmató mészkőfajtáinak likacsossága
Földtani közlöny 87. kötet 1. füzet 77. oldal