Az első pontban egy fél literes pillepalack, amiben a felcsavart magyar-angol nyelvű tájékoztató szöveg genothermjére vannak ráírva a geoláda koordinátái, ami egy szikla alatti üregbe rejtett zöldfedelű, 20x20x7,5 cm-es műanyag, konyhai tároló doboz.

Ezzel a telepítéssel Anikó egyik régi tervét valósítottuk meg. Már régóta felvetődött a Nagy-Kevély, mint geocaching célpont, de valahogy csak nem jött össze, na meg furcsa volt, vajon hogy-hogy senki sem telepített oda ládát, hiszen annyira adja magát. Mi a baj, mi nem tetszik? Aztán barátaink bátorítására mégis nekifutottunk a hegynek:-) Nem csalódtunk! Ez tényleg nagyon jó, kirándulós célpont!

Kiindulási pontnak az  N 47° 36,376' E 19° 1,239' 227 m [GCNaKe+Utkeresztezodes] pontban levő aszfaltút és piros jelzésű földút kereszteződését ajánljuk. Az aszfaltút pedig, az Ürömöt és Budakalászt összekötő út. Az ajánlott kiindulási ponttól - földúton - még 260 métert autózhatunk, majd egy sorompó előtt le lehet parkolni. A "parkolótól" a geoláda - végig a piros jelzésen - 3,4 kilométer kellemes és kényelmes sétára van, ici-pici kaptatóval fűszerezve. MB kerékpárral végig lehet tekerni majdnem az egész távot. A "csúcs" meghódítása előtt viszont érdemes megszemlélni egy elhagyatott kőbányát. Nagy területe és a kőkitermelés miatt kialakult "domborzata" is érdekes, változatos. A multi első pontja, azaz a pillepalack, - amiben a felcsavart magyar-angol nyelvű tájékoztató szöveg genothermjére vannak ráírva a geoláda koordinátái (copyright by MikiCache) is itt van, - a kőbánya felett, egy fa, talaj menti odvában. Miután GPS-ünkbe bepötyögtük a láda koordinátáját, irány a Nagy-Kevély!

Budapest tájképének jellegzetessége a budai oldal hegyekkel övezett karéja. Közülük is a legimpozánsabb az Óbuda hátterében feltűnő Nagy-Kevély vonulata. A Kevélyek olyan büszkén merednek az ég felé, hogy tövükben két Ezüst- és egy Arany-hegy is elfér. A Pilis és a Visegrádi-hegység geológiailag nem egységes. Az előbbi, mészkő- és dolomithegység, melyben a víz sok barlangot vájt, az utóbbi pedig vulkanikus eredetű. A Pilis voltaképpen egyetlen sziklagerinc, hosszú, meredek szirtekkel, mély völgyekkel. A Pilis legdélibb vonulatát a Kevélyek alkotják (magasságuk 500m körüli), a legszebb kilátóhely, a Nagy-Kevély 535m magas.

A Kevélyek fő tömegét a jól karsztosodó dachsteini mészkő alkotja, amelyre az alacsonyabb térszíneken kevésbé jól oldódó eocén márgák és mészkövek, valamint a karsztosodásra alkalmatlan, ún. hárshegyi homokkő települ, mégis itt, a pilisborosjenői homokkőbányában ismerhetjük meg a Pilis leghosszabb barlangját, a mintegy 400m hosszú és 60m mély Papp Ferenc-barlangot. A felfedezést követő években e barlangot a Pilis legveszélyesebb rendszerének tartották, - joggal. A bánya tovább működött, a homokkőtömbök időnként meg-megcsúsztak, és a bejáratot éveken keresztül el is torlaszolták. Jelenleg ugyan ismét szabad a bejárás, de most is csak gyakorlott barlangkutatóknak lehet ajánlani a megtekintést.

A Kevélyek főleg fenyves, bükkös, helyenként kopár, sziklás tája, a környező gyönyörű természeti alakulatokkal megkapó látványt nyújt. Utunk a csúcs felé előbb szintben, aztán folyamatos emelkedéssel a kőbánya fölé vezet. Mindenütt régen felhagyott kőfejtéseket találunk. Egy jobbra kiágazó ösvényen a "Reuma kunyhó"-hoz mehetünk. Az egykori bánya véd-kunyhójából valamikor a Természetbarátok Turista Egyesülete alakította ki ezt a menedékhelyet. Visszatérve az útra, továbbra is szintben megyünk tovább. Jobbról elmarad a magaslat, vagyis már nem az oldalban, hanem a gerincen járunk. Mielőtt emelkedni kezdene az út, az  N 47° 37,127' E 18° 59,534' 426 m [GCNaKe+Osvenyelagazas] pontban egy ösvényelágazáshoz érkezünk. Balról meredeken jön fel Pilisborosjenőről a piros négyzet jelzés és megy tovább jobbra a Kevély-nyeregbe, megkerülve a csúcsot. Rögtön, az előbb említett útelágazás után található az Arany-lyuk zsomboly is. Innen már nem a fenyő a jellemző, hanem a karsztbokor erdő. Ligetes, füves, köves úton kapaszkodunk felfelé. A csúcson pazar látvány tárul elénk.

Örömmel tapasztaltuk, hogy a fokozottan védett, mégis rohamosan ritkuló példányszámú Zöld gyík (Lacerta viridis) nagyon kedveli e tájakat. Meglepően kifejlett példányokat is láttunk. Ők a legnagyobb hazai gyíkjaink, testhosszuk a 40cm-t is elérhetik. A hím háti oldala élénk sárgászöld, melyet gyakran apró fekete pontocskák díszítenek, mintha gyöngyszemekből varrták volna ki. Torka tája világoskék, a nőstényé csak nászidőre ilyen, egyébként lilás gyöngyházfényben csillog. Hasi oldaluk egyszínű, fénylő citromsárga. Farkuk kétszer olyan hosszú, mint izmos törzsük. A nőstény hátát gyakran fekete, rőtbarna és csontfehér foltberakások csíkozzák. Előszeretettel napozik köveken, napfényes cserjék közelében, ahol a nagyobb rovarokat, lepkéket is elkapja. Egy-egy kiadósabb szöcske-zsákmányát a talajhoz, kőhöz ütögeti és úgy nyeli el. Harmatcseppekből, levéltövek kelyhében összegyűlt esővízből szívesen iszik. Násza május végére esik. A hímek kemény harcot vívnak egy-egy nőstényért. A párzást követő hatodik hétben a nőstény 8-10 babszemnyi, rugalmas, fehér héjú tojást rak le a laza talajba. A kicsinyek, kikelés után szétszélednek az avarfű közé. Vigyázzunk rájuk, óvjuk őket.

A Nagy-Kevély csúcsának közelében, egy szikla alatti üregben találjuk a zöldfedelű, 20x20x7,5 cm-es műanyag, konyhai tároló dobozt. Nagyon kérjük az álcát gondosan visszaállítani és a rejtekhely körüli "elefántcsapásokat" amennyire lehet eltüntetni. Köszönjük.

Ha a csúcs túloldalán leereszkedünk a Kevély-nyeregbe, egy nagyon kellemes, piknikezésre tökéletes területre érünk. Itt találjuk a Természetbarátok Turista Egyesülete által 1928-ban épített turistaház romjait. Ez a hely több turistaút találkozópontja, valamint az Országos Kéktúra útvonala is itt vezet és bélyegzési lehetőség is van. Ha ennél is továbbmerészkedünk, pontosabban még 1,4 km-t, akkor meglátogathatjuk "A Mackó barlangja" geoládát is.

Kellemes kirándulást és sikeres geoláda-vadászatot kívánunk,
Anikó és Miklós