1. pont: Egy facsoport "két lábú" fájának lábai előtt, talajszinten, mesterséges üregbe rejtett palackban, laminált lapon, egy nagyobb betonelem takarásában, környezet azonos anyagokkal álcázva. 2. pont: Egy termetes korhadozó fatuskó tövében, mesterséges üregbe rejtett palackban, laminált lapon, környezet azonos anyagokkal takarva. 3. pont: Egy termetes fenyőfa tövében, vágott lapos fatuskó üregébe rejtett palackban, laminált lapon, környezet azonos anyagokkal takarva. 4. pont:14x8x6 cm-es műanyag doboz. A ládát a volt "szénátrakó területén" keresd. Két egymás mellett lévő beton oszlop közül a jobb oldali tövében, üregben, kővel takarva. Gondos visszarejtést kérek!

Megközelítés

A túra kiindulópontja egyben ajánlott parkoló is  N 47° 39,283' E 16° 29,398' 408 m [GCBBNY+parkoló]
A tömegközlekedéssel érkezők a brennbergi kiindulópontot a Sopron, Lackner Kristóf utca 34. számú ház előtt lévő autóbusz megálló első kocsiállásából induló  N 47° 41,367' E 16° 35,097' 228 m [GCBBNY+buszmegálló] 3-as járatszámú busszal érhetik el. Leszállás a végállomásnál!
Menetrendek

A brennbergi bányavasút története

A mai Brennbergbánya területén már 1750-ben egy kovácsmester felhasználta az "égőkövet"(kőszén) munkája során. Jelentőségét felismerve, Sopron városa engedélyezte a szén bányászatát, a területet bérbe adta bányászati célra. 1799-ben 3900 tonna, 1852-ben már 3400 vagon szenet hoztak a felszínre, ami az évek múlásával folyamatosan növekedett. A szenet lovas szekerekkel szállították. 1868-ban egy 790 milliméteres nyomtávú, 7,2 kilométer hosszú vasút vonalat építettek meg Ágfalváig, a vagonok lóvontatása céljából.
A brennbergi főtértől, az ágfalvi pályaudvarig a 190 méteres szintkülönbséget úgy kellett megépíteni, hogy a szenes kocsikat fékezéssel lehessen leereszteni az ágfalvi pályaudvarig. Ezt bevágások, töltések és szerpentinek kialakításával érték el. Visszafelé lovakkal vontatták az üres kocsikat.
A Rák-patak völgyét egy faviadukt megépítésével hidalták át. A híd hossza 222 méter, középen a pillérek magassága 27 méter volt. A híd után közvetlenül egy 120 méteres alagútban folytatódott a pálya. Ágfalva előtt már lovak húzták a tele vagonokat. Szintén a lovak vonták fel az üres kocsikat Brennbergig. 1876-ban egy 790 milliméteres nyomtávú gőzmozdony állt szolgálatba, ezzel létrejött a "kisvasút"!
1892-1894 között a keskeny vágányú vasútvonal mentén 7,93 kilométer hosszúságú, normál nyomtávú 1435 milliméteres vasútpályát fektettek le, ezzel megnövekedett a szénszállítási kapacitás. Az új vasútvonal több helyen eltért a régi keskeny nyomtávú pálya nyomvonalától. A viaduktot lebontották, vele párhuzamosan egy magas földtöltést építettek az új nyomtávú vasúti pálya átvezetésére.
A bánya 1952. évi bezárásával, megkezdték a normál nyomtávú vasút bontását is. A MÁV hivatalosan 1966.07.12-én "selejtezte" a vonalat.
A brennbergi bánya és a vasútja a múlté lett!

A bányavasút nyomvonala

A túra trackje "innen" letölthető!

Ha megérkeztetek Brennbergbányára, a túra megkezdése előtt tekintsetek körül a gondozott Szent Borbála téren. A bánya működése idején is központi szerepet töltött be ez a terület. Ha körül néztetek, induljatok el a felújított, volt Őrház /bakterház/ felé  N 47° 39,296' E 16° 29,423' 407 m [GCBBNY+Őrház], amely egy megőrzött vasúttörténeti építmény.
Tovább indulva ráfordulunk a Vasút sorra  N 47° 39,338' E 16° 29,385' 400 m [GCBBNY+1letérés jobbra]a bányavasút nyomvonalára. Keressétek meg a közelben az 1. pontot a  N 47° 39,427' E 16° 29,348' 399 m [GCBBNY-1] koordinátán. A jelszórészt jegyezzétek fel! A ládarejteknél a brennbergi vasútállomás további sínpárjai húzódtak, párhuzamosan a keresett nyomvonalunkkal.
Térjetek vissza a "vasútunkra" és haladjatok Görbehalom felé az  N 47° 40,090' E 16° 29,693' 357 m [GCBBNY+útkereszteződés] útkereszteződésig és balra fordulva "vonatozzatok" tovább a nyomvonalon a 2. ponthoz  N 47° 40,468' E 16° 29,336' 345 m [GCBBNY-2] . A jelszórészt jegyezzétek fel!
A ládarejtek közelében állt a keskeny nyomtávú vasút völgyhídjának jobb parti pillére  N 47° 40,445' E 16° 29,346' 338 m [GCBBNY+jobbparti hídpillér] Ezzel a faviadukttal ívelték át a Rák-patak völgyét. A vasút a túlparton egy alagútban folytatódott Ágfalva felé. A normál nyomtávú vasútat a patakvölgyben a megépített földgáton, a patak vizét pedig nagyméretű betoncsöveken vezették el. 1964-ben az áteresz elé egy zsilipet építettek és a Rák-patak vizét tóvá duzzasztották.
Mielőtt tovább indultok nézzetek körül a közkedvelt Fehér-úti tónál, majd folytassátok a túrát a földgát északkeleti végén lévő útkereszteződéstől kezdődő, épített bevágásban, a 3. pont felé  N 47° 40,925' E 16° 29,195' 325 m [GCBBNY-3]. Az utat lezáró erdészeti sorompónál, balra fent a bevágás tetején láthatjátok a bányász jelvény vésetével megjelölt egyetlen megmaradt, eltört vasúti birtokhatárt jelölő kőoszlopot. /Általam feltámasztva!?/ A nyomvonal továbbra is hol bevágásban, hol töltésen halad. A rejtek közelében egy vasúti átereszt és egy régi erdőbirtok jelölő kőoszlopot láthattok. A jelszórészt jegyezzétek fel!
Utazzatok tovább a "képzelt vonaton" az  N 47° 40,974' E 16° 29,150' 321 m [GCBBNY+útvilla] útvilláig, ahol térjetek le jobbra a vasút nyomvonalára, a piros kereszt túraútra, miközben az "U" alakú ívet ír le. Ettől a ponttól  N 47° 41,108' E 16° 29,172' 311 m [GCBBNY+letérés a nyomvonalról] kezdve a vasútpályát a természet nagyrészt visszahódította, egyes részei pedig bekerített magán területek része lett!
A továbbiakban Ágfalva falu széléig, az Erdőalja utcáig párhuzamosan haladunk a bányavasút nyomvonalával!
Szálljunk a "képzelt pótlóbuszra" és induljunk tovább a piros kereszt túraúton a vasútitöltés mellett a  N 47° 41,077' E 16° 29,344' 294 m [GCBBNY+2letérés jobbra] letérési pontig. Itt menjünk át a töltésen, forduljunk balra a drótkerítés melletti földútra, majd a füves ösvényen haladjunk tovább célunk felé. A vasút nyomvonala a továbbiakban, a túrázótól balra esik! A bozótosban még látszanak a vasúti töltés maradványai!
A füves ösvény után újból földút következik. A  N 47° 40,914' E 16° 29,665' 299 m [GCBBNY+vasúti áteresz] ponton, a kerítésen belül, a kert végén látható egy megmaradt vasúti áteresz. Körülbelül ebben a térségben kezd a nyomvonal balra ívesen Ágfalva felé fordulni. Tovább haladunk a kerítés végéig és balra fordulva érjük el Ágfalva, Erdő utcát. Ezzel visszatértünk az eredeti nyomvonalra!
Haladjunk a  N 47° 41,278' E 16° 30,367' 270 m [GCBBNY+Határőr utca] Határőr utcáig, majd tovább az  N 47° 41,537' E 16° 30,599' 264 m [GCBBNY+ utca végéig] utca végéig. Ezen a ponton a vasút nyomvonala ívesen rácsatlakozott a Bécsújhely-Sopron vasútvonalra és haladt tovább az Ágfalva vasútállomásig. Sajnos megint a kerítés!!!
Tovább haladásra két lehetőség van. 1. A  N 47° 41,556' E 16° 30,782' 265 m [GCBBNY+vasúti átkelő] jobbra a sínek mentén haladva (Csak óvatosan!!), vagy 2. a Baracsi László utcán végig sétálva az állomásig, a 4. pontig  N 47° 41,480' E 16° 31,098' 259 m [GCBBNY-4] a ládáig.
Keressétek meg a ládát és logoljatok!

A jelszót a 3-1-2-4 pontok sorrendjében állítsátok össze!

További látványosság, érdekesség

1. 1921. augusztus 28-án az első ágfalvi csatában a vasútállomásnál dördült el az első puskalövés. Itt halt hősi halált Baracsi László felkelő, kecskeméti gazda. Halála nem volt hiábavaló, hozzájárult a népszavazás kiharcolásához. Sopron és környéke magyar maradhatott! Fejet hajthattok a közeli emlékművénél!

2. 1944.12.07-én egy 12 tehervagonból álló szerelvény, az egyik "aranyvonat" érkezett az öt közül a bányavasút állomására. A vonat Brennbergbányán tartózkodott (rejtőzködött!) 1945.03.30-ig, majd innen Ausztriába távozott.

Kellemes túrázást és sikeres ládázást kívánok!

Forrás

-Melkes Antal: Brennbergbánya kronológiája
-Falu a határszélen
-Gőzmozdony
-Ágfalva állomás