16x16x9 cm méretű doboz az Országház-kőfejtő egyik sziklaüregében, annak bal oldalán a 8. hasadékban (a bejárattól kb. 20m-re), kb. szemmagasságban, két elmozdítható mészkő takarásában. Pótjelszó a szomszédos sziklaüreg bejárata mellett bal oldalon, fejmagasságban, kis mélyedésben egy faágra rögzítve található.

Bevezető
Sóskút neve egybeforrt a mészkővel, környékén számos helyen termelték ki, ma is álló házak ezreinél szolgál építőanyagként. A szájhagyomány alapján a ládát rejtő sziklaüregekből is szállítottak mészkövet a budapesti Országház építéséhez; innen kapta a kőfejtő nevét. Négy nagyméretű mesterséges sziklaürege felfedezhető, egyike rejti a ládát.

Sóskúti mészkő felhasználásával épült nevezetesebb épületeink: a Budapesti Corvinus Egyetem, a Vigadó, az Operaház, a Szent István-bazilika, az Országház, a Budavári Palota, a Citadella, a Széchenyi Lánchíd. Külföldön a krasznahorkai Andrássy síremlék, temesvári és bécsi színházak.

Látványosság, tudnivalók
A sziklaüregek kb. 6 méter szélesek, ugyanolyan magasak és 30-40 méter mélyen vannak a hegy oldalába vájva. A két baloldali járat a végén összenyílik és körbejárható.

Bár a kőfejtő látogatható, legyünk óvatosak! A sziklaüregek aljzata egyenlőtlen, ennek megfelelő lábbeli szükséges. Bár az üregek nem mélyek, még nappal is hasznos zseblámpával világítani a jobb fényviszonyok érdekében.

A kőfejtő az 1800-as években már működött. A telekkönyvi iratok szerint bányához és a majorhoz köthető Gerenday-féle emlékmű és építési anyag részvénytársulás ingó és ingatlan vagyonát (köztük a majorságot) 1874-ben a kőbányában tartott árverésen Sándor gróf vásárolta meg. Később valószínűleg Sándor Móric gróf lánya, Pauline, azaz herceg Metternich Richárdné birtokában volt.

A külszíni fejtés melletti mélyművelésről árulkodik a négy nagyméretű mesterséges sziklaüreg. A szájhagyomány alapján innen is szállították a mészkövet az Steindl Imre tervei alapján készült Országház építéséhez, amihez egyébként 15-20 féle magyar követ használtak. Az Országház építésének feltétele volt, hogy kizárólag hazai építőanyagokat használjanak fel. Kivétel a főlépcső mellett található nyolc, egyenként hat méter magas márványmonolit, amelyet Svédországból hozattak (összesen 12 ilyen oszlop készült, a másik négy a londoni Parlamentben található). Az építkezés 1885-től 1904-ig tartott, tervezője az épület teljes befejezését már nem érhette meg.

Az Ürgehegyi bányaként vagy Gesztenyés kőfejtőként is emlegetett bányát a biaiak - éppen emiatt - Országház-kőfejtőként ismerik.

A bányászat felhagyásával a bányajáratok bejáratát befalazták, de 2002-ben utolsó fala is ledőlt.

Ahogy sok kőbányának, ennek a helynek is külön érdekessége, hogy természetes barlangokat is találunk, melyeket az Acheron Barlangkutató Szakosztály térképésze, Szabó Zoltán kutatta 1990-ben. Erről is további részleteket olvashatsz a Forrásban megjelölt weboldalon.

Megközelítés
A Biatorbágyot Sóskúttal összekötő út mellett induló "Nyakaskő túraút" parkolójában  N 47° 27,017' E 18° 49,442' 130 m [GCRSZG+1parkoló] kényelmesen lehet parkolni, vagy a "Biatorbágy erdészház" volánbusz-megálló melletti leágazásban  N 47° 26,748' E 18° 49,222' 130 m [GCRSZG+2parkoló] meg lehet állni autóval rövid időre (de a kapubeállót hagyjuk szabadon).

- Nyakaskő parkolóból a dél-kelet felé induló ösvényen elindulva érjük el a piros turistajelzésű utat (távolság 1.300 m).
- A buszmegállóból pedig rögtön a piros turista jelzésen induljunk (távolság 300 m).

Bármelyik irányból is közelítünk, délkeleti irányba térjünk le  N 47° 26,732' E 18° 49,329' 145 m [GCRSZG+1kereszteződés] ponton található kereszteződésnél. A boltíves omladozó épületmaradványt jobbról megkerülve érjük el az Országház-kőfejtőt.

Terepre való bringával a boltíves épületmaradványig fel lehet tekerni, volánbusszal pedig a fent említett megállónál kell leszállni, menetrendért javaslom a menetrendek.hu oldalt felkeresni.

A láda a Nyakas-kő láda felől is elérhető a piros turista jelzésen .

Forrás
Országház-kőfejtő és barlangjai
Sóskút honlapja

Sok sikert e helyszín megismeréséhez!