WAP
A multi végén lévő 4cm átmérőjű fekete henger alakú doboz rejti a jelszót, melyet itt találhatsz meg: N 47° 33.ABC´, E 21° 37.DEF´. A koordináta betűi helyére számokat írj az alábbi helyszíneken, melyeket tetszőleges sorrendben kereshetsz fel:
A: sziklakert: lépcsőfokok száma, de csak az első számjegyre lesz szükséged (vigyázz, több lépcsősor is van, állj a megadott koordinátára, hogy a megfelelőn indulj el!)
B: világháborús emlékmű: egyetlen egy díszesen keretezett emléktábla található rajta, számold meg az emléktábla sorait (vagy számold meg a szentkorona alatt látható címereket)
C: tanösvény, nyúl mászóka: padok száma az irányjelző táblánál
D: Tóth Árpád szobor: idézetben elrejtett szám (vagy ugyanitt add össze egyesével az összes számot és annak vedd az első számjegyét)
E: szabadtéri színpad: trafóházon lévő ötjegyű számból a második számjegy
F: játszótér: tavirózsa bimbók és kőbékák száma (vagy az épület hátulján lévő nagy szürke elektromos doboz melletti kis szürke elektromos dobozok száma)
A logoláshoz vigyél magaddal írószerszámot, mert nem fért bele!
A 6 állomás koordinátái, ha nem tudtad áttölteni a GPS-edbe:
A: N47° 33,195´ E21° 37,663´
B: N47° 33,000´ E21° 37,749´
C: N47° 33.070´ E21° 37.529´
D: N47° 33,032´ E21° 37,588´
E: N47° 33,144´ E21° 37,646´
F: N47° 33.218´ E21° 37.583´
Javasolt sorrend: B-D-C-F-E-A
FONTOS: a logodban a rejtekadó fáról ne írj semmit, fotót se tégy fel róla, hadd maradjon meg érdekességnek, megoldandó feladatnak az utánad következőknek is! Köszönjük!
SEGÍTSÉG (visszafelé olvasd!): .avzáclá laggá sé larrava nav ttala abmogólpat yge ylem ,regneh etekef seretémitnec 4 adál A
A ládába TravelBug NEM helyezhető, nem fér bele.
LÁDATÖRTÉNET
2022.02.12.: tapiapi és Tapisomi pótolta a ládát - köszönet érte - újra kereshető [Admin (szikizso)]
2021.06.11.: Pótolva lett, ismét kereshető. Zöld vitaminos dobozban zsírúj log.
2018.05.01.: Eltűnt a ládika, mely a mai napon pótolva lett.
2017.05.20.: Az egyre problémásabb rejtekhelytől nem messze újra rejtve a mini cache.
2017.02.08.: Tapiapi kessertársunk segítségével ismét kereshető, óriási köszönet neki!
2014.03.01.: Hosszas vajúdás után, ismét kereshető, az átalakított multi.
2013.11.01.: Beteg, nem kereshető - teljesen átalakul a Nagyerdei Park, le van zárva az egész terület.
2011.12.08.: Ismét kereshető a multi, filmes mikró rejti a jelszót.
2011.12.01.: A mikró eltűnt, ideiglenesen e-mailben kérhető a jelszó a helyes koordináta elküldésével.
2011.05.20.: Mától ismét van egy kis láda a multi végén, igaz, csak egy kis filmes doboz. Majdnem pontosan 2 éve próbálunk helyet találni a cache-nek, de mindenhol csak szemét, meg erdőlakók, reméljük itt jó helye lesz a rejteknek.
2009.05.11.: A tesztládát felvettük, mert rossz alakok jelentek meg a környéken és nem akartuk a szép sétát - igaz, rajtunk kívülálló okokból - elrontani, ezért mostantól virtuálisként működik a multi.
2003.07.20.: Az első láda kihelyezése, sajnos csak 1 évet élt meg.
RÉSZLETES LEÍRÁS
Egy csodás sétára invitálunk Debrecenbe, a Nagyerdőre, pontosabban annak nagy kiterjedésű parkerdejébe, melyet az elmúlt évtizedek során szakítottak ki a messzire nyúló "igazi" Nagyerdőből, sétautakat nyitva, virágoskerteket telepítve az egykori vadonban és kiépítve az ország egyik legszebb, legrendezettebb üdülőligetét.
A Nagyerdő Magyarország és Európa egyik legrégebben védett területe, konkrétan hazánk első természetvédelmi területe. Az 1086 hektárnyi erdőben az évszázados tölgyek, gyertyánok, ezüsthársak alatt tavasszal gyöngyvirágszőnyeg virágzik. Ma kedvelt séta- és pihenőhely.
Az egykor összefüggő nyírségi erdők maradványa: nevét valószínűleg nem az erdő, hanem a fák termetéről kapta, hiszen a város környékén jóval nagyobb területű erdők is voltak. A homoki gyöngyvirágos tölgyes legtermetesebb fái - amelyek közt 200-300 évesek is lehetnek - a kocsonyás tölgyek, 25-26 méterre is megnőnek. A Nagyerdő területén mintegy 700-800 növényfajt tartanak számon.
A Nagyerdőt 1405-ben Zsigmond király ajándékozta Debrecen város településeinek. Ezt erősítette meg János Zsigmond 1583-ban, I. Rákóczi György 1665-ben, majd I. Lipót 1669-ben.
Az erdő 31 hektárnyi, északkeleti részén 1939-ben hozták létre az ország első természetvédelmi területét: 1950-ben jelölték ki az új, nagyerdei természetvédelmi területet a Pallagi út két oldalán, 86 hektáron. 1972-ben újabb 11 hektárral bővült. Az egész erdő szabadon látogatható. Bővebb leírást a Nagyerdőről az információk végén olvashatsz.
JELSZÓ
A jelszó a séta végén megkeresendő geoládában (feket színű 4 cm-es henger alakú doboz) található logbookban olvasható. A megadott koordináta a séta kiindulópontja, a cache pontos helyét a séta során fogod megtudni a 6 állomáshelyen megszerzett információkból. Nem kell megijedni, egyrészt, mert nem túl bonyolult, nincsen benne gyökvonás, másrészt az egész sétát laza fél óra alatt abszolválni lehet, s közben nagyon szépeket lehet látni. A képlet egyszerű, a láda itt található:
N47° 33,ABC´, E21° 37,DEF´.
Egy lehetséges sorrendben bemutatjuk a multi pontjait, de természetesen tetszőlegesen is bejárható.
[B] I. világháborús emlékmű: a négy oldalról más és más arcát mutató, nemrég felújított emlékművön keresd meg az egyetlen díszes kerettel "berámázott" emléktáblát és számold meg rajta a sorokat. Biztonság kedvéért ugyanezt a számot kapod meg, ha megszámolod az emlékmű csúcsán lévő szentkorona alatti címereket. Az emlékműről bővebben a
látnivalók fejezetben olvashatsz!
N 47° 33,000' E 21° 37,749' 133 m [GCNeSe-1]
[D] Tóth Árpád emlékmű: az emlékmű Tóth Árpádnak állít emléket egy jól sikerült domborművel, melynek idézetében elrejtettek egy számot. Vagy ugyanitt add össze egyesével az összes számot és annak vedd az első számjegyét.
SEGÍTSÉG: mázs tteserek a innűt gof lef sé tetezédi za dsavlo kasc neűrezsyge ,donlodnog armázs tluloynob llek meN
N 47° 33,032' E 21° 37,588' 133 m [GCNeSe-2]
[C] Tanösvény: 2014-ben teljesen átalakították, modernizálták a Békás-tavat és környékét, egyúttal kialakítottak egy 9 állomásból álló tanösvényt. Az egyik pontjánál egy érdekes nyúl mászóka található. Ez a nyúl ránéz a közelben lévő irányjelzőre, számold meg az irányjelző közvetlen közelében lévő ülőhelye(ke)t.
N 47° 33,070' E 21° 37,529' 133 m [GCNeSe-3]
[E] Szabadtéri színpad: hatalmas erdei fenyők és kocsányos tölgyóriások között épült fel több mint hatvan évvel ezelőtt a Nagyerdő egyik legszebb részén a szabadtéri színpad. Avató ünnepségén, 1950. június 10-én, Kodály Zoltán Székelyfonó című művét játszották. 2014-ben az eredeti helyén, de a kor követelményeinek megfelelve, teljesen megújult a Nagyerdei Szabadtéri Színpad. A régi-új helyen ezer fő foglalhat helyet kényelmesen a nézőtéren. A színpad melletti trafóházon találsz feltűnő helyen egy ötkarakteres azonosítószámot, melyből a 2. számjegyre lesz szükséged.
SEGÍTSÉG: !sserek takomázs etekef ,úgásygan mc 01 .bk nopala réheF
N 47° 33,218' E 21° 37,583' 133 m [GCNeSe-4]
[F] Játszótér: a tanösvény részét képezi ez a csupa nagyszerű játékot tartalmazó játszótér a gyerekek legnagyobb örömére. Számold meg a játszótéren a nagy, fából készült zöld leveleken csücsülő tavirózsa bimbókat és a közelben látható kőbékákat! Ha nem vagy biztos a dolgodban, akkor a közelben lévő sötétszürke épület hátsó falán lévő nagy elektromos szekrény mellett találsz kisebb szürke elektromos dobozokat, amelyeknek a száma ugyanannyi lesz, mint amennyi tavirózsa bimbót összeszámoltál.
N 47° 33,144' E 21° 37,646' 135 m [GCNeSe-5]
[A] Sziklakert: csobogó kis vízeséssel és tavacskával. A korlát mellett, a "vízesést" követve sétálj fel a sziklakert tetejére és közben számold meg a lépcsőket. Javaslat: az összes lépcsőfokot számold bele, azokat is, amelyek csak félig látszanak ki a földből! Ennek a számnak csak az első számjegyére lesz szükséged!
SEGÍTSÉG: !dlomázs en takoza ,űgesselézs sejlet men ylema ,kofőscpél ynáhén naV
N 47° 33,195' E 21° 37,663' 133 m [GCNeSe-6]
LÁDA
Fekete hengeres doboz (4 cm átmárőjű). A logoláshoz vigyél magaddal írószerszámot!
REJTEK
FONTOS: a logodban a rejtekadó fáról ne írj semmit, fotót se tégy fel róla, hadd maradjon ez megoldandó feladatként az utánad következőknek is! Köszönjük!
SEGÍTSÉG a rejtekhez, ha végképp nem találnád (visszafelé olvasd!): .avzáclá laggá sé larrava nav ttala abmogólpat yge ylem ,regneh etekef seretémitnec 4 adál A
MEGKÖZELÍTÉS
Autóval: 2 ingyenes parkoló van a multi kiindulópontjának közelében, itt hagyhatod járművedet, a ládavadászat idejére. Vigyázz, a Gyógyfürdő előtti parkoló fizetős!
N 47° 32,936' E 21° 37,748' 130 m [GCNeSe+ingyenes parkoló-1]
N 47° 33,039' E 21° 37,892' 130 m [GCNeSe+ingyenes parkoló-2]
Tömegközlekedéssel: legegyszerűbb a város egyetlen villamosjáratra felszállni a Klinikák felé, majd a Pálma Cukrászda megállóban leszállni. Onnan kb. 50 méterre van a kiindulópont.
LÁTNIVALÓK
39-esek emlékműve: a Levelescsárda előtt áll a "39-esek emlékműve". A 12 méter magas emlékmű a 39. gyalogezrednek állít emléket, Debreceny Tivadar alkotása. Mária Terézia rendeletére alapította a város az ezredet. Gyalogosai a 7 éves háborútól kezdve az első világháborúig számtalan csatában részvettek. Emléküket Debreceny Tivadar az oszlop oldalainál 18. századi, majd világháborús katonai egyenruhában álló alakjaikkal idézi fel, az emlékművet a Szent Korona tetőzi, melyet 2000-ben állították helyre. Előtte 2000-ben felállították a háborúk hőseinek emlékművét.
Szabó Lőrinc szobra: ez a szobor volt a régi multi kiindulópontja. A mellszobor mögött látható egy a szobor részét képező könyvespolc, melyről az évek során egyre több mű eltűnt. :-( Érdemes a kis park szemközti részén látható Ady Endre szobrot is felkeresni, nagyon különleges!
N 47° 33,077' E 21° 37,775' 133 m [GCNeSe+Szabó Lőrinc szobor]
Csavart fűzfa: ezen a helyen láthatsz egy fantasztikusan érdekes és csodálatosan tekervényes fűzfát.
N 47° 33,224' E 21° 37,647' 133 m [GCNeSe+fűzfa]
Odvas fa: itt állt a multi legelső ládikája, melyet 2003. október 14. és 21. között loptak el. A rejtekhely az oduban volt.
N 47° 33,238' E 21° 37,534' 133 m [GCNeSe+odvasfa]
Liliomfa: ezen a helyen egy fantasztikusan gyönyörű liliomfa látható, mely a legpompásabb képét virágzáskor nyújtja kora tavasszal, április közepén. Ha teheted, mindenképpen nézd meg ebben az időpontban (is).
N 47° 33,094' E 21° 37,725' 130 m [GCNeSe+liliomfa]
Debreceni Gyógyfürdő: a nemrég felújított gyógyfürdőbe is érdemes bekukkantani, látni lehet a medencéket és a fürdőzőket.
N 47° 33,123' E 21° 37,746' 130 m [GCNeSe+gyógyfürdő]
Fotózó hely: itt találsz egy kis fedett pihenőhelyet, ahonnan mi minden évszakban készítünk egy fotót (lásd oldalt a fényképeket). Ha nálad van a fényképező masinát, kérlek készíts te is innen egy pillanatképet a tó és környékének látványával (a képkivágást úgy állítsd be, hogy az a két pad közé essen) és tedd fel az oldalra. Jó lesz idővel összehasonlítani a sok-sok fénykép alapján a táj változását! A GPS hibatűrésén belül van két pihenőhely is, de te azt válaszd, ahonnan a zavartalanabb kilátás nyílik a Békás-tóra!
N 47° 33,163' E 21° 37,578' 130 m [GCNeSe+fotózó hely]
Medgyessy sétány, szoborpark: a Levelescsárda melletti sétányon szobrok láthatók. Nagy Sándor Medgyessy-szobra nyitja a sort,a fák között láthatjuk Vilt Tibor által készített Gulyás Pál-szobrát. Medgyessy kezdte el, de halála miatt tanítványa Megyeri Barna fejezte be Arany János-szobrát, közel hozzá egy lugasban áll Rácz Edit alkotása Fazekas Mihályról. A parkban Melocco Miklós Ady-szobra látható, amit a költő születésének 100 évfordulóján, 1977-ben lepleztek le. A közelében látható Schaár Erzsébet Szabó Lőrinc-szobra. Tóth Árpád mellszobrát Borsos Miklós készítette, Vígh Tamás pedig Krúdy Gyulát formázta meg. Távolabb Oláh Gábor mellszobra látható ifj. Szabó István alkotása.
Vigadó tér, Ó-Vigadó és Gyógyfürdő: először 1749-ben vetődött fel a gondolat, hogy a Nagyerdőben vendéglőt kellene építeni. A városi tanács azonban arra való hivatkozással, hogy a polgárai csak a föld- és szőlőművelésben lelik örömüket, s ha majáliskor kimennek a Nagyerdőre, szekerekkel vágnak neki az útnak, s elemózsiát is visznek magukkal, a kérést elvetette. Hozzátette még, hogy csak tivornyázó emberek tanyája lenne. Az 1820-as évek elején folytatott kísérleti források az erdő bejáratánál bővizű kútra bukkantak, elhatározták egy fürdő létesítését. Az udvari kamara építési hivatalában készült terveket Povolny Ferenc igazította át, aki 1826-ban felépítette a fürdőházat és a Vigadót.
A három nyitott íves, előcsarnokkal megépült, timpanonnal lezárt homlokzatú épületben 1880 táján 14 fürdőszoba volt porcelán fürdőkádakkal ellátva, s megépült benne a nagy látogatottságnak örvendő gőzfürdő is. Amikor a fürdőháztól északra elkészült az uszoda, az eredményes kutatófúrások hévízre bukkantak (1932-ben), elkezdődik a fürdőtelep kiépítése. A Vigadó vendéglő maradt csupán. Megújított épülete 1908-tól tízévi pihenő után, újra szívesen látogatott vendéglője a debrecenieknek.
A Vigadó mögött az Aquaticum Gyógy- és Fürdőközpont várja a vendégeit. Két forrásból származó, ásványi sókban bővelkedő gyógyvíz 67 °C-os. Nemcsak a hévizet, a vele feltörő iszapot is felhasználják a gyógyításban. Fokozatosan bővülő és megújuló strand 1990-es években, majd 2003-ban korszerűsödött mint élményfürdő.
Szombatonként nagy eséllyel fotózkodó friss házasokat láthatsz a Nagyerdő
ezen pontján.
A NAGYERDŐ
A Debreceni Nagyerdőnek nemcsak természet- de társadalomtörténete is érdekes. Elég csak annyit megemlíteni, hogy az utóbbi évszázadok utazóinak egy része Debrecent kietlen, poros, fátlan pusztai városként írje le, miközben az Öregtölgyest - ahogy sokáig nevezték -, a város már a XIII. században tulajdonába vette, és évszázadokon keresztül óvta és védte (pl. Szilágyi Erzsébet már 1462-ben elrendelte védelmét).
Az is igaz azonban, hogy még hosszú évszázadokig - legtöbbször "feketén" - fakitermelés és mezőgazdasági tevékenység folyt a területen, aminek csak a XIX. század végén sikerült végleg gátat vetni. Ezzel párhuzamosan szintén az Öregtölgyes érdeme, hogy tudósok és művészek generációinak adott pályájukhoz indíttatást (Rapaics Raymund és Soó Rezső vagy Tóth Árpád és Fazekas Mihály neve elégséges bizonyíték).
A terület 1939-ben védelem alá helyezett legszebb része sajnos már a múlté, mert a talajvízszint folyamatos és radikális csökkenése miatt a legértékesebb tölgyállományok kiszáradtak. 1959-ben további, mintegy százhektáros terület került védelem alá, amely szintén lenyűgözően szép - és e tájon eredetileg is őshonos - gyöngyvirágos tölgyes és gyertyános tölgyes erdő. A Nagyerdőnek ezen a területén nem ritkák a többszáz éves kocsányos tölgy matuzsálemek sem. Az erdőben elegyfaként megjelenik többféle nyár és juhar, és gyakori a szintén őshonos mezei szil, illetve a meleg, illír flóra idáig felkúszó jellegzetes fafaja, az ezüst hárs.
Sajnos a különböző időszakok elhamarkodott állományfrissítésének következtében a Nagyerdő védett területeinek nagy részén gyakori az akác, és a fekete fenyő is, ráadásul mindinkább teret hódít a szárazságtűrő, tájidegen vörös tölgy. Az utóbbi időben a szakemberek folyamatosan cserélik le ezeket a fafajokat őshonos fákkal.
A Nagyerdő lágyszárú flórája egy időben párját ritkítóan gazdag volt. Sajnos ma ennek csak töredéke látható (de ezek között is olyan fajokkal találkozhat az erdőben sétáló, mint a fodros gólyaorr, a tavaszi csillagvirág, a sárga árvacsalán, a kontyvirág, a bogláros szellőrózsa stb.), de tavaszonként még több helyen is gyöngyvirágszőnyeg borítja a talajt.
Az egykor oly gazdag madárvilág is hasonló helyzetben van. A legértékesebb fajok többsége már eltűnt a területről, de még így is számos ritkaság él a Nagyerdőben. A látogató gyakran találkozhat zöld küllővel, csuszkával, fakússzal, majd' valamennyi fakopácsfajjal, több kisénekessel, a külső részeken pedig egerészölyv és vörös vércse is gyakran kerül szem elé. (forrás: Független Ökológiai Központ Alapítvány)
Az első természetvédelmi terület - élet a Nagyerdőben.
Sikeres ládavadászatot és kellemes sétát kívánnak a láda rejtői:
K:Pisti és *Andy
-----------------------------------------------------------------
Az összes debreceni és környékbeli geoláda pontjai egyetlen nagyítható térképen:
Debrecen és környékének összes geoláda pontja Google Maps térképen
-----------------------------------------------------------------
'
