WAP: A doboz egy mélyedés szélén, sziklák között van egy lapos kővel és vastag ágakkal álcázva.

Megközelítés:

Autóval
Megközelíteni Vindornyaszőlősről lehet a legegyszerűbben. (Elvileg Nagygörbőről is egyszerű, de azt még nem próbáltam...) A falu után nem sokkal a bánya felé kell karanyarodni, és az autót az  N 46° 54,487' E 17° 9,936' 210 m [GCVLIK+parkolo] parkolóban lehet hagyni. Innen kb. 1 km séta a célpont enyhe emelkedővel (100m).

Gyalog
Busszal Hévíz és Sümeg felől Vindornyaszőlősig vagy Nagygörbőig lehet eljutni. Naponta kb. 10 járat van. Vindornyaszőlőstől 3.5km Nagygörbőtől 3km séta. A nagygörbői verzió egyszerűbbnek tűnik, de én arról még nem próbáltam meg. A sárga csíkon kell menni végig.

Bicajjal
Vindornyaszőlőstől könnyebb a terep. A legközelebbi vasútállomás Zalaszentgróton vagy Sümegen található. Sümegre talán egyszerűbb eljutni... Zalaszentgrótról Nagygörbőn keresztül 13km, Vindornyaszőlős felé 14 km a láda. Sümegtől Nagygörbő felé 14km, a vindornyaszőlősi verzió 18km.

A ládát próbáltam olyan helyre rakni ahol van megfelelő vétel, és nincs több ezer potenciális rejtek 1m²-en belül. Bár rengeteg lyuk van, némelyikbe még egy fél ember is belefér, úgyhogy nem árt vigyázni. A doboz egy mélyedés szélén, sziklák között van egy lapos kővel és vastag ágakkal álcázva (ahogy a képen látható).
A Geokecske nevű TravelBug innen indult útnak.

Turista térkép: (Nagyobb térkép letöltéséhez kattints a képre!)


A Kovácsi-hegy és a bazaltutca kialakulása
A Kovácsi-hegycsoport alapját felső-pannon homok és agyagos homok rétegek képezik. A Vindornyai- és Marcal-medence süllyedése következtében meginduló vulkáni tevékenység a homokrétegekre átlagosan 25-35 m vastagságú bazalttakarót ("bazalt-lepényt") terített. A bazaltot és a hegylábakat alkotó homokot a legtöbb helyen lösz borítja, melyet az utolsó jégkorszak szelei szállítottak ide.
A bazalttakaró peremén legtöbb helyen bazalt-omladékból álló törmelék található, a hegycsoport nyugati és délnyugati oldalain pedig a perem suvadásos letörése sajátos geológiai képződményt hozott létre: az ún. "bazaltutcát" vagy népi nevén "kőárkot". Keletkezését azzal magyarázzák, hogy az északi-, észak-keleti szelek kifújták a bazalttakaró széle alól az alapját képző homokot, aminek eredményeként a hatalmas kőtömbök függőleges repedések mentén kibillentek, és így nemegyszer több párhuzamos "utcát" is kialakítottak. A bazaltutcából számos barlangszerű üreg is nyílik, köztük leghíresebb a Vadlány-lik.
A bazaltutca mára a szomszédos bánya erőteljes működése következtében több szakaszon betemetődött és sziklái ledőltek, mégis megmaradt eredeti szépségében annak északi több száz méter hosszú szakasza, mely jelenleg a Balaton-felvidéki Nemzeti Park fokozottan védett része.

A Vadleány-barlangról
A barlang a bazaltutcával egyidőben keletkezett. A kibillenés és a suvadás mozgása következtében a bazaltutca árkával párhuzamos és arra merőleges repedések jöttek létre. Egy ilyen, bazaltutcára merőleges repedés nyomán született meg a Vadlánylik-barlang. Számos állat talált itt lakó- és búvóhelyet, melyek közül talán legérdekesebbek az éjszaka aktív denevérek. A szoba vak kürtje alatt felhalmozott guanó jelenlétük bizonyítéka. E barlang különleges helyet foglal el a környék barlangjai sorában, mert méretei, beosztása, "komfortos hatása" alkalmassá tehették, mégha időszakosan is, hogy lakóhelyül is szolgáljon.
Utoljára a német megszállás- nyilas időkben használták, majd később, Rákosi Mátyás beszolgáltatási rendszere alatt a környéken élő parasztok terményeiket rejtették itt el. Népi elnevezései, úgy mint: Vadlán-lik, Vindornyaszőlősi Vadlánlik, Savanyú Jóska tanyája, Savanyú Jóska barlangja mind arra utal, hogy bizonyosan akadtak, akiknek hosszabb-rövidebb időre hajlékul szolgált. Hosszú időn keresztül beszéltek az emberek egy történetet, amely mondaként maradt ránk egy leányról, s amelyet Horváth Elek plébános jegyzett fel:
"Van ezen a hegynek egy benyílója a sziklaországba, ahová bebocsájtkozva az ember egy barlangot talál, amelynek a berendezése tényleg emberi munkára vall. Van a barlangban valóságos kőtűzhely, kőágy, kőasztal, kőpad...
Egy feltűnően szép leány szerelmes lett egy szegény legénybe, akiért élt-halt. Mikor a lány szülői rájöttek idilljére, mindent megtettek, hogy ezt a szerelmet csírájában elfojtsák. Sőt alattomban a lányt fölbíztatták, hogy csak hívja meg kedvesét, hadd lássák a legény derék voltát és látván őt a házasságba beleegyezzenek. A leány, akit éjente szokott kedvese felkeresni, felbíztatta kedvesét a szülők szerető látogatására. A gyanútlan leány így lépre csalta kedvesét. A leány apja vendégül fogadva a legényt dúsan megvendégelte és amikor már mámorosak voltak, kicsalta, hogy hadd mutassa be istállója gazdagságát. Kiérve az istállóba, az ott elbújtatott zsandárokkal elfogatta, láncra verette és az urak kezeibe adta. Ez az eset a leányt annyira megviselte, hogy beleőrült fájdalmába. Elbujdosott és soha többé nem látták. Csak esténként hallották a környék lakói a bánatos leányéneket..."