A ládát (15x10x6cm) a kilátó előtti rét délkeleti sarkánál, az egykor piros jelzésű út egyik fájának "ölében" keresd!

A ládába TravelBug nem helyezhető.

Templomromhoz és kilátóhoz invitállak benneteket a Mecseknádasdra, a Kelet-Mecsek "bejáratához".

Megközelítés:

Mecseknádasd a 6-os számú főút mentén, Pécstől 30 km-re, Bonyhádtól 8 km-re fekszik. A romokat rejtő dombocska, Schlossberg, a település keleti végénél található. Javasolt kiindulópont az autóval érkezőknek a "Mecsek kapuja turinfo-pont" parkolója, a buszmegálló is a közelben található:
 N 46° 13,530' E 18° 28,345' 180 m [GCSCHL+parkoló]
Kerékpárral az egykori hatos út nyomvonalán érkezhetünk Bonyhádról, vagy Óbánya irányából a jelölt kerékpárúton.
Innen a rejtés idején frissen kialakított tanösvény mára teljesen tönkrement tábláit, illetve a piros jelzést követve jutunk a romokhoz  N 46° 13,571' E 18° 28,483' 205 m [GCSCHL+Romok], majd tovább a kilátóhoz és kicsit lejjebb a rejtekhez.

Schlossberg Templomrom

A falu mellett elhelyezkedő domb - Schlossberg, vagyis Várhegy - tetején a XIV. században háromhajós templom épült, melynek nyugati homlokzata elé még ugyanabban a században egy önálló tornyot építettek. A törökök ennek a templomnak az átépítésével alakították ki a várukat. A főhajót és a mellékhajót elválasztó pillérek vonalában emelt fallal három szakaszra osztották a hosszházat, és a déli mellékhajó alá boltozott pincéket ástak. A törökök kiűzése után a romos falak még sokáig álltak, feltárásukat 1973-80 között végezték el. A templom körítőfalának keleti oldalán előkerült egy kisebb torony maradványa is, mely valószínűleg a kaput védte. A déli oldalon a körítőfal nyomvonalának folytatásában palánkfalra utaló cölöplyukak is előkerültek. A jelenleg a gótikus templom maradványait láthatjuk, a török kori átépítések nyomaival.

Schlossberg tanösvény és kilátó

A település 2002-2006 közötti, nagyszabású beruházásainak egyike a Várhegy tereprendezése, melynek során rendbe tették a romok környezetét, tanösvényt, pihenő- és tűzrakóhelyeket alakítottak ki, és kilátót emeltek. Ha a kilátótól, a Török-kutat érintve tovább haladunk a piros jelzés mentén, akkor az egykori püspöki arborétumhoz tartozó, tölgyfalevél alakú tavacskánál, a Bagoly csárda mellett érünk ki a főűtra.
Augusztus 20-án, ami egyúttal a Nádasdi-búcsú ideje is, a Várhegyen számos program várja az idelátogatókat. További rendezvényekről, illetve a szervezett borutakról a kiindulópontnál található információs irodában adnak felvilágosítást hétköznap, illetve a 72/463-777 telefonszámon.

Árpád-kori templom

A falu nyugati határában, a Templom-hegy lábánál festői környezetben találjuk Mecseknádasd Árpád-kori nevezetességét, a Szent István kápolnát.  N 46° 13,266' E 18° 27,139' 220 m [GCSCHL+templom] A XIII. században épült hármas tagolású, egyenes szentéllyel lezárt, résablakos késő-román kápolnát a XIV. században átépítették, ekkora datálható a gótikus déli kapu és a szentek életét ábrázoló freskómaradványok. A templom körüli falmaradványok a szintén XIV. századi körítőfal nyomai. A félköríves diadalíven látható freskótöredék felül Jézust, bal oldalán Szent Dorottyát ábrázolja, amint a kosár almát átnyújtja a kisgyereknek. A legenda szerint így üzent kigúnyolójának: ,,Vidd el ezt Teofilnak és mondjad: Dorottya küldi neked Jegyesének kertjéből!''. Teofil, aki azzal gúnyolta ki a vesztőhelyre vezetett Dorottyát, hogy küldjön majd a "jegyesének" vagyis Jézusnak a kertjéből almát, igencsak meglepődött, mivel február volt. Teofil megtért, ám hamarosan őt is kivégezték hitéért.

A templom sokáig a falu egyetlen temploma volt, majd a Szent György templom 1771-ben történt felszentelését követően temetőkápolnaként használták és használják a mai napig is. A templom belső megtekintéséhez Gungl Ádámot kell keresni, a Mecsek u. 10. sz. alatt. Tel: 72/463-541

Mecseknádasd

A falu korai történetére neolit kori leletek utalnak. A római birodalom idején a településen át vezetett az Eszéket (Mursa) Pécsen át (Sopianae) Budával (Aquincum) összekötő egyik legfontosabb pannoniai kereskedelmi és hadiút. A kedvező táji adottságok tették lakottá a népvándorlás korában is. Első írásos említése 1235 előtti, II. András által kiadott - vitatott hitelességű - oklevélben történik. A XIV. század elején a Pécsváradi Apátság jobbágyai lakják, majd ismét a Tolnai Főesperességhez tartozik, később rövidebb-hosszabb ideig Baranyához. A birtokterületet végleg 1470-ben Janus Pannonius szerezte meg a Pécsi Püspökség számára. Pécs 1543. évi elestével Mecseknádasd is török kézre kerül, és egészen 1687-ig áll fennhatósága alatt. A hódoltság idején a település várossá (oppidum) nő. Az őslakos magyarok azonban lassan Váraljára és Zengővárkonyba húzódnak vissza, és helyüket baranyai viszonylatban korán, 1718-ban érkező német (frank) telepesek foglalják el, akik 1721-től folytatnak anyakönyvezést, így a változások viszonylag jól nyomon követhetők.
A II. világháború előtt a lakosság szinte teljesen német volt, magyarok alig laktak a faluban. 1944-ben fiatalokat, főleg nőket vittek Oroszországba kényszermunkára, ún. "málenkij robotra". A II. világháború után mintegy 200 család (kb. 1000 fő) kerül kitelepítésre. Helyükre magyarokat telepítettek be, első hullámban Zalából és Debrecen vidékéről, majd 1949-ben a Felvidékről. Közülük nagyon kevesen maradtak itt, nagy részük a bányavidékek felé távozott, míg földművelési lehetőségek hiányában a felvidéki magyarok is továbbálltak.

A német nemzetiségi tájház a  N 46° 13,448' E 18° 27,200' 220 m [GCSCHL+múzeum] koordinátán található, a gondnokot a 06/70-263-8924 telefonszámon lehet elérni.

A panorámaképeket Andorpapa barátom készítette, ezúton is köszönet értük!

Forrás:
Mecseknádasd honlapja
Várak Magyarországon
Árpád-kori emlékek Dél-Dunántúlon