A láda egy 14*14*8 cm doboz a föld alatt egy bokor társaságában!

A közterületről megközelíthető Lőportorony egész évben látogatható. Megtekintése díjtalan

---

Megközelítés:

Tömegközlekedéssel: Menetrendek
Csákváron a Szabadság téri buszmegállótól a zöld sáv jelzésen haladva 1900m-t érhetjük el a Puskaporost.  N 47° 23,094' E 18° 27,229' 21 m [GCCSPU+itt kell letérni a turista jelről]

Autóval: Csákvárt elhagyva Székesfehérvár irányába a jobb oldalon található kereszt előtt kell jobbra fordulni a hegy irányába a Dobogó útra. N 47° 22,959' E 18° 27,413' 21 m [GCCSPU+itt fordulj el]
A parkolót 300m-re a puskaporos dűlő elejére javaslom:  N 47° 23,063' E 18° 27,270' 48 m [GCCSPU+parkoló], de közvetlen a torony mellett is meg lehet állni.



Lőportorony

A műemléki védelem alatt álló, Európában egyedülállónak tekinthető építményt a csákvári köznyelv "puskaporos" toronyként is emlegeti.

A torony négyzet alaprajzú, kétszintes téglaépítmény. Az alsórész nyitott, négy oldalt csúcsíves nyílásokkal, a felső zárszint oldalain egy ajtó és három kémlelőnyílással került kialakításra.

A XVIII. század végétől a katonai beszállásolások idején a településtől távol eső épületben puskaport is tárolhattak. Lőportorony, puskaporos torony elnevezése valószínűleg ebből az időből származik. Az utolsó beszállásokra a XIX. század közepén, 1848 után került sor.

Állapota az elmúlt évtizedekben jelentősen romlott, már-már az összedőlés veszélye fenyegette. Felújítását Horváth Józsefné a csákvári gidrán, fajtafenntató ménes tulajdonosa vállalta és kezdte meg 2012-ben. A munkálatok 2012. decemberében fejeződtek be.

Csákvár határában, a Székesfehérvárra vezető út mentén a hegy felé tekintve egy érdekes építmény hívja fel magára a figyelmet, amelyet a népnyelv Puskaporos toronynak nevez. A régi térképekből megállapítható, hogy a kis építmény helyén már a második katonai felmérés idején is kereszttel jelzett objektum (kápolna) állt. E kis építmény mindamellett, hogy neve beszédesen árulkodik egykori funkciójáról, több elbeszélő szerint is a katonai beszállásolások emlékét őrzi. A katonai beszállásolás egykor a lakosságot sújtó egyik legsúlyosabb teher volt. A katonaság élelmezése és elhelyezése - a legkülönbözőbb erőszakoskodásokról és túlkapásokról nem is beszélve - ugyanis olyan nagy anyagi terhet rótt egy-egy településre, hogy alkalmazása esetén mindenféle katonai cselekmény nélkül is helyreállt a rend, s a települések minél gyorsabban igyekeztek megszabadulni e tehertételtől. Ezt a fajta "hadviselést" előszeretettel alkalmazták ott, ahol a lakosság a rebelliót támogatta. Így volt ez Csákváron is ahol a Rákóczi-szabadságharc évei alatt és után egyre több lett a jómódú település katonai terhe. A térségben az utolsó rebellis bujkáló kuruc csoportokat csak úgy lehetett felszámolni, hogy a falvak bíróit karóba húzással fenyegették, utána pedig valódi büntetésként állandósult a beszállásolt katonák jelenléte. A Rákóczi-szabadságharcot követően sem kerülte el a községet az ország úrbéres lakosságának egyik legsúlyosabb "adója", a beszállásolás. 1736-ban 74 katonát kvártélyoztak be, 1757-ben a vármegyei közgyűlés az elmúlt évi beszállásolás terheire engedett el a község házi adójából 200 forintot. 1758-ban a vármegyei tisztikar utasította a vármegyei főadószedőt (generalis perceptor), hogy a Trauttmansdorff-ezred által okozott károkért - többek között - Csákvárnak is fizessen ki 40 forintot (Erdős 2002a).

Az állandó hadsereg felállításakor, 1715 után egy közkatona napi fejadagját 1 font húsban, 2 font kenyérben, valamint 1/2 pint borban vagy 1 pint sörben állapították meg (Fatuska 2008). A nagyobb településekre beszállásolt katonák közül a tiszteket az 1700-as években megépült kvártélyházban, a közlegényeket pedig a falusi házakban helyezték el.

Forrás:
Katonai emlékek

Gidrán ménes

A gidrán története 1816-ban kezdődött, amikor egy kis termetű, sötétsárga arab telivér mént, Gidran Seniort vásárolt báró Fechtig Egyiptomban és vitt 1817-ben Lipicára. Bábolnán akkor több kanca is volt a mezőhegyesi ménesből, holsteini, mecklenburgi, magyar, erdélyi, arab és moldvai kancák. Gidran Senior utódai közül 6 mén került vissza Mezőhegyesre, ahol Gidran II igen vegyes fajtájú kancákat fedezett be. Ekkor még a ménesek állományát nem származás, hanem szín szerint állították össze. Amikor 1855-ben áttértek a származás szerinti csoportosításra, kiderült, hogy a sárga színű ménes kancáinak nagy része Gidran II leszármazottja. Ekkor kezdődött az új fajta tudatos tenyésztése, ettől az időponttól számítjuk önálló fajtaként. A nem megfelelő egyedeket kiselejtezték, s így kialakult egy középnehéz hátas- és igásló. A beltenyésztés elkerülésére a gidrán kancákat olykor angol telivérekkel fedezték be, majd az utódokat újra fajtatiszta gidrán ménekkel. Ez volt az ún. cseppvérkeresztezés. Olykor azonban jobban bevonták az angol telivéreket, de ez nem vált a fajta javára.

A ménest 1993-ban alapította Horváth József akit gyerekkori kötődés fűzött a Gidrán fajtához. Halála után felesége, Horváth Józsefné szorgalmazására folytatódott tovább a tenyésztés. Ez a kötödés élete végéig megmaradt. A ménest a Vértes fővárosaként is emlegetett Csákvár községben található. Elsődlegesen egy tradicionális őshonos magyar fajta, a gidran tenyésztésével foglalkozunk. A jelenlegi ménes Gidrán állománya 1 törzsmén, 3 országos fedezőmén , 3 törzskanca és 12 tenyészkanca és ezen kancák szaporulata alkotja. Célunk: a gidrán fajtájú lovakra jellemző,a tenyésztése során kialakult nyugodt vérmérséklet, acélos szervezetű középnehéz hátas és hámos típusú elegáns szikár megjelenésű, megbízható sport és hobbi célokra alkalmas egyedek előállítása.

Forrás:
Csákvári Gidrán

Wikipedia Gidrán

------------------------------------------------
Jó keresést kívánunk!

Judit 0620 4447229
Peti 0670 2562472