A ládába TravelBug nem helyezhető.

Megközelítés
Ha a tömegközlekedést választod, kicsit sétálni kell (kb 7-800m).
Ajánlott a 80-as trolibusz, a 32-es autóbusz, illetve a 3-as vagy 62-es villamos.
Ha kocsival mész, akkor szinte drive in, könnyen találsz parkolóhelyet, de a helyszín parkolózónába esik, ezt vedd számításba.
Bringa rulez!
A láda az iskolaudvaron, de nem a kertben van elhelyezve, a kert bejárata itt van:  N 47° 30,713' E 19° 7,182' 110 m [GCNIVA+Japankert]

Mielőtt keresni indulsz, ellenőrizd a nyitvatartást ITT:
Nyitvatartás, egyéb infók

Az iskolaudvar és a japánkert belépőjegyes, pártoló és rendes tagok tagkártya birtokában diákjeggyel mehetnek be

Ha nem tudsz/nem akarsz bemenni, alternatív jelszó itt: 47° 30.669" 19° 07.152" nézz körül a villanyoszlopon...
..........................................................................................
Zugló rejtett kincse: a japánkert
(bár néhány ládásztárs számára nem ismeretlen...)

Az országban négy, nyilvánosan látogatható japánkert található: a Fővárosi Állat- és Növénykertben, a Margit-szigeten, a Nyíregyházi Főiskola Tuzson János botanikus kertjében és a zuglói Varga Márton Kertészeti és Földmérési Technikum és Kollégium területén.
Ez utóbbi a legrégebbi, közel 100 éves.

A japán kertművészet kínai hatásra kezdett fejlődni, de fokozatosan saját, egyéni stílusa alakult ki.
A japán történelem írott forrásai alapján azonban biztosra vehető, hogy a japán kertépítészet a korai államalapítás koráig, az 5-6. századig nyúlnak vissza. A niva szó, melyet ma kert értelemben használnak, annak idején a sintó vallás szellemeinek, a kamiknak az imádásához használt helyet jelentette. A japánok szerint a kertben töltött idő felér egy meditációval, kikapcsolódást jelent a mindennapokból és csendes elmélkedésre bátorítja a látogatókat. Ezt segíti a ritka növényfajok, a víz és az érdekes formájú kövek egysége, harmóniája.Egy tipikus japánkertben rendszerint megtalálhatók az alábbi elemek, vagy az azokat jelképező dolgok: víz, sziget és az oda vezető híd, kőlámpás, és teaház vagy kerti pavilon.

A Varga Márton iskola
Az iskola "ősének" az 1906-ban alapított Kis Szuglói Gazdasági Ismétlő Iskolát tekinthetjük. Területén akkoriban bolgár kertészek zöldségféléket termeltek. A Székesfőváros tanácsa 1906-ban ezekből a földekből 4 holdat jelölt ki az iskolának gyakorlóterület céljaira, azzal a kikötéssel, hogy azt kertészet, szőlőművelés, gyümölcsfatenyésztés és más mezőgazdasági célra kell fordítani. 3 év után ezt a területet 16 holdra bővítették ki.
1909-ben a szomszédságban megalakult a Székesfővárosi Iskolai Növénykert, amelynek igazgatója 1912-től Varga Márton lett. Végül 1926-ban ezeken az alapokon jött létre a Budapest Székesfővárosi Községi Kertészképző Iskola, melynek vezetésével Varga Mártont bízták meg.
Az 1950-es évektől kezdve a városfejlesztés, lakásbeépítés miatt az iskola területe egyre csökkent. A megmaradt alig 3 ha-os területen 1968-ban felépült az új iskola, amely jelenleg is működik. Neve 1991-től Varga Márton Kertészeti és Földmérési Szakképző Intézet, GATE Gyakorlóiskola.1994-ben térképész szakkal egészült ki a képzés szerkezete.

A japánkert
A japánkertet Varga Márton maga tervezte és építette 1928-ban. 1931-ben a Magyarországra látogató Takamacu herceg és felesége, a japán császári család tagjai is meglátogatták a létesítményt. (Takamacu Hirohito császár testvére volt, felesége, Tokugava Kikuko pedig a nevezetes Tokugava sógun dédunokája).
A kert annyira tetszett nekik, hogy miután hazatértek, több fát is küldtek a zuglói intézmény számára. Állítólag néhány, ma is látható növényritkaság, ezeknek a császári ajándékfáknak a leszármazottja.

A kertbe a torii-n keresztül léphetünk be. Ez egy tradicionális japán kapuforma, amely általában a sintó szentélybe vagy egyéb szent helyszínekre vezető utat jelöli, választóvonal, szimbolikus határ a hétköznapi világ és az azon túli föld, az emberek és az istenek, a kamik világa között. Számos változata létezik, de mind visszavezethető az alábbiakra: két hengeres oszlopon nyugvó gerenda, amely túlnyúlik rajtuk, alatta pedig egy rövidebb "keresztgerenda". Anyaga általában fa vagy kő.

A zuglói kert alapja egy kb. 200 négyzetméteres tórendszer, ahová a torii-n áthaladva, kőből készült hídon és lépőköveken fedezhetjük fel a rejtett zugokat. A hegyeket sziklacsoportok jelképezik, emellett több más műtárgyat is felfedezhetünk a séta során. A növények között található egy lombhullató kínai mamutfenyő, amely 28 méteres magasságával Magyarország egyik legidősebb és legnagyobb példánya. Tavasszal virágba borul a magnólia. Ősszel arany színben pompázik a Távol-Keleten nagy tiszteletnek örvendő, gyógyító hatással rendelkező és hosszú életű páfrányfenyő, a Ginko biloba. Különleges, bizarr formájú a csüngő ágú japánakác és persze a cseresznyefa, ami nélkül elképzelhetetlen egy japánkert. Májusban a tó felszínén tündérrózsák lebegnek, a vízparton bambuszok látványa varázsolja el a látogatókat.

Köszönjük Kaszab László tanár úr és Fonte segítségét.

Keressétek meg a többi ládánkat is:


GCHJ
GCUSA
GCARBA
GCKUK
GCFELF
GCTAR
GCPADK
GCTEMP
GCBRAM

Források és további infók
Japánkert
Csodahelyek
Takamatsu
Csoda Zuglóban
A számozott képeket Fitti80 készítette, a többi fotó saját készítésű