-
történelmi nevezetesség, várrom, épület
-
szép kilátás, érdemes panorámát fényképezni
+
különleges látványosság, helyszín
-
speciális koordináta-érték vagy magasság
-
vízpart, tó/folyó, forrás van a környéken
-
település belterületén van a láda
-
van a közelben (pár száz méteren belül) lakott terület
+
havas, jeges időben, fagypont alatti hőmérsékleten is kereshető a láda
+
nyáron, a legnagyobb kánikulában is ajánlott környék
-
hegyen, csúcson, nagy dombon van a láda (a környékhez képest)
+
megközelíthető járművel néhány száz méteren belül
+
a javasolt kiindulóponttól fél órán belül elérhető
+
mozgáskorlátozottaknak, babakocsival érkezőknek is ajánlott
+
kisgyerekkel is megközelíthető
-
a láda megszerzéséhez sziklát kell mászni (gyerekkel nyakban kizárt)
-
sötétben is érdemes keresni
+
a GPS-t zavaró sűrű erdő, sziklafal, magas épület, stb. van
-
szokatlan méretű/alakú a láda (az ajándékok miatt fontos)
+
el lehet menni kerékpárral a ládáig (vagy látástávolságban hagyható)?
-
GPS nélkül is érdemes megkeresni
-
a látnivalóért fizetni kell
1 pont. A láda (14*8*7 cm külső méret) négyfülű geoláda. Visszarejtésnél kérlek figyelj, hogy jól takard vissza. Egy jellegzetes tereptárgy jobb oldalán keresd hátul kövek takarásában.
Jelszórészlet a logbook-ban található.
N 46° 5,979' E 18° 13,916' 234 m [GCVPME-1]
1. pont. Jellegzetes tereptárgynál keresd a ládát!
N 46° 5,922' E 18° 13,953' 234 m [GCVPME-2]
2. pont. Gravírozott táblát keress!
N 46° 5,816' E 18° 14,015' 234 m [GCVPME-3]
3. pont. Az óriás táblája alatt gravírozott táblát keress!

A ládába TravelBug
nem helyezhető.
Megközelítés
Autóval a Dömörkapui útról közelíthető meg. Az ajánlott parkoló:
N 46° 5,958' E 18° 13,873' 234 m [GCVPME+1parkoló].
Busszal a főpályaudvarról induló 34-es vagy a 34y járattal közelíthető meg, a Dömörkapu megállónál érdemes leszállni.
34 és 34y járat menetrend.
A Pécsi Vidámpark története
A Pécsi Vidámparkot 1961-től közel 600 helyi lakos önkéntes munkájával és segítségével építhette meg a város, majd az évek során folyamatosan bővítették. 1965-ben a 8-10 holdas park területén megépült az Elvarázsolt kastély, 1966-ban pedig egy szabadtéri színpadot is kapott, ahol később neves előadók léptek fel. A vidámparkban negyven éven át megtekinthető volt a Malév HA-LIS lajstromjelű Li-2-es repülőgép, amely az idő során a Mecsek szimbóluma lett. A gépet leselejtezése után, 1964 tavaszán szállították a vidámparkba.
A vidámpark pusztulásának kezdete a rendszerváltáshoz vezethető vissza. A fiatalokat már nem kötötte le ez a fajta szórakozásmód és elkezdtek más lehetőségeket keresni. Nagyjából ettől az időszaktól kezdődött el a park lassú halála. A kétezres évek elejére a kb. 50 játékelemből már csak alig fele volt használatban, Ekkor a park napról napra küzdött a túlélésért, rengeteg adósságot halmozott fel.
A kétezres évek közepére már szemmel láthatóan csökkent a park népszerűsége. Ekkortájt történtek meg az utolsó felújítások a parkban, sőt, még új játékelemek is érkeztek, hiába. 2006-ban Szirmai Márton készített egy dokumentumfilmet a haldokló vidámparkról, Mecsek Kincse címmel, amiben betekintést nyerhetünk a már haldokló létesítmény életébe. Ekkor már a dolgozók is sejtették a park szomorú jövőjét.
A helyiek az egykor népszerű vidámparkot "depresszióparkként" emlegették. Mindezek ellenére még megpróbálták menteni a menthetőt és Retropark néven új szolgáltatásokkal is bővítették, de hiába. A Pécsi vidámpark 2011. szeptember 1-én végleg bezárta kapuit. Fennmaradásához körülbelül évi 20-25 000 látogatóra lett volna szükség az 5000 helyett.
Ugyan akadtak nyitási próbálkozások a 2012-es évre is, de ennek anyagi terheit a város már nem tudta vállalni. Az épületet és játékokat nem bontották le.
A pécsi Meseerdőről
Ha a pécsi külszíni bánya krátere köré rajzolunk egy 5 km sugarú kört, a város néhány mondájának helyszíne ebbe a körbe esik. Császár Levente és Radnai Éva ennek a Gyükésnek nevezett körből gyúrta össze Pécs meséjét, amely a DÖMÖR KIRÁLY címet viseli.
Így egy történetben szerepelnek a Dömör-kapu törpéi, a Lámpás-völgy, az András-akna, a Kantavár, a Szamár-kút, valamint a Mecsek óriásai című népmonda általuk elképzelt verziója. S mivel hajdanán itt állt a város vidámparkja, stílszerűen egy
12 állomásból álló vidám parksétára invitálunk titeket.
Ha rá kattintunk a 12 állomás linkjére, akkor egyenként meghallgatható mindegyik mese.
Az itt kirándulók bepillanthatnak például az óriások szobájába, mesebeli trónterembe léphetnek be, de megismerhetik közelebbről a tündérek faluját is.
A Meseerdőben természetesen nemcsak az óriásokhoz és tündérekhez köthető látványosságok tekinthetők meg: minden kétséget kizáróan a legizgalmasabb az az életnagyságú, mecseki óriás, melyet Baráth Gábor maszkfaragó, építész készített.
Lépjetek be bátran Pécs meséjébe!
A Meseerdőbe egész évben INGYENES a belépés.
Forrás
Pécsi vidámpark wikipédia
A Pécsi meseerdő
Meseerdő - Pécs tematikus meseparkja - video
Érezzétek jól magatokat, szép napot és jó keresgélést kívánok!