+
történelmi nevezetesség, várrom, épület
+
szép kilátás, érdemes panorámát fényképezni
+
különleges látványosság, helyszín
-
speciális koordináta-érték vagy magasság
-
vízpart, tó/folyó, forrás van a környéken
-
település belterületén van a láda
-
van a közelben (pár száz méteren belül) lakott terület
+
havas, jeges időben, fagypont alatti hőmérsékleten is kereshető a láda
+
nyáron, a legnagyobb kánikulában is ajánlott környék
+
hegyen, csúcson, nagy dombon van a láda (a környékhez képest)
-
megközelíthető járművel néhány száz méteren belül
-
a javasolt kiindulóponttól fél órán belül elérhető
-
mozgáskorlátozottaknak, babakocsival érkezőknek is ajánlott
-
kisgyerekkel is megközelíthető
-
a láda megszerzéséhez sziklát kell mászni (gyerekkel nyakban kizárt)
-
sötétben is érdemes keresni
-
a GPS-t zavaró sűrű erdő, sziklafal, magas épület, stb. van
-
szokatlan méretű/alakú a láda (az ajándékok miatt fontos)
-
el lehet menni kerékpárral a ládáig (vagy látástávolságban hagyható)?
-
GPS nélkül is érdemes megkeresni
-
a látnivalóért fizetni kell
A jelszót egy 15x15x7 cm-es dobozban, kétágú kidőlt fa talajmenti rejtekében találod.

A ládába TravelBug
nem helyezhető.
Kérlek Titeket, hogy Oroszlánvár romjainál legyetek körültekintőek a hely fokozottan védett jellege miatt. A láda kizárólag a kék sáv jelzésről északi irányban érhető el
N 47° 53,090' E 20° 5,012' 614 m [GCLION+ládához] A vár romjai a megadott pontról déli irányban közelíthetőek meg!
N 47° 53,092' E 20° 5,021' 604 m [GCLION+várhoz]
Megközelítés
Ajánlott parkoló:
N 47° 50,531' E 20° 6,565' 228 m [GCLION+parkoló]
Ha autóval érkezel Domoszlón a Petőfi Sándor utca végén a piros sáv

jelzés mellett érdemes parkolni. Innen gyalogosan folytatjuk tovább utunkat. A Závoz-völgyön keresztül, a Domoszlói-patak mentén közel öt és fél kilométert teszünk meg, míg el nem érjük a Domoszlói-kaput
N 47° 53,005' E 20° 5,222' 510 m [GCLION+Domoszlói-kapu]. Ezután északnyugati irányban elindulunk a kék sáv

jelzésen. Itt érdemes óvatosan közlekedni, mert az út nagyon meredek és gyökerek, kövek mentén haladunk még pár száz métert míg feljutunk Oroszlánvár csúcsára.
Ha busszal érkezel
Az Egerből közlekedő autóbuszjáratokról az alábbi honlapon tudsz tájékozódni:
menetrendek
Története
A vár első részletes leírását Dénes József készítette 1983-ban, majd 1993-ban Nováki Gyula, 2004-ben pedig Feld István kutatásai alapján az alábbi összefoglalás készült: a vár középen ovális alakú, hossza 33 méter, legnagyobb szélessége 16 méter. A peremén egy kőből rakott övezőfal található. Földalatti épületrészek nyomát is felfedezni vélték, a vár középső részén ciszterna lehetett. Körülötte árok helyezkedett el, aminek szélessége 7 és 24 méter között váltakozott, mélysége 6-8 méter körül volt. A hosszanti oldalon sánc húzódott, délkeleti oldalán pedig egy 55 méter hosszú terasz fekszik. Oroszlánvár egy kúpszerű cukorsüvegre hasonlít.
Az ásatások során bronzkori sarló került elő a vár területéről, ami azt feltételezi, hogy már az őskorban is erődítményként működött. I. (Szent) István uralkodását követően az Aba nemzetség kapta meg az egész Mátra vidéket adományként, majd a Keleti-Mátra a várheggyel együtt az Ugrai-ághoz került. 1289-ben a Kompolti család az Alföldön található Ányásért cserébe (Verpeléti) "Nagy" Leustáktól megszerezte a birtokot. Az első írásos említés a várról 1325-ből származik. Kompolti Péter a 13. század végén, 14. század elején építtette. Halála után három fia örökölte, később pedig Kompolti Gergely leszármazottai a Domoszlayak uralkodtak az erődítményben. A Kompolti család kihalása után, 1552-ben az Országh családra szállt a birtok. Tinódi Lantos Sebestyén 1548-ban históriás énekében említést tesz Oroszlánvárról. 1570-ben Enyingi Török Ferenc, Országh Borbála férje lett a vár gazdája, mely uradalmának középpontján állt. A vár utolsó említése 1606-ból származik, mely szerint a Nyáry család birtokában lévő erődöt 60 hajdú őrizte, és ami ezután a török pusztítás áldozatává vált.
Ábrázolása térképen
1528-ban Lázár deák "Arozlake" elnevezéssel kúp alakú magaslaton fedett toronnyal ábrázolja.
1552-ben Wolfgang Lazius sokkal kidogozottabb térképén "Orolankw" néven említi, és keletről, nyugatról is egy-egy fedett toronnyal, valamint várárokkal jeleníti meg.
1595-ben a Descriptio Regni Ungariae még részletesebb térképén "Orosolako" várát fedetlen toronnyal, kerítő fallal illusztrálja.
Nevének eredete
Az oroszlán az erő, a bátorság és a büszkeség szimbóluma. Kiss Lajos nyelvész kutatásai során kiderült, hogy a középkorban személynév is volt. Számos népnél hatalmi jelvényként címerállattá vált. Valószínűsíthető, hogy itt is az oroszlán címerállatként való ábrázolása révén kapta nevét az erődítmény.
Oroszlánvár legendája
Oroszlánvárához két legenda is fűződik, melyekből szintén nevének kialakulása ered.
Pásztor József 1929-es Mátra kalauza nyomán, a helyi birtokosok nem egyeztek Domoszló határainak kijelölését illetően. A vár orosz úrnője sétái során fültanúja volt a vitának, ezért úgy döntött, hogy ő maga fogja kijelölni a település határait. A földeken dolgozó emberek kezéből kikapta a csoroszlyát, amit dél felé hajított egészen Peresig, az ekét pedig észak felé Recskig. A keleti és a nyugati irányban a természet jelölte ki a határvonalat. Máig megegyeznek a monda szerinti és a valós határai Domoszlónak. Erről az orosz lányról nevezték el Oroszlány várát, akit a mai napig látni vélnek az erdőben sétálni.
A helyi népmonda szerint a vár megépítése után a negyvenes évei végén járó Kompolti Kázmért mindenki a nősülésre biztatta, aki azonban azzal hárított, hogy csak olyan nőt vesz el, aki megszelídít egy oroszlánt. Lovászának lánya, Ilona meghallotta ezt, és kérte földesurát, hogy hozassanak egy oroszlánt, amit majd ő megszelídít. Kompolti nevetett rajta, de azért csak hozatott egy vadállatot. Ilona amint belépett az állat mellé a ketrecbe, azonnal megszelídítette a tekintetével. Kompolti Kázmér feleségül vette Ilonát, és a szelíd oroszlánnal együtt éltek Oroszlánkő várában.
Túramozgalmak jelenléte Oroszlánváron
Várak a Mátrában Túramozgalom
A Mátrában közel 60 vár és erődítmény található, ezeknek a bemutatására Szádeczky-Kardoss Géza 2005-ben létrehozta a Várak a Mátrában túramozgalmat, melynek Oroszlánvár is a része. A vártúrák bejárása során igazolófüzetben gyűjtött kódokkal tudjuk igazolni ottjártunkat. A túrasorozat végeztével a teljesítők érdeme egy kitűző. A túramozgalom jelenleg a Kékes Turista Egyesület gondozásában van, részletesebb leírást az egyesület
honlapján találunk a túramozgalomról.
Országos Kéktúra
Az Országos Kéktúra Magyarország északi tájain, mintegy 1172 km hosszan végigvonuló egybefüggő jelzett turistaút. Oroszlánvár a Kéktúra 21-es szakaszán található. A túramozgalom jelenleg a Magyar Természetjáró Szövetség gondozásában van. További információt a teljesítés menetéről a Kéktúra
honlapjáról tudhatunk meg.
Mátrabérc teljesítménytúra
A Hanák Kolos Turistaegyesület szervezésében 1987 óta minden év áprilisában turisták százai lepik el Sirok-Kőkútpusztát, hogy teljesítsék a Mátrabérc teljesítménytúra 2734 m szintemelkedéssel rendelkező 55 km-es távját. Oroszlánvár a túra első ellenőrző állomásaként működik, ahol az ellenőrök által adott pecsét kerül az itinerbe. Majd az 55 km megtétele után Szurdokpüspökiben a sikeres teljesítőket kitűzővel jutalmazzák a szervezők. Az egyesület
honlapján van lehetőségünk nevezni illetve további információk birtokába jutni.
Forrás
Oroszlánkő
Oroszlánvár
Oroszlánkő vára
A Keleti-Mátra vadregényes bércein