A Huba-forrástól mintegy húsz méternyire, a turistaút túloldalán, kiszáradt fa tövében, talajszinten, kis üregben találod a kisméretű, négyfülű dobozt. Ajándékokat csak korlátozottan tud fogadni!

FONTOS! Mint sok más forrás és vízfolyás a Bükkben, a mésztufa vízesés sem "működik" azonosan az év összes napján. Csapadékosabb időben bőven zuboghat, szárazabb időszakban épp csak csordogálhat, vagy el is apadhat. A mészkőformációkat, a szurdokot és - kívülről - a barlangokat bármikor megtekintheted (érdemes!), de a vizes látvány az időjárási körülményektől is függ. Ha teheted, eszerint tervezd a látogatásodat. A ládaoldalon találsz majd linkeket, ahol különböző évszakokban, eltérő vízhozam mellett nézheted meg, mire is lehet itt számítani.

A ládába TravelBug nem helyezhető.

Megközelítés

A láda három irányból érhető el, mindhárom javasolt kiindulópontnál lehet parkolni is. Gyerekekkel, nehezebben mozgó túrázókkal elsősorban, kerékpárral kizárólag az 1. pontot javaslom.

1. A legkönnyebb, és egyben a leghosszabb, ami tömegközlekedőknek is kiváló

A leginkább ajánlott kiindulópont a kisvasút Garadnai végállomása. Itt viszonylag kényelmesen lehet parkolni ( N 48° 6,993' E 20° 33,531' 405 m [GCTUFA+garadnai parkoló], szezonban van büfé, mosdó, gyerekeknek játszótér, sőt, ha finom forrásvízzel töltenéd föl palackodat, még a Szövetség-forrást is itt találod.

Innen a doboz mintegy két kilométernyi séta, végig a jól járható SO jelzésen. A terep nehézsége itt a fejlécben említett 2,5.

Aki tömegközlekedéssel érkezik, idáig (ha jár) kisvasúttal is el tud jutni Miskolcról, illetve megáll itt a Felső-Majláth-tól Lillafüreden át Ómassáig közlekedő 15-ös busz is.

Ezen az úton a vízesés legnagyobb formációinak megtekintéséhez a patakvölgyet elérve a S+ jelzésen lefelé kell menni pár tíz métert.

Amennyiben ezt az utat választod, és ugyanerre is mész vissza, csak a vízesést és a barlangot fogod látni, a patakvölgy nagy részét nem. Ha azt is szeretnéd megnézni, a 2. pont szerinti utat is járd be visszafelé menet, de arra készülj, hogy az nehezebb lesz.

2. Észak felől fel a patakvölgyben a S+ jelzésen

Aki rövidebbet sétálna, indulhat a régi bánkúti aszfaltútról is a S+ jelzésen. Itt legfeljebb két-három autó tud parkolni. ( N 48° 6,763' E 20° 33,136' 431 m [GCTUFA+völgyi parkoló] Ehhez a parkolóhoz itt  N 48° 6,905' E 20° 33,310' 418 m [GCTUFA+letérés] kell letérni egy rosszabb minőségű aszfaltútra.

Ide gyalog az 1. pont parkolójából is el lehet jutni az aszfaltút mentén kb. 700 méternyi sétával.

Innen a doboz mintegy 600 méternyi út, azonban, mint azt majd lentebb olvashatjátok, a Sebes-víz szurdoka a Bükk egyik legmeredekebb patakvölgye, ahol helyenként dús a vegetáció és vannak kidőlt fák is. Ráadásul a turistaút alsóbb része egy darabig a patakmederben vezet, ezért nedvesebb időszakokban a bő vízhozam, télen pedig a fagyos-jeges körülmények kifejezetten nehézzé tehetik a haladást. Itt a terep erőssége akár 4-es, vagy annál is nehezebb lehet.

Amennyiben ezt az utat választod, előbb a patakvölgyet csodálhatod meg, felérve pedig a vízesést és a barlangot is.

3. Dél felől le a völgybe a S- jelzésen

Ha Jávorkút vagy Sebesvíz környékén túrázva ejtenéd útba a ládát, a jávorkúti aszfaltútról a S- jelzésen ereszkedj le. Itt is elfér egy-két autó az út mellett. ( N 48° 6,283' E 20° 33,351' 622 m [GCTUFA+fenti parkoló]

Innen a doboz mintegy 400 méterre van, de a szurdok itt sem kevésbé meredek, és az ösvény sem sokkal jobban járható. Annyi csak a könnyebbség, hogy itt már nincs a szurdokban víz. A terep erőssége itt 3,5 - 4 körüli.

Mi is az a mésztufa vízesés?

A mésztufa, más néven édesvízi mészkő, népies nevén darázskő a mészkő egyik formája. Jellegzetesen lukacsos, színe fehér, de idővel vagy szennyeződésekkel krémszínű, vagy akár barnább színt is kaphat. Elnevezése a latin "tophus" szóból származik. Az ókorban templomok, paloták építőanyagának is használták.

A karsztvidékeken - mint amilyen a főként triász mészkőből felépülő Bükk-fennsík - a mélybe beszivárgó vízben nagyon jól oldódik a mész, amikor pedig a karsztforrásokon keresztül a felszínre jut a karsztvíz, a patakmeder nagyobb esésű részein a felületi feszültség megváltozása, a nyomáscsökkenés és a sebességváltozás miatt a széndioxid elillan, a mésztartalom kiválik a vízből és forrásmészkő-gátak keletkeznek. A folyamatnak fontos részét képezik a különböző, patakmederben élő növények, például algák, mohák, melyek az anyagcseréjükhöz, a biológiai folyamataikhoz használják fel a vízben lévő szén-dioxidot, ezzel felgyorsítják a mésztufagátak képződését. A növényzet kikorhadása miatt pedig igen lyukacsos, szivacsos szerkezetű lesz a kőzet, innen ered a darázsfészekre utaló darázskő elnevezés.

Hazánkban több helyen találkozhatunk mésztufa vízesésekkel, különösen a Bükkben. A legismertebb ezek közül a szalajka-völgyi Fátyol-vízesés. A sebes-vízi társa annál azonban nemcsak nagyobb, de igazi különlegességét az adja, hogy a szalajkai-völgyivel ellentétben ez teljesen érintetlen, mondhatni "vad" erdei környezetben tekinthető meg. Továbbá a Sebes-víz szurdoka a Bükk legmeredekebb, állandó vízfolyással rendelkező patakvölgye. Mindez együtt adja páratlan látványosságát.

A forrásbarlang és a Szivárvány-Sebes barlangrendszer

A Sebes-víz a vízeséstől mintegy száz méterrel feljebb található forrásbarlangokból fakad. A ládát itt, a barlangokhoz közel találod majd, idáig vezet a SO jelzés. A keleti forrásbarlangot nevezik Huba-forrásnak is.

Ezek a forrásbarlangok egy hazánkban egyedülálló, fokozottan védett barlangrendszer részei. Innen délre, légvonalban mintegy egy kilométerrel feljebb, a Sebesvíz Panzió melletti mesterséges tó közelében található egy töbör, melyből egy függőleges járattal nyílik a víznyelőként funkcionáló Szivárvány-barlang. Az itt, és a fennsík közeli egyéb részein a mélybe kerülő csapadékvíz egy rendszert alkotva végül a Huba-forrásban tör a felszínre. Korábban mindkét barlangot sokáig kutatták, míg végül 2009-ben sikerült a járataikat egybenyitni, így kialakítva a mintegy három kilométernyi járattal és száz méternyi vertikális kiterjedéssel rendelkező Szivárvány-Sebes barlangrendszert. Ez egy úgynevezett átmenőbarlang, amely típusból itt a közelben találhatunk többet is, például a Szepesi-Láner, vagy a Bolhási-Jávorkúti rendszereket.

A Szivárvány-Sebes barlangrendszer azonban az egyetlen, amely a fő ág víznyelőjétől egészen a forrásig feltárt és bejárható. A triász, világosszürke, márványos rajzolatú mészkőben kialakult üregrendszer tektonikusan preformált, oldódással és erózióval tovább fejlődött járatokkal rendelkezik. A járatokat helyenként szép kifejlődésű cseppkőképződmények borítják, melyek között szinte valamennyi változat megfigyelhető: borsókő változatok, cseppkődob, heliktit, lefolyás, cseppköves medence, cseppkőzászló, különféle álló- és függőcseppkövek. Ezek közül néhányról találhattok fotókat a BNPI weboldalán. A bejárást a szűkületek, a sérülékeny képződmények, több száz méter hosszúságú kuszodák, és a közel tíz időszakosan víz alá kerülő szűk szifon nehezíti. Fokozott védelmét hidrológiai jelentősége, nagy kiterjedésű járatrendszere, változatos és érintetlen cseppkőképződményei indokolják. A barlangrendszer mindkét vége lezárt, így kizárólag kutatási célból kiadott engedéllyel, barlangász felszereléssel és tudással látogatható.

Leírások és videók a helyszínről, és a környék további
látnivalói

Kedvcsinálónak álljon itt először egy túrablog egyik bejegyzése, amelyben az útleírás mellett remek fotókat és videót is találtok egy olyan túráról, amikor a patak és a vízesés "teljes erővel működött".
A cikkért kattints ide!

Egy másik írás pedig egy olyan télen készült, szintén szép fotókkal illusztrálva, amikor a patakvölgy befagyott.
Ezt a cikket itt olvashatod.

Néhány hosszabb videót is érdemes megnézni a helyszínről.
Egy kerékpáros túra során készült kisfilmet itt, egy macskasétáltatás közben készült felvételt itt, egy téli, fagyos körülmények között felvett videót pedig itt tekinthetsz meg.

Itt pedig egy kutatás során készült rövid videót nézhetsz meg a barlangrendszer belsejéről.

Ami a környéket illeti, a Garadna-oldal forrásokban és barlangokban is gazdag terület. Aki egy-két napot rá tud szánni a környék felfedezésére, és nem retten vissza a nagyobb túráktól, annak érdemes tanulmányoznia egyrészt Attibati kessertársunk bükki forrásos és bükki barlangos ládasorozatának erre a környékre eső darabjait, másrészt a Bükk forrásai és a Bükki barlangok jelvényszerző túramozgalmak kiírásait. A teljesség igénye nélkül a szűkebb környéken ezekből merítve olyan remek helyeket kereshetsz fel, mint a fentebb már linkelt két barlangrendszer, a Létrási-vizesbarlang, a Vidróczki-barlang, vagy a Helyiipari-, a Ferenc-, a Köpüs-, és az Eszperantó-források.

Ez a környék azonban azokat sem hagyja cserben, akik csak kisebb sétákra vállalkoznak. Lillafüred, a Hámori-tó és a kilátó évszaktól függetlenül kihagyhatatlan és megunhatatlan látnivaló, és a szomszédos újmassai őskohó is megéri a látogatást. Itt a kültéri látnivalók bármikor megtekinthetőek, de a múzeumok csak a nyári szezonban vannak nyitva.

Zárszó

A Bükk már régóta az egyik legkedvesebb túrahelyszínem. Minden évben legalább egyszer igyekszem eljönni egy többnapos túrasorozatra. Miután ládázni is elkezdtem, 2023. júniusában egy esős időszak után újabb remek két hetet töltöttem el a hegységben, mindenfelé ömlő patakok és források érintésével, és sok más mellett a vízeséshez is újra eljutottam. Akkor jutott eszembe először, hogy hozni kellene ide egy dobozt. Később, mikor megláttam, hogy a rejtési ötletek között is szerepel a helyszín Gyombi játékostársunk javaslatára, úgy gondoltam: ha egy ládamoderátor is érdemesnek tartja ezt a helyet, akkor a legközelebbi hosszabb ittlétem során megcsinálom a rejtést. Így született meg ez a geoláda.

Bízom benne, hogy a fenti ládaoldal fölkeltette érdeklődésedet, és fölkeresed ezt a kevésbé ismert helyszínt, így hamarosan a láda megtalálói között üdvözölhetlek! Kérem, logodban pár mondatban mondd el élményeidet, tapasztalataidat, oszd meg a közösséggel a túra során készült fotóidat.

Mindenkinek remek kikapcsolódást kíván a láda rejtője.

A ládaoldal szöveges részéhez felhasznált források:

KÖRINFO
BNPI
Természetvédelem.hu
Turaddikt blog