-
történelmi nevezetesség, várrom, épület
+
szép kilátás, érdemes panorámát fényképezni
-
különleges látványosság, helyszín
-
speciális koordináta-érték vagy magasság
+
vízpart, tó/folyó, forrás van a környéken
-
település belterületén van a láda
-
van a közelben (pár száz méteren belül) lakott terület
+
havas, jeges időben, fagypont alatti hőmérsékleten is kereshető a láda
+
nyáron, a legnagyobb kánikulában is ajánlott környék
+
hegyen, csúcson, nagy dombon van a láda (a környékhez képest)
+
megközelíthető járművel néhány száz méteren belül
+
a javasolt kiindulóponttól fél órán belül elérhető
-
mozgáskorlátozottaknak, babakocsival érkezőknek is ajánlott
-
kisgyerekkel is megközelíthető
-
a láda megszerzéséhez sziklát kell mászni (gyerekkel nyakban kizárt)
-
sötétben is érdemes keresni
-
a GPS-t zavaró sűrű erdő, sziklafal, magas épület, stb. van
-
szokatlan méretű/alakú a láda (az ajándékok miatt fontos)
-
el lehet menni kerékpárral a ládáig (vagy látástávolságban hagyható)?
-
GPS nélkül is érdemes megkeresni
-
a látnivalóért fizetni kell
15x20x10 cm méretű doboz, kéttörzsű fa tövében.
Mivel ez a geoláda az ukrán határ közelében van, ezért NYOMATÉKOSAN KÉREM, hogy a keresésre indulás előtt hívjátok fel a barabási határrendészetet a +36 45 570 163-as telefonon, hogy a bejelentéssel elkerüljétek a járőrök felesleges riasztását! Az ott tartózkodás állampolgári jog, ebben nem korlátozhatnak bennünket!

A ládába TravelBug
nem helyezhető.
Megközelítés
A legközelebbi település, Barabás közúton több irányból is megközelíthető. Vásárosnaménytól a 4123-as úton Vámosatya felé haladva, vagy a 4124-es úton Gelénes felé haladva juthatunk el a településre. A 4124-es út, a 41-es főútról ágazik el, a csarodai körforgalomnál.
Parkolni a bányató mellett lehet:
N 48° 14,895' E 22° 29,402' 120 m [GCMM16+1parkoló]
Busszal Vásárosnaményból rendszeresen indul járat
Barabásra. A falu központjától kb. 7 km séta a ládáig.
Menetrend
A láda megközelítése
A tótól a képen látható nyomvonalon közelíthető meg a láda kissé meredeken, nem utcai ruhában. Erről az útról/ösvényről nem ajánlott letérni, mert határövezetről van szó, még hőkamerás megfigyelés is működik a hegytetőn. Ezért került ide a láda! Telefonosok figyelem: nincs errefelé térerő!
A láda megközelítési útvonalát tartalmazó tracket
innen letölthetitek.
Segítség Jamestől: a budi jó támpont a letéréshez, a könnyen járható ösvény megtalálásában.
Bevezetés
Vulkánok az Alföldön? Meglehetősen hihetetlennek tűnik, de mégis igaz. Bár ahogy Fintha István, biológus, az Észak-Alföld kutatója írta: "Ne gondoljunk most itt az Etnára vagy Vezúvra, csak kis lávakiömlésekre, melyek folyók töltögette alföldi síkságunkon mégis érdekesek."
Kaszonyi-hegy, Bárci-tető
A közhiedelemmel ellentétben nem a Délkelet-Nyírség nyugati szegletében fekvő Hoportyó (183 m), hanem a Felső-Tisza-vidékhez tartozó Beregi-sík egy 219,6 m magas kiemelkedése, a Bárci-tető, amely az Alföld és egyben Szabolcs-Szatmár Bereg Vármegye legmagasabb magyarországi pontja. Az országhatáron túli Veresmáj 221 méterre emelkedik a tengerszint felé.
A Kaszonyi-hegy mintegy 11-12 millió éves korával a fiatal vulkánok közé tartozik, fő kőzetalkotója a vöröses árnyalatú, szalagos riolitláva, a perlit és a világos színű tufa. A "Zuhogó" és a "Szádok-oldal" területén több olyan vízfakadás van, amely csapadékos időszakban aktívak, azonban száraz időszakban elapadnak, állandó forrásként nem működnek.
A kászony szó egyébként borvizet, vagyis szénsavas forrást jelent.
A hegyen, egymást váltva, két riolitbánya is működött, a fiatalabb bánya udvarát ma már egy csillogó és kristálytiszta vizű tó tölti ki, ahonnan a látvány gyönyörű.
A hegyen jelenleg az egyetlen, gazdálkodási forma a szőlőművelés, főként leányka és bakator fajtákat termesztik. Jelentősége régen minden bizonnyal nagyobb volt, írásos feljegyzések alapján már a középkorban is termesztettek szőlőt, azonban mára a területek nagy része elvadult. A melegebb lejtőkön korábban nagyobb kiterjedésű gyümölcsösök is lehettek, amelyek mára szinte teljesen megszűntek. A korábbi gyümölcstermelés jelentőségére utal azonban az, hogy a hegy oldalain, erdőszéleken, sőt a ritkásabb erdőkben is sokfelé találhatók gyümölcsfa-egyedek, pl. a működő kőbánya közelében több, részben koros cseresznye- és diófa; a D-i és DK-i oldalon sokfelé a birs, helyenként a házi berkenye is.
A Hortobágyi Nemzeti Parkhoz tartozó Természetvédelmi területet 1991-ben közel 160 hektáron nyilvánították országos védetté azzal a céllal, hogy az Alföld legmagasabb pontjának a Beregi-sík egyik szigetvulkánjának a geológiai értékeit megóvják. Kiemelt feladat, hogy a mozaikos élőhelyegyüttesek, mint az ezüsthársas szurdokerdő, kocsánytalan-dárdáskaréjú tölgyes szurdokerdő, tatárjuharos tölgyes sziklagyep-sztyepprét mozaikok növény- és állatvilágát hosszútávon megőrizzék.
A természetvédelmi terület kis kiterjedése ellenére fajgazdag, a növények száma meghaladja a 250 fajt, a gerincesek fajszáma 130 körüli, de a legértékesebb élőlényei a gerinctelenek közül kerülnek ki.
Ha erre jársz, érdemes felkeresni a
GCKheg ládáját is.
Forrás
Kaszonyi-hegy természetvédelmi terület, Barabás
Köszönöm az első, tó melletti rejtést fabian11-nek, a második, már a bánya fölötti rejtést Molnár Istvánnak, az új leírás készítését Libertynek, a trekk linkelését Attibatinak, a bonyodalmak elsimítását Fazéknak!