Bővebben a rejtőkről

Röviden

Többszöri eltűnés miatt a jelszót a templom melletti 5. tujánál keresd talajszinten. Köszönöm a türelmeteket, próbálunk méltó helyet találni a ládának.

Történet: Többszöri eltűnés miatt, a Jánoshalmi Szent Anna Plébánia illetve Gyöngyösi Balázs plébános úr támogatására került a templom előterébe a láda. Amennyiben úgy érzed felfednéd idegenek számára a ládát vagy zárva van a főbejárat használd a pótjelszót.

.


A ládába TravelBug nem helyezhető.

Ajánlom figyelmetekbe a templomot bemutató rövidfilmet.

Bevezető

"Jánoshalma szép helyen van, Mert a templom a közepén van."
A rejtésünkel Felső-Bácska legnagyobb templomát, a Szent Anna templomot szeretnénk nektek megmutatni.

Megközelítés

A település az 54-es és 55-ös főút között fekszik. Kalocsa és Bácsalmás felől az 5312-es, Baja és Kiskunhalas felől az 5412-es, Borota felől az 5414-es, Kisszállás felől pedig az 5416-os úton közelíthető meg.
A vasút állomástól 900m-es sétával kb. 10 perc alatt érhető el.
Menetrendek

 N 46° 17,871' E 19° 19,549' [Ajánlott parkoló autóval]

---

A templomról

A templom előtere reggeltől-estig látogatható. Előre egyeztetéssel a templom belső tere is megtekinthető. +36 77 401 048
-> Plébániai kapcsolat

-A templom hosszúsága 63,5 méter
-Szélessége 15 méter
-Kereszthajók hossza 28,1 méter
-Belső magasság 13 méter
-Torony 48 méter
-A templom befogadóképessége nagyjából 3000 ember.

"1746-ban, Patachich Gábor kalocsai érsek kezdeményezésére és anyagi támogatásával készült el egy kis templom, mely a mai helyén állott. Homlokzata kelet felé nézett, s a kor szokása szerint temető vette körül. 1746. július 26-án szentelték fel Szent Anna tiszteletére. 1907-1909-ig, Klanszky Ferenc apát-plébános idejében, a meglévő templomot bővítették két oldalhajóval, ezen kívül a szentély résszel. A terveket Foerk Ernő építész készítette. (Ő tervezte a kalocsai Főszékesegyház mai formáját és a szegedi dómot.) 1932-33-ban Szabó István apát-plébános megrendelésére készítette a templom belső festését, a secco-képeket, Kuczka Mihály székesfehérvári templomfestő iparművész. 1939-ben Urbanics János műaranyozó restaurálta a gazdagon díszített, aranyozott barokk szószéket, mely ismeretlen mester alkotása. Az egyházközség a budapesti karmelita templomból vásárolta meg, miután rendjüket II. József (1780-1790.) császár feloszlatta. A szentély jelenlegi formáját a II. Vatikáni Zsinat szellemében alakította ki 1972-73-ban Dr. Belon Gellért apát-plébános, későbbi pécsi segédpüspök. A szembemiséző oltár márványból készült, talapzata alá valamennyi jánoshalmi ház kertjéből került egy-egy zacskónyi föld. Szimbóluma ez annak, hogy a hívek lelki életének központja a templom, ahol az oltáron naponként megjelenítik Krisztus keresztáldozatát. Az új oltárt és liturgikus teret 1973. március 18-án szentelte fel Dr. Ijjas József kalocsai érsek. A templom előtt álló kovácsoltvas keresztet a mohácsi csata 300. évfordulója alkalmából 1826-ban állították fel. Garay Béla pesti műlakatos készítette. A parkban látható Szentháromság szoborcsoportot 1877-ben állították fel Édes János, Kecskés János és Kovács János adományaiból."

Főoltárkép
"A főoltarkép kerete 24cm, melyet körben faragott babérfonat, belül pedig levélmotívum díszít 57 db. rozettával együtt. A főoltárkép a templom és a község védőszentjét, Szent Annát ábrázolja. A művész a képen Szűz Mária édesanyját meghitt, családi körben ábrázolta. A legenda szerint Szent Anna és férje, Szent Joachim házasságát az Úr idős korukban áldotta meg gyermekkel, s Szent Anna megkapta
azt a kegyelmet, hogy unokáját, a kis Jézus is megláthatta. A festményen Szent Anna zsámolyon ülve, térdelő leányát imádságra tanítja. Mellette az apa, Szent Joachim áll. Felettük két oldalról egy-egy angyal látható, akik apró virágcsokrokat szórnak rájuk. A kép lezárása a mennyei dicsőséget jeleníti meg. A festményből az öröm, a boldogság és a szülői szeretet példás gyakorlása sugárzik. Az oltárkép két oldalán egy-egy korinthoszi oszloputánzat áll, tetejükön ülő angyalfigurával. A kép felett Mária címerpajzsa díszlik. Az egész kompozíció bezárása a boltíven nyugvó kereszt. A templom előző főoltárképe is Szent Annát és családját ábrázolta."

A szószék
"A szószék a szentély és a baloldali mellékhajó hevederjeinek találkozásánál, az evangéliumi oldalon kapott elhelyezést. A késő barokk stílusú szószék ismeretlen mester alkotása, az egyházközség vásárolta meg a budapesti karmelita templomból, miután rendjüket II. József császár feloszlatta. A szószék gazdagon díszített faragásokkal. A szószék hangvetőjének legfelső párkányán a Jó Pásztor(Krisztus) kb. 120 cm-es faragott, aranyozott szobra áll. Az alatta levő profilozott párkányzaton helyezték el a négy evangélista szobrait attribútumaikkal együtt, Máté az ifjúval, Márk az oroszlánnal, Lukács a tulokkal, János a sassal. Márk és Lukács szobra közt az angyalfigura táblájára ez van írva: VERBUM DOMINI, vagyis ISTEN IGÉJE."

A falfestmények
"A falfestmények a Krisztus életéből vett főbb jeleneteket és a hit misztériumait ábrázolják. A főhajóban az első, a kórus fölötti Krisztus születését; a második feltámadását; a harmadik mennybemenetelét; a negyedik a Szentlélek eljövetelét; az ötödik, a kupola secco Mária mennybevételét; a hatodik az Oltáriszentség tiszteletét; a hetedik, a főoltár feletti, Krisztus keresztáldozatát szemlélteti. Az oldalhajókban balról az Angyali Üdvözlet jelenete, jobbról József
és Mária eljegyzése látható."

Az üvegablakok
"Az üvegablakok különösen figyelemre méltóak. A bővítés után az egyházközség és az adakozó hívek készítették. A főhajóban balkéz felől az egyházi zene védőszentjét, Szent Cecília vértanút, továbbhaladva Sienai Szent Katalin egyházdoktort, mellette Árpádházi Szent Erzsébetet, a szegények és családanyák eszményképét ábrázolták. Jobbról először Szent György vértanú látható, utána Páduai Szent Antal szerzetes, a szegények pártfogója, majd Szent Pál apostol. Az oldalhajókban balról a bejáratnál Lisieux-i Kis Szent Terézt, a missziók védőszentjét, középen államalapító Szent István királyunkat, az üvegterembe eső részen Szent Ilonát, Jézus keresztjének megtalálóját ábrázolták. Jobbról Szent András apostol látható, középen Szent László király vízfakasztás közben, az üvegterembe eső részen Szent József, Jézus nevelőapja."

Harangok
"A Templomnak az I. világháborúig 5 harangja volt, súlyuk: 26 mázsa, 13 mázsa, 8 mázsa, 3,4 mázsa és 0,5 mázsa. Az I. világháború idején a harangokat hadi célra elvitték, de minden templom egyet megtarthatott. A jánoshalmiak a 3,4 mázsás öreg harangot választották, a többit összetörték, ledobálták a toronyból és elszállították. A harmincas években az egyházközség új harangokat öntetett. Jelenleg a templomnak 4 harangja van."

Források:
További látnivalók
A jánoshalmi templom története - Nagy Ferenc
[régi képek] Jánoshalma Egykor - Facebook csoport.
Videó - Jánoshalma város honlapja, halasmedia.hu