mágneses láda a sarkon

Segítség: Filmes doboz mágnessel rögzítve a sarkon.
Íróeszköz nem fért a ládába, azt mindenképpen vigyetek magatokkal.

A láda a margitszigeti vadaskert apropójából van itt.

Margit-sziget

A Duna budapesti szakaszán lévő szigetekhez hasonlóan a Margit-sziget is hegyek közül kiérve lelassuló Duna hordalékszigeteként született. A sziget eredetileg 3 részből állt: a Festő-szigetből, mely a mai atlétikai centrum helyén feküdt, a mostaninál kisebb méretű Margit-szigetből, és a Fürdő-szigetből, mely a mai sziget ék-i partjánál terült el. A szigetek egyesítését az 1870-es Duna szabályozás apropóján végezték, így a Festő-, és a Margit-sziget közötti Duna-csatornát feltöltötték, a Fürdő-szigetet pedig elkotorták, pontosabban hozzákotorták a Margit-szigethez, így alakult ki a mai állapot.

A sziget eredeti növényvilága ártéri erdőség lehetett, a gyakori árvizek miatt viszont nagyvadak valószínűleg sosem éltek rajta. Ennek ellenére az árpád-korban kedvelt vadászhelynek számított, a szigeten ez idő tájt rengeteg nyúl élt, ezért is emlegették az oklevelek "linsula leporum", azaz "nyulak szigete" néven. A sziget a XII. századtól kezdve folyamatosan valamely szerzetesrend kezén volt, így a premontreiek, a dominikánus apácák, a ferencesek és a johanniták a kolostorok környékén gondozott kerteket alakíthattak ki, és valószínűleg az állatállománnyal is ők foglalkoztak. A kolostorok mellett a XIV. századig falu is volt szigeten, melyet Szent Pál falva néven említenek a források. A török időket (ekkor Kvszadaszi-nak hívták) követően egy ideg klarissza apácáké, majd Sándor Lipót főhercegé volt, ő kezdte schönbrunni mintára kiépíteni a szigetet, végül 1795-ban József nádor kezére került, ekkoriban kapta a Nádor-sziget, vagy Palatinus sziget nevet, a jelenleg is működő strandfürdő neve is erre emlékeztet. József nádor az addig elhanyagolt területen kertet, villát építtetett, a rózsakert hagyományai is ezekből az időkből származnak. Később ezt a parkot fejlesztette tovább István nádor, majd József főherceg is. 1871-től 1928-ig lóvasút is üzemelt a szigeten.

A sziget igen sokáig magánterületnek számított, és bár nyilvános vendéglő és fürdő is volt a szigeten, csak csónakkal lehetett megközelíteni. A Margit-híd szigetre vezető szárnyhídja 1901-ben készült el, és 1908-ban József főherceg végleg eladta a fővárosnak. Az erről szóló törvénycikk szerint "örök időkre nyilvános kertül tartandó fenn". Jelenleg a XIII. kerület részét képezi.

Vadaskert
bejárat:  N 47° 31,580' E 19° 3,024' 105 m [GCMUSZ+bejarat]

1911-ben nagyarányú kertészeti rendezésbe kezdtek, ennek hatására létesült itt többek közt a vadaskert is. A vadaskert üzemeltetését 2002-ben a Fővárosi Növény-, és állatkert vette át, ez idő tájt egy komoly felújításon és talajcserén is átesett a terület. A vadaskert célja egy "Díszparki állatbemutató", mely jól illeszkedik a Margit-sziget történelmi hangulatához, és emlékeztet a sziget egykori nevére (Nyulak-szigete). Megtalálható itt Kisasszony réce, Tőkés réce, Mandarin réce, Bahama réce, Nyílfarkú réce, Peposzaka réce, Kelet-ázsiai Selyemtyúk, Orpington tyúk, Indiai futókacsa, páva, daru, gólya, teknős, dámszarvas, rétisas, egerészölyv, póniló, és ezek csak azok, amiket a táblákról többé-kevésbé összeírogattunk. A vadaskert területe kb. 5.200 m2, maximum 40 fő tartózkodhat bent egyszerre.

Lehetőség van pónilovaglásra, ehhez a büfében lehet jegyet venni (egy kör 500 Ft).

A vadaskertbe INGYENES a belépés!

Szezonban: április 10-től október 23-ig naponta 10-18 óra között nyitva
Szezonon kívül: október 24-től április 9-ig ZÁRVA

---

Forrás, és további információ
A Fővárosi Növény-, és állatkert vonatkozó oldala
http://hu.wikipedia.org/wiki/Margit-sziget
Magyar Elektronikus Könyvtár vonatkozó része'