Busszal érkezőknek, Döbrököz, Benzinkút megállónál érdemes leszállni. Menetrend
Bevezető
Ezt a ládát Kokó ötlete alapján valósítottam meg. Hetente több alkalommal is járok Döbröközön, idő hiányában viszont ez idáig csak egyszer látogattam el a kálváriához. Ez akkor volt, amikor a GCKaKu mozgó ládát rejtettük. Ugyan a szakadó eső ellenére sikerült néhány pillantást vetni a stációk domborműveire, de már akkor megfogalmazódott bennem, hogy ezt az állandó ládát meg kell valósítanom. A döbröközi kálvária 120 éves évfordulója alkalmából méltó helyre kerülhet a láda.
A kálváriáról
Ha valaki vonaton halad át Döbröközön, és kinéz az ablakon, az egyik oldalon a lankás Dunántúli-dombság részét, a Szőlőhegyet, a másik oldalon pedig a Kapos folyó melletti Werbőczy-vár maradványait, és hátterében a tájból kimagasló Római katolikus Szent Imre herceg-templom és azt körülölelő falut láthatja. Ha autóval közelít valaki Döbrököz felé, mindezt egyszerre látja, s talán innen nézve legszebb a település. A katedrális méretű templomot 1900-ban kezdték el építeni Kristein Imre Ágoston bécsi építész tervei alapján (aki a pécsi székesegyház mai alakjának tervezője is volt). 1902. november 19-én szentelték fel. Ezt a templomot az 1868-ban elhunyt Páhy István, a falu plébánosának hagyatékának egyharmadából építették fel.
Döbrököz központjában található dombon áll, a 19. század végén épült kálvária.
A döbröközi Kálvária stáció-képeinek eredetéről szól a következő levél: (megtalálható Jegesi Józsefnél)
"Baranya megyei Múzeumok Igazgatósága
Pécs, Kulich Gyula u. 5.
Jeges József
Döbrököz Vasútállomás
K - 71- 2/1983
A döbröközi pirogránit kálvária 1903-ban készítette a Zsolnay gyár - a fazonkönyvi bejegyzések szerint. A Nagy Krisztus-szobrot (2864) Apáti Abt Sándor, a latrokat (2865-2866) Mack Lajos mintázta. A számok fazonszámok, amelyeket a szobrokba is beütöttek.
A stáció-képek is a fenti két tervező munkája. Az építészeti keretüket Sikorszky Zsolnai Miklós tervezte. Mivel gyári termék, nem tudtuk pontosan, hogy hány példányban készült. A Zsolnay gyári megrendelő könyvből a teljes anyag átnézése után, talán kideríthető lenne. E könyvek a Baranya megyei Levéltár őrzi.
A Zsolnay gyárban készült kerámia kálvária - a döbröközivel úgy tűnik egyező - készült Máriagyűdre is.
Pécs, 1983. III. 29.
Dr. Hárs Éva sk.
megyei múzeumigazgató"
A már majdnem tönkrement kálvária felújítására és újra-avatására 2015-ben kerül sor. A felújításhoz szükséges pénzt a hívők adták össze. Az adományozó hívők nevei a stációk alján kis réztáblákon szerepelnek.
A hajdanában a Zsolnay gyárban készült stáció domborművek alkotói Apáti Abt Sándor és Mack Lajos voltak, most a restaurálást Dér Zoltán restaurátor készítette el, aki már a megye több pontján is megszépített kereszteket, szobrokat.
Egy kis tolnai körútra indultunk ma, aminek során néhány .com-os ládát is megtaláltunk (néhányat meg nem), és Ajtony pótolta az elveszett tolnanémedi ládáját is. Na meg persze megtaláltuk ezt is. 14 évvel ezelőtt már jártunk ennél a kálváriánál, a falun pedig sokszor átmentünk azóta. Nem tűnt rendkívül gondozottnak a helyszín, de azért azt sem mondhatjuk, hogy teljesen elhanyagolt. A rejtés nagyon jó! Viszont a láda nevéből hiányzik az -i képző a településnév végéről.
Végre új láda a környéken, nagyon örültem neki. Most végre van itt is rejtés, nem is akármilyen. Nagyon szép, gondos iparos kivitel, gratulálok! Sajnos a Kálvária nem olyan gondozott, mint messziről tűnik; a bal lator bal karja le van törve, és számomra problematikus a "bejáratnál" lévő két talapzat, amiknek régen egész biztosan szobor vagy feszület talapzatnak kellett lennie, később barbár kezek kapu sarokvasak beépítésével kapuoszloppá silányították azokat, de ma már az is csak a múlt...
Amikor legutóbb Magyarpolányból elhoztam gckaku mozgót, ide terveztem újra rejteni. De közbejöttek egyéb elintéznivalók. De lám most mégis itt vagyok.
Ilyen álcát készítettem a gcbjbp esemény ládához. Sajnos ellopták, pedig félig a földbe ástam.
Kissé csalódottan "piros kettesként" kullogok a célba, sajnos nem voltam elég gyors.
A kálvária gyönyörű, csoda hogy egy bő évszázad elteltével is hibátlanul állnak helyükön a stációk. A rejtés különösen tetszett, mert hiába mesterséges, nagyon is természetesnek tűnik. Rendkívül ötletes és igényes kivitelezés, nem csak egy szokásos erdei, ágakkal letakart ládika. Az erdős részre érve egy új világ nyílt meg előttem, az is nagyon hangulatos volt. Kár hogy ezt az a huszonhatezer darab szúnyog is így gondolta aki lepacsizott velem mialatt beírtam a nevemet ;D
Köszönöm a rejtést! [Geoládák v3.12.10]
[g:hu+ 2.10.15]
Csak egy kis pihenésre ugrottam be az irodába munka közben. Már régóta nem figyelem a geoládák menüben az új ládákat mert nem hittem volna hogy lesz itt a közelben amire ráhajthatok azonnal, a figyelmem így csak a mozgókra korlátozódik.
E-mailek böngészése közben láttam meg a lényeget. :)
Még a családnak sem szóltam szerencsére, mert akkor mint kiderült, lemaradtam volna a P1-ről. Azonnal autó és már mentem is.
Felfelé a kálvárián a rejtek felé több beugró is van az erdősávban a rejtek közelében, így aggódtam is hogy esetleg ott még megelőzhet valaki. Aztán meglett az is amelyik a rejtekhez tartozik. Meg én is meglettem a szúnyogoknak. Valószínűleg sok nőstény szúnyognak adtam elegendő vért az új egyedek létrehozásához. Na de irtottam is őket közben rendesen.
A rejtek igényesen kialakított. Erről nem is írok többet, ezt látni kell.:)
A toll maradt csak ki belőle véletlenül. Kár hogy az enyém túl hosszú volt és nem fért bele. Most a log írása közben jut csak eszembe hogy én csak a dobozba próbáltam, a rejtekbe viszont belefért volna. :)
N 46° 25,704' E 18° 14,101' 153 m [GCDoKa+parkoló]