17x10x5 cm-es láda, a támfal alatt a robbanóanyagtároló jobboldali ajtókeretben 170 cm magasan. "a kutya harap" felirat!

---

A ládába TravelBug nem helyezhető.

---

Megközelítés
Ajánlott parkoló a Normafa étteremnél, a  N 47° 30,140' E 18° 57,966' 466 m [GCMM05+1parkoló] ponton, vagy a  N 47° 30,186' E 18° 57,958' 466 m [GCMM05+2parkoló] ponton.
https://normafapark.hu/2021-junius-12-tol?objectParentFolderId=1084 óránként 440 forint
Innen vagy az aszfaltúton vagy az erdőben vezető sétaúton mehetünk a Libegő felső állomásáig, itt az útelágazás, majd tovább az aszfaltúton vagy a meredeken emelkedő lépcsősoron lehet felérni a kilátóhoz.

A Gyermekvasút Jánoshegy-állomása a hegyet a Virágvölggyel összekötő Sárga sáv -jelzésű turistaút és a Gyermekvasút kereszteződésénél található, 800 méterre a Libegő Budakeszi-nyeregben lévő felső állomásától. Az állomás tengerszint feletti magassága 409 méter.

János-hegy, Erzsébet-kilátó
A 19. század közepétől Buda és Pest lakóinak kedvelt kirándulóhelye volt. Legismertebb látogatója 1882-ben Erzsébet királyné volt. Ennek a látogatásnak az emlékére emelték 1908-1910 között a hegyet koronázó Erzsébet-kilátót, amit 1910. szeptember 8-án avatott fel Budapest akkori polgármestere, Bárczy István. A kilátó felépítményének alapja az ország egyik legrégebbi vasbetonszerkezete.

A kilátó megépítésének ötletét 1902-ben Budapesten a szállodások és vendéglátók 31. nemzetközi kongresszusán Glück Frigyes, a rendezvény főszervezője javasolta. Az eredeti tervet Klunzinger Pál, a főváros mérnöke készítette, amit azután Schulek Frigyes dolgozott át neoromán stílusban. A négyteraszos, kerek alaprajzú kőtorony 23,5 méter magas. Strobl Alajos Erzsébet királynéról mintázott szobra a kilátótorony előcsarnokában van felállítva, ahol a királynét ábrázoló szecessziós mozaikképeket is elhelyeztek, ezek Kölber Dezső és Tardos Krenner Viktor alkotásai; a mozaikdíszeket Róth Miksa készítette.

Emléktábla őrzi a kezdeményezők és támogatók nevét is. Az épület tetejére 101 lépcsőből álló csigalépcső vezet fel. 2005-ben teljesen felújították az addigra lepusztult és statikailag is leromlott műemlék kilátótornyot. Téli, különösen szmogos napokon gyakran előfordul, hogy miközben Budapestet sűrű köd fedi, a János-hegyen ragyogó napsütés van.

A név eredete
Nevének eredetét illetően több magyarázat is van. A hegyet korábban Pozsonyi-hegynek hívták, mivel a tetejéről jó időben állítólag Pozsonyig el lehetett látni . A csúcson a 19. század elején már állt egy Szent János-szobor. Mai neve csak az 1900-as évek elején rögzült; az északnyugati vonulat neve ugyanakkor ma is Pozsonyi-hegy. A "János" nevet vagy az egykori szoborról, vagy Óvári János grófról, Budavár 1318-37 közti rektoráról kapta.

Forrás
János-hegy
Erzsébet-kilátó, János-hegy
Erzsébet-kilátó

Kellemes kirándulást kívánok!