A multi geoláda első tagja a Malomzugi Holt-Zagyvánál található. A koordinátánál lévő bal oldali, majd'3öles fa odújában 1,5m magasan. A mezőről a fás ligetbe vezető ösvény fekete szalaggal jelezve van a nyárfán.A második pont a híd vasszerkezetén 8 betűs fekete filces felirat, 11 helyen!:-)

"A fiatal holtág a folyószabályozás során 1981-ben keletkezett, a Zagyva bal parti ármentesített területen helyezkedik el. Hossza 5.4 km, átlagos szélessége 20 m, területe 11 hektár, átlagos vízmélysége 2.4 m, víztérfogata 312 ezer m3. Medrének feliszapoltsága és vízi növényzettel való benőttsége közepes mértékű. Szivornyán keresztül magas Zagyva vízállásnál vize frissíthető, és leüríthető a stabil szivattyútelepen keresztül. Funkciói: belvíztározás, belvízlevezetés. Jóléti hasznosítása (hétvégi pihenés és sporthorgászat), a vízminőségtől függ. Külső partja mellett zártkertek találhatók." (forrás: Magyarország holtágai)

A multi második tagja az élő Zagyvához kalauzol el, itt volt az 1849. március 5-i szolnoki csata befejező ütközete. Damjanich tábornok nyertes csatája volt a dicsőséges tavaszi hadjárat kezdete.

A Zagyva-folyó a Mátra hegység vizeinek fő levezetője, a Tisza középső szakaszának legjelentősebb jobboldali mellékvízfolyása. A Zagyva forrása kb. 500 m magasan helyezkedik el. Legfelső, hegyvidéki szakaszán az esése 16.7 m/km, a dombvidéken 1.7 m/km, Hatvan és Jászberény között 0.64 m/km-re és végül az alsó szakaszon 0.12 m/km-re csökken. A Zagyva hossza 160 km, a Karancs-Medves hegység déli lejtőjétől a Cserhát és a Mátra között hosszan benyúló, széles völgyön keresztül a Mátrát megkerülve éri el a síkvidéki területeket, majd Szolnoknál torkollik a Tiszába, annak 334.2 folyókilométerénél, átlagos vízhozama: 9 m3 /sec. Vízgyűjtőterülete a torkolatnál 5677 km2, a Tisza-medence 3.6 %-a, a vízgyűjtő csaknem teljes hányada Magyarország területére esik, csupán 4.7 km2 fekszik a határon túl. Legmagasabb pontja a Kékes: 1015 m magasan, a legalacsonyabb pontja a vízfolyás torkolati szelvényében van: 79 m-en. A vízgyűjtő átlagos magassága 247 m, 66 %-a 200 m alatti síkvidék, 32 %-a 200-600 m közötti dombvidéki terület, 2 %-a 600 m fölé esik. Úgy a Zagyva, mint mellékvizei száraz időben igen vízszegények. Kisvíz idején a főfolyóban is alig folydogál víz. A Zagyva mellékfolyói jobbról: Tápió, Galga, Szuha; balról: Tarna. A Zagyva vízgyűjtőjén a nagyvizek általában december-március között jelentkeznek, a nagyvizek árhullámait a hóolvadással együtt járó vagy a nélkül jelentkező esőzések okozzák.

A Zagyva torkolat feletti, kb. 20 km-es szakasza bővelkedik a ma már ritkaságnak számító természeti értékekben, ennek kb. 3 km-es részével ismerkedhettek meg a túra második részében. Mindenekelőtt az ártéren fellelhető nedves rétek és a helyenként alig háborgatott mocsaras élőhelyek méltók figyelemre (sajnos most ezt nem lehet tapasztalni, ugyanis minden csontszáraz és kőkemény, a Tisza is csak 2 cm-rel van a valaha mért legkisebb vízszint fölött). Ezen a területen még nem uralkodnak az olyan amerikai növényfajok, mint a gyalogakác és az amerikai kőris, amelyek a nagyobb folyók mentén már a védett területeken is komoly változásokat idéztek elő a táj arculatában és az őshonos életközösségek összetételében. A Tiszán télen és tavasszal végigvonuló árhullámok idején a Zagyva vízállása is mindig magas és szinte minden évben van egy olyan időszak, amikor a folyó még messze a torkolat felett is kitölti a gátak közötti, helyenként akár több száz méter széles sávot. A mélyedésekben és a kubikgödrökben maradó víz mozaikszerű mocsári életközösségek megmaradását teszi lehetővé, amelyek számos, napjainkra már megritkult, a tájra jellemző flóra- és faunaelem utolsó menedékhelyei. A Zagyva folyó élővilága változatos, gyakoriak a vízi hínárok, a nyílfű, a békalencse, a virágkáka, a gyékény, a nád, vízitök és a zsombékos növényzet. Köszönhetjük ezeknek a növényeknek, hogy ismét visszatért néhány "rég nem látott" barátunk. Ilyenek a nádirigó, tőkés réce, szárcsa és néhány hüllőfaj. A Zagyva közelében számos kétéltűt (barna varangy, hosszúlábú mocsári béka, kecskebéka stb.) találunk, valamint néhány apróhüllőt is (fürge gyík stb.) A folyó környezete és élővilága azonban sokban függ a víz és a part szennyezettségétől.

Az időjárási körülményektől és a vízállástól függően, a terepviszonyok változása miatt a láda teljesítése nehézzé válhat, a terep ezért (és a távolság miatt) lett 2-es. Most nyáron és egyéb száraz időszakokban könnyen teljesíthető.

A multi pontok coord-formátumban:

 N 47° 12,896' E 20° 12,399' 86 m [GCZAGY-1]
 N 47° 12,618' E 20° 11,645' 90 m [GCZAGY-2]

Jó szórakozást!

---

Ládatörténet:
2014 03 elején a ládát golyakr karbantartotta, köszönöm szépen neki!
2016 őszén ancs az első ponton a ládát újratelepítette, köszi ancs!
2018.08.26. A láda több mint 4 hónapja beteg volt, a ládagazda már nem aktív (vagy nem látszik javítási szándék), a ládaoldal nincs aktualizálva, ezért a Ládadoki javaslatára adoptálhatóvá teszem. [Admin(Fazék)]
2020.02.01. A ládát néhány napra a nevemre vettem, az oldalban a játékostársak felvételeiből pótoltam a fotókat, aktualizáltam, és kereshetőre állítottam. [Ládadoki (tapiapi)]
2021.01.17. Anettx pótolta az elveszett ládát.