---

WAP
A jelszó a szobor melletti híd korlátjának alsó részén, a híd külső beton oldala felől, ragasztott matricán található. A kanális (csatornalefolyó) segít az oszlop megtalálásában!
WAP vége

---

Éppen a leendő pont mellett autóztunk, mikor feltettük a kérdést: ezen a nevezetes helyszínen van-e rejtés?
Nagyon egyértelműnek tűnt, hogy már régen eszébe jutott valakinek.
Tévedtünk...

A fényképekért külön köszönet mudman-nek!

Az alábbi leírást köszönjök NCs-nek:

"A Magyar Életrajzi Lexikon-ban ez áll róla:

Gobbi Hilda (Bp., 1913. jún. 6. - Bp., 1988. júl. 13.): színésznő, Kossuth-díjas (1949), érdemes művész (1950), kiváló művész (1955). Apai ágon olasz származású. Gimn.-i tanulmányait követően Putnokon a Gazdasági Felső Leánynevelő Intézetbe járt, majd a Pázmány Péter Tudományegy. Botanikus Kertjének gyakornoka volt. 1932-1935 között a Színművészeti Akad. ösztöndíjas növendéke. 1935-ben nyert oklevelet, a vizsgaelőadáson a Phaedrát játszotta. A Nemzeti Színház szerződtette, első szerepében a szobalányt alakította Pierre Lotti Szembekötősdi c. vígjátékában. A színháznak 25 éven át volt tagja. 1960-tól 1971-ig a József Attila Színházban játszott. 1971-től 1979-ig (nyugdíjba vonulásáig) ismét a Nemzeti Színház tagja volt, de utána is vezető színésznő a Nemzeti Színházban, majd 1983-tól halálig a bp.-i Katona József Színházban. 1945 előtt részt vett a munkásszínjátszásban, tagja volt a Független Színpadnak, szerepelt a Vasas Szakszervezet művészestjein, részt vett az ellenállási mozgalomban. A háború után fizikai munkával vett részt a megsérült Nemzeti Színház újjáépítésében, és széles körű társadalmi tevékenységet fejtett ki. A munkás és paraszt származású színinövendékek számára létrehozta a Horváth Árpád Kollégiumot (1947. márc.), az idős és magányos színészek számára a Jászai Mari Színészotthon (1948. márc., Bp., Magyar utca), 1950. októberében pedig megnyitotta a második színészotthont a bp.-i Lendvay utcában. A Jászai Otthont 1985-ben átalakította a fiatal, kezdő színészek otthonává. Szívós és kitartó munkával létrehozta a Bajor Gizi Színészmúz.-ot, amelyet Bajor Gizi egykori villájában rendezett be és halálának első évfordulóján, 1952. február 12-én nyitott meg. A színészmúz.-ot az időközben elhunyt pályatársak emlékeivel még négy ízben bővítette (1974, 1981, 1985, 1987). A Színházművészeti Szövetségben, valamint a Színész Szakszervezetben haláláig harcolt rászoruló színésztársainak érdekeiért. Végrendeletében legnagyobb színpadi alakításának emlékére Aase-díjat alapított a Nemzeti Színház legjobb epizódszínészei jutalmazására, dunabogdányi nyaralóját pedig színészi üdülő-alkotóház céljára hagyományozta. Színészi skálája a bohózattól a tragédiáig ívelt. Egészen fiatalon játszott öregasszony-szerepeket, de túl a harmincadik évén illúziót keltő Sasfiók (E. Rostand), ill. Nyilas Misi volt (Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig). Vígjátékokban kitűnően érvényesült karikírozó képessége és harsány humora. Gyakran mondott verseket, állandó szereplője volt a Magy. Rádiónak, s a Szabó család c. sorozanak több mint ezer előadásában vett részt (Szabó néni), betegágyán is folytatva, egészen haláláig. Népszerűségét társadalmi munkái és tv-film-szerepei mellett ez a hetenként ismétlődő rádiószereplése is fokozta. 1987-ben televíziós portréfilm készült róla. Tanulmányt írt a szavalásról (Bp., 1942). Visszaemlékezéseit Közben c.-mel adta ki (Bp., 1982). SZOT-díjjal tüntették ki (1977). - F. sz. Phaedra (Racine: címszerep); Mirigy (Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde); Mina néni (Móricz Zsigmond: Nem élhetek muzsikaszó nélkül); Nyilas Misi (Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig); Pallagné (Kodolányi János: Vidéki történet); York hercegné, majd Margit királyné (Shakespeare: III. Richárd); Gertrud (Shakespeare: Hamlet); Karnyóné (Csokonai); Boszorkány (Kacsoh-Heltai: János vitéz); Ljubov Jarovaja (Trenyov: címszerep); Oinone (Racine: Phaedra); Mamurré anyó (Sarmante: A 106. születésnap); Mrs. Pearce (Shaw: Pygmalion); Aurelie (Giraudoux: Párizs bolondja); Zsani néni (Móricz Zsigmond: Nem élhetek muzsikaszó nélkül); Murzaveckaja (Osztrovszkij: Farkasok és bárányok); Gertrudis (Katona József Bánk bán); Vassza Zseleznova (Gorkij: címszerep); Ferenc reichstadti herceg (Rostand: A sasfiók); Aase (Ibsen: Peer Gynt); Varvara (Pavlenko: Boldogság); Huberné (Füst Milán: Boldogtalanok); Eugénia (Mrožek: Tangó); Öregasszony (Spiró György: Csirkefej); Rizi (Örkény István: Pisti a vérzivatarban); Gilz háztulajdonosnő (Canetti: Esküvő; ebben a szerepben játszott utoljára, 1988. május 31-én). - I. f. A kölcsönkért kastély (1937); Sári bíró (1943); Mágnás Miska (1948); Rokonok (1954); Hannibál tanár úr (1956); Aranyfácán (tv-film, 1960); Elektra (tv-film, 1963); A fekete város (tv-film, 1971); Bolond nagysága (tv-film, 1981); Holt lelkek (tv-film, 1983); A vén bakancsos és fia, a huszár (tv-film, 1984); Nyolc évszak 1-8. rész (tv-film, 1986). - Irod. Császár István: G. H. Magánszínháza (Tükör, 1980. júl. 20.); Gách Marianne: "Elveim, álmaim nem változtak (interjú, Film Színház, Muzsika 1981. jan. 31.); Gergely Ágnes: G. H. (G. Á.: Huszonegy, Bp., 1982); Palotai Erzsi: G. H.-ról (Arcok fényben és homályban, Bp., 1986); Koltai Tamás: G. H. születésnapjára (Kritika, 1983. 6. sz.); Földes Anna: G. H. otthonában (Nők Lapja, 1988. jan. 16.); Spiró György: Beszélgetés G. H.-val (Új Tükör, 1988. jún. 5.); Molnár Gál Péter: G. H. halálára (Népszabadság, 1988. júl. 14.); Tatján Tamás: G. H. lelke (Kritika, 1988. 10. sz.); Czimer József: Gobbi Szent Hilda (Élet és Irod., 1988. 30, sz.); Berkes Erzsébet: A vendégség vége (Színház, 1988. aug. 12.)."'

Ládatörténelem
2003.10.13.: Láda elhelyezése
A ládának elhelyezése óta több gazdája is volt, munkájukat köszönjük! (Név szerint TESSO-k -ról tudok.)
2018.02.02.: A ládát örökbe fogadtam. Ákibard.
2018.02.04.: Karbantartás: A jelszó eredeti helyétől 2 méterre, ragasztott címkére áthelyezve. A jelszó megváltozott.'
2018.07.21.: Karbantartás: Matrica pótolva.
2021.05.11.: Karbantartás: A jelszót tartalmazó matrica pótolva.