1. pont: a forrás melletti villanyoszlop alján, laminált lapocskán (7 betű) ( Le kell hajolni ) 2. pont: 15 x 10 x 5 cm-es konyhai doboz a bánya 2. szintjének elején, két külön álló domb közül a jobb oldali (nagyobbik) tetején, legnagyobb szikla alatt, kő fészekben. (13 betű ) Pót jelszavak: 1.pont: a forrással szemben, az út túloldalán, kerítés alján, laminált lapocskán 2.pont: a jobb oldali domb tövében a legnagyobb fán, fejmagasságban, laminált lapocskán

Megközelítés

Budapest, Salgótarján és Hatvan felől is a 21.sz. főúton közelíthető meg. A főútról a jobbágyi körforgalomból Apc felé kell letérni. Haladjunk át a Zagyva hídon és a vasúti átkelőn is, majd az Apponyi utca végén kialakított parkolóban álljunk meg.
Az ajánlott parkoló:  N 47° 49,762' E 19° 41,418' 147 m [GCJOAN+1parkoló]
Autóbusszal is meg lehet közelíteni, infó itt: Menetrendek

A rejtés

Az ajánlott parkolóból induljunk el a forrás felé. Az irányt a parkoló mellett lévő útjelző tábla mutatja. A forrás 200 m-re van.

A forrás

1.pont A forráshoz legközelebb eső oszlop alján, laminált lapocskán.
 N 47° 49,864' E 19° 41,401' 146 m [GCJOAN-1]

A forrás a Nagy-Hársas hegy aljában, a falu belterületén a hegy irányába található. A Mátra vizekben aránylag gazdag, a hegységben lévő források jelenléte és vízhozama a geológiai felépítésének és a csapadékviszonyoknak köszönhető. A hegység rétegvulkáni felépítése, valamint a hegy fő tömegét adó andezit rossz vízáteresztő képessége elősegíti a csapadék forrásként való felszínre bukkanását. Több forrás alakult a törésvonalak mentén, ezek általában bővizűek és állandóak. A felszín alatti vizek érdekes feltörése az a forrás, amelyik a kőbánya alatt fakad. A hegy gyomrában eredő forrás bővizű, iható. Finom, tiszta, semleges ízű víz. Könnyen megközelíthető, a forrás a település utcáján van. A kifolyót Jobbágyi önkormányzata készítette 1994-ben. Az eredeti helye nem itt volt, kicsit feljebb a hegyen, onnan vezették le ide az utcára.

Visszatérve a parkolóhoz, a másik végén indul az út fel a Nagy-Hársas hegy felé. A köves földúton haladjunk 300 m-t. Itt kettéágazik az út. Ha a köves úton haladunk tovább, akkor a bánya alsó szintjére érkezünk. A rejtéshez (a bánya 2. szintje), már csak egy jól kitaposott gyalogút vezet felfelé, amit zöld tábla mutat ( Nagy-Hársas 509 m). Haladjunk 200 m-t, majd térjünk le a bányába az ösvényről itt:  N 47° 49,740' E 19° 41,836' 220 m [GCJOAN+1kereszteződés]
Innen már csak 130 m a rejtek.

A bánya

2.pont 15 x 10 x 5 cm-es konyhai doboz a bánya 2. szintjének elején, két külön álló domb közül a jobb oldali (nagyobbik) tetején. A legnagyobb szikla alatt, kő fészekben.
 N 47° 49,815' E 19° 41,827' 152 m [GCJOAN-2]
A visszarejtésénél kérlek vigyázzatok, hogy a nagy lapos kő ne essen a ládára!

A Mátra délnyugati nyúlványán elhelyezkedő, a Nagy-Hársas oldalában lévő terület, a leletek tanulsága szerint már az őskorban is lakott volt. Meredek falain elénk tárul a Mátra andezitje. A felhagyott kőbánya az 1900-as évek elejétől 1979-ig működött. A kitermelt haszonanyag helyén ma 400-500 m hosszúságú, szintenként 10-25 m magas bányafalak meredeznek csaknem függőlegesen. A kitermelt követ sok helyen hasznosították. Út- és vasút építéseken, malomkő faragásra és házak falába is beépítették (pl. a régi iskolaépület kőfalában is láthatók tarka tufák). A kőbánya a Déli Mátra egyik legszebb vulkáni centrumát tárta fel. A bánya két szintje egybeesik azzal a két hatalmas lávaárral, mely 14-15 millió éve, a középső miocén korban ömlött széjjel. A szép feltárásban bepillanthatunk a hegység belső szerkezetébe, tanulmányozhatjuk a geológiai viszonyokat, közelebbről megismerhetjük a Mátra kőzetanyagát, felismerhetjük a helyenként köbméteres nagyságú konglomerátumokat és a vulkáni működés egymást követő rétegeit. Andezit agglomerátum réteg opálkiválásokkal váltakozik lávaandezit folyásos szövettel. A vulkáni utóműködés során forróvizes oldatok járták át a kőzetet és vegyileg tovább alakították a piroxénandezitet. Kovasavas oldatokból váltak ki a különféle opálok. Az impozáns méretű kőbánya területén hosszasan elidőzhetünk, mindkét szintet érdemes bejárni. A magasabb pontjairól gyönyörű kilátás tárul elénk, láthatjuk az alant elterülő Jobbágyit, a közeli Somlyó hegyet és a Cserhát nagy részét. A bányaudvart és az elegyengetett meddőhányókat mindinkább visszahódítja a természet, egyre dúsabb növényzet telepszik meg a köveken, jó fészkelőhelyeket kínálva a fülemüléknek, a tövisszúró gébicseknek és egyéb énekes madaraknak. A növényzet egy részét a rekultivációnak köszönhető telepített fák teszik ki. A év során különböző időpontokban nyíló vadvirágok vonzzák a lepkéket, bogarakat, ezek pedig ide csalogatják a fecskéket és gyurgyalagokat, melyeket gyakran megpillanthatjuk.
A kőbánya bejárásával akár órákat el lehet tölteni, a geológia iránt érdeklődőknek pedig szinte kötelező. A felvezető ösvény közepesen meredek, de egy túra cipő ajánlott a murvás talaj miatt. Sáros, jeges időben csúszóssá válhatnak a bánya sziklái, ezét olyankor fokozott óvatossággal közlekedjetek!

A bánya északi végében, le egészen a faluig egy szögesdróttal ellátott kerítés húzódik. A Jobbágyi és Szurdokpüspöki közötti Honvédségi területet hivatott védeni. A hegy belsejében-, 100-300 méteres mélységben- robbantásos technológiával kialakított "bunker" volt. A Szár-hegy gyomrában kialakított egykori Tömegcikk (Andezit) Művek Nemzeti Vállalat az 1950-es évek elején épült, szigorúan titkos lőszergyár volt. Az üzem 1955-től már csak a civil életben használatos termékeket gyártott a hegy gyomrában, a katonai megrendelések ekkor már elenyészők voltak. A hadiüzemet 1960. december 31-én zárták be véglegesen. Még ma is védett objektum, csak találgatások vannak a funkcióját illetően.

Egyéb látnivalók

A falu központjában lévő középkori templomot érdemes megnézni:
Középkori Szent-György templom

Jó láda keresést, és kellemes kikapcsolódást kívánok!

Források
Jobbágyi Wikipedia
A hegy gyomrában
Jobbágyi földrajza

---

2023.10.05.