Kérlek, ne feledd, hogy a rejtők önzetlen munkájáért a ládák gondos visszarejtése és az élménygazdag log a köszönet!

Röviden
1. pont: Mindenszentek temploma. Lépcső alatt kicsi, hengeres láda logbookkal és 1. jelszórészlettel.

2. pont: Alagút. Kövek közt 8 cm x 6 cm x 14 cm-es ládában a 2. jelszórészlet.
Pótjelszó: N 46°04,840' E 18°13,698' kicsi, sárga, fent; fekete alatt.

2+1. rejtett! pont: Folytasd a sétádat nyugat felé, az Aradi vértanúk útján! A szükséges számokat a szobrokról olvashatod le.
A szélességi fokhoz:
a 2. szobor állításának éve, utolsó számjegy (Kolozsi)
a 3. vértanú születési évtizedét jelölő számjegy (Rigó)
az 4. vértanú születési évtizedét jelölő számjegy (Rétfalvi)
A hosszúsági fokhoz:
az 5. vértanú születési éve, utolsó számjegy (Trischler)
a 8. vértanú szobrának az állítási éve, utolsó számjegy (Trischler)
a 9. vértanú születési évének utolsó számjegye +1, egy számjegy (Rétfalvi)
Az így kapott koordinátákon (N 46°04,XXX, E 18°13,XXX), a funkcióját vesztett téglaboltív alatti nagy üregben találod a 8 x 8 x 4 cm-es ládáért! Kérlek, ne pakolászd a köveket, csak nyúlj be mellettük! Légy szemfüles, sajnos a jel itt nagyon szór.

3. pont: lakóház. Milyen állat látható a cégéren? Ez az 4. jelszórészlet.

4. pont: Egy kút. Mi az a bizonyos testrész, ami nagyobb a megszokottnál? Ez az 5. jelszórészlet.

5. pont: 450 ml-es, négyzetes doboz, benne logbook és a 6. jelszórészlet. Az északi oldalon, oszlop mögött keresd! Kívülről könnyebb. Sok helyről rád láthatnak, kérlek, légy körültekintő!

Parkolás  N 46° 4,923' E 18° 14,033' [GCTUKE+parkoló] Közvetlenül az 1. pont közelében ingyen parkolhatsz, egy-egy autónyi hely mindig akad a keskeny utcában.

A séta útvonala
Tettye utca - Kálvária u. - Aradi vértanúk útja - Klímó utca - Ferencesek utcája - Király utca - Flórián tér - Tettye u.

A fallal körülvett város
A séta első felében a városfal északi és nyugati vonalán haladunk. Javaslom, hogy ne közvetlenül a fal mellett, hanem az utca északi oldalán sétálj, így csöndesebb és talán többet is látsz!
Pécs és más városok fallal történő védelmét a tatárjárás után IV. Béla rendelte el. A szabálytalan négyszög alaprajzú, terméskő fal hatalmasnak számító területet, közel 1 km2-ert ölelt körbe (a középkori Bécs városfala ennél kisebb területet kerített). A városba bejutás a négy égtáj felé nyíló kapun volt lehetséges. A falat kör- és négyszög alakú bástyákkal erősítették az évszázadok során. A Barbakánt, az akkor korszerűnek számító körbástyát a hagyományok szerint a török veszély növekedése miatt Kinizsi Pál hadvezér javaslatára emelték.
A városfalnak már építésekor két sebezhető pontja volt: az egyik a nagysága, ami miatt igen nagyszámú várvédőt igényelt, a másik, hogy északról, a Mecsek felől könnyen be lehetett látni és így lőni a városba.
A fallal övezett város északnyugati sarkában helyezkedett el a XIII. században épült, masszívabb falakkal körülvett Püspökvár. Ennek a külön védelmi rendszernek a feladata a székesegyház és a püspöki palota védelme volt.
Az alapozás nélküli, alacsony és keskeny városfal a tűzfegyverek megjelenése után elvesztette stratégiai jelentőségét. Tudták ezt a város mindenkori vezetői is. A török időktől kezdve a város aktuális vezetősége mindig jobbnak látta még időben a város értékeit magához venni és lelépni.
A falak pusztulása a XVIII. században kezdődött. A XIX. században a közlekedés megkönnyítése érdekében sorra lebontották a városkapukat, majd felparcellázták és beépítették a falakat övező területet. A városfal köveit egyes részeken széthordták, máshol a házak ráépültek a falra. Sétánk elején, ha figyelmes vagy, láthatsz is egy kisebb körbástyába beépült házat.
Az 1970-es évek közepétől a fecskefészekszerűen a városfalhoz "ragasztott" házakat apránként elbontották. Fontossá vált a városfal védelme és bemutathatóvá tétele. A keleti és az északi fal mellett sétányt alakítottak ki. A déli és nyugati falszakasz most is csak itt-ott bukkan elő, ház falaként, kerítésként. Ha nyitott szemmel jársz a városban, biztos meglátod itt-ott. Például a GCTUK1 ládánál.

1. pont: Mindenszentek temploma  N 46° 4,922' E 18° 14,045' [GCTUKE-1]
A székesegyház után a város második legöregebb temploma. Valószínűleg 1157-ben szentelték fel. Eredetileg egyhajós, román stílusban épült, a XV. században háromhajóssá alakítottak és gótikus boltozattal láttak el, majd a XVIII. századi átépítéskor kapta mai, barokk formáját.
Mivel kívül esett a városfalon, a törökök egyetlenként meghagyták a keresztény istentiszteletek céljaira. Akkoriban történt, hogy a három hajót deszkafallal különválasztották és három felekezet misézett itt, egy fedél alatt. A korra nem a vallástolerancia volt jellemző, így ez egy nagy jelentőségű, szokatlan tett volt. Szintén békében, a vesztes fél elagyabulása, rosszabb esetben felkoncolása nélkül zajlott a "pécsi disputa" néven ismert, Válaszúti György pécsi unitárius lelkész és Skarica Máté ráckevei református lelkész hitvitája 1588-ban.
A fekete, hengeres, 14x2,5 cm-es doboz egy lépcső mellett bújik meg. Benne logbookot és abban az 1. jelszórészlet találod.
A templomtól térj vissza a városfal mellé és sétálj nyugat felé. Hamarosan az alagúthoz érsz.

2. pont: Alagút, patkó alakú bástya, Kálvária-domb  N 46° 4,810' E 18° 13,726' [GCTUKE-2] Kövek közt egy 380 ml-es (8 cm x 6 cm x 14 cm-es) ládában találod a 2. jelszórészletet.
A várárokban kialakított út természetes geometriai folytatása a 120 m hosszú, 23 m széles alagút. Ez a rövid műtárgyat "röpke" 4 év alatt építették meg, 1983-1987 között. Ahogy ez mifelénk lenni szokott, nemcsak sokkal lassabban, de a tervezettnél sokkal drágábban is készült el, így lemaradtak a díszítőelemek, ami jóval tetszetősebbé tette volna. Bejáratait Zsolnay-kerámiával tervezték burkolni, sőt, két-két kőoroszlán is figyelte volna az áthaladókat.
Érdemes felmenni a Kálvária-dombra. Nemcsak a GCNyBK láda és a szép kilátás miatt, hanem, hogy a megnézd a kálváriát. A 2-es pont pótjelszavát is itt találod, fent, fekete alatt. N 46°04,840' E 18°13,698'
A XIII. században az akkor még Bertalannak nevezett dombon a Corpus Christi kápolna állt, amely valószínűleg a török hódoltság idején megsemmisült.
1701-ben a Pécsre települt jezsuiták birtokába került a Bertalan-domb. Valószínűleg ők emeltek három keresztet a dombtetőre, majd 1712 vagy 1713-ban hét stációt a domb oldalában.
A területére bejártak a legelésző állatok. Ennek megszüntetésére 1721-ben vörösre festett kerítést emeltek a telek körül.
A jezsuita rend feloszlatása (1773) után a Kálvária a városi plébánia gondozásába került.
1779-ben tízre emelkedett a stációk száma és ekkor épült a késő barokk stílusú kerítéskapu. (A hozzá vezető lépcsősor, amin Te is felsétáltál ide, csak az 1830-as évek elején.)
1812 és 1817 között szinte teljesen kicserélődött a Kálvária és a festett, homokkő domborművekkel díszített stációk száma már 12-re emelkedett.
A kálváriát lezáró, kör alakú kápolnát 1814-ben emelték. A építését Ábel József pécsi takácsmester kezdeményezte. Az építkezés költségeit Pécs polgárai, iparos céhek, egyesületek tagjai adták össze. A költségek jóval magasabbnak bizonyultak, mint az összegyűlt pénz, a különbözetet Ábel József a sajátjából fedezte.
A tervezője Piacsek József pécsi építész volt. Ez az egyik legkorábban emelt klasszicista stílusú körtemplom hazánkban.
A XIX. század végére a puha homokkőből készült stációk nagyon rossz állapotba kerültek. A sérült domborműves faragásokat levésték és Würtzburgból öntöttvas képeket rendeltek. Eredetileg 12 vasdombormű megvételét tervezték, amiből végül 14 darab lett. A kettő "plusz" stációt a kápolna külső falára erősítették fel. Két stáció többlet valószínűleg azért keletkezett mert a vasgyár az általánosabban elterjedt, 14 jelenetes sorozatot öntötte ki.
Érdekesség, hogy a stációk sorrendje eltér a megszokottól: nem alulról felfelé, átlósan követik egymást a stációk, hanem a domb nyugat felőli részétől haladnak felfelé a kápolnáig, majd onnan kelet felé lefelé.
A 380 ml-es ládát a sziklák közti résben keresd!

2+1. (rejtett) pont: Ferencesek utcája
N 46°04,_ _ _ E 18°13,_ _ _
Ahhoz, hogy megtudd, hol van amit keresel, nyitott szemmel kell továbbsétálnod! Menj tovább az Aradi vértanúk útján! A szükséges számokat a szobrokról olvashatod le (lásd lap teteje).
A szobroktól kapott koordinátákon egy üregben vár a dobozka. Ebben találod a jelszó 3. részét. A jel sajnos nagyon szór, valószínűleg használnod kell a rövid részben leírt segítséget.
Megfigyelhetsz a ház falában egy kis városfal darabot és megnézheted a Ferences templomot. Berendezése barokk, valószínűleg a ferences fráterek alkotása. Kiemelkedő szépségű a sekrestye 1745-ben készült intarziás szekrénysora. Ha karácsony körül jársz itt, okvetlenül menj be! Gyönyörűséges a rengeteg alakból álló, életnagyságú betlehem (na jó, a teve és az elefánt kicsit kisebb az igazinál).
A templom és kolostor melletti romkert Memi pasa fürdőjének a maradványait mutatja be.
Ennél érdekesebb törökkori emlékeket láthatsz és begyűjtheted GCJaha virtuális ládát, ha kicsit letérsz utadról, mielőtt folytatnád felfelé, a Széchenyi tér fel.

3. pont: tovább a Ferencesek utcáján  N 46° 4,537' E 18° 13,572' [GCTUKE-3]
Nekem ez a kedvenc belvárosi utcám, ezért kénytelen voltam egy jelszórészletet itt is elrejteni, hogy becsábítsalak és ne rövidíts a székesegyház felé, ahol a GCNYVF, GCPecs, a GCVFAL, a GCLOCK ládák esnének utadba.
A mai kellemes sétálóutca hajdanán Pécs egyik legfontosabb utcája volt, a városon átmenő kelet-nyugati forgalom itt zajlott. Elsősorban ennek köszönhető, hogy az utcát iparosok, kereskedők házai, műhelyei szegélyezték. A ma álló házak többsége középkori alapokra épült. Zömük barokk, későbbi átalakításokkal, átépítésekkel. Közülük 21 (!) élvez műemléki védettséget.
Nézd meg a megadott koordinátákon milyen állat van a cégéren? Ez a jelszó 4. része.

4. pont: Király utca  N 46° 4,606' E 18° 13,910' [GCTUKE-4]
A Széchenyi téren áthaladva GCPEKF ládát érintheted. Menj tovább kelet felé a mindig nyüzsgő Király utcán, amely a középkori város Budai kapujába torkollott. Középtájt egy kis térre érsz, itt Tiéd lehet a díszes színházépületet bemutató GCPNSZ láda. Továbbsétálva az adott koordinátákon keress a ház sarkán egy érdekes kutat. Mi az a bizonyos testrész, amit itt látsz, ami groteszkül nagyobb a megszokottnál? Ez a 5. jelszórészlet.

5. pont: Flórián tér  N 46° 4,713' E 18° 14,037' [GCTUKE-5]
A Király utca forgataga után meglepő ennek a kis térnek a békéje. Szeretem a hangulatát. Körben nagyrészt földszintes házak állnak, elkeskenyedő saroktelkeken, hisz a kicsiny térre öt utca fut be.
Terepszínű, 450ml-es, téglatest alakú, négyfülű dobozt keress! Jobban jársz, ha kivülről próbálkozol. Két bokor között van egy lyuk, ott nyúlj be! Vigyázz, az ablakokból láthatnak!

Innen valamelyik kis utcán visszaindulhatsz a kocsidhoz (közben kimész a városfalon) vagy még útba ejtheted a nagyon közeli GCATDM ládát.

Ha megéheztél a csavargástól, útközben számos, különböző rendű és rangú étkezde hívogat. Nekem kedvenceim a a Király utcáról nyíló Boltív közben a Korhely étterem (csodás sajtleves) és itt a séta végén, a Flórián téren a szolíd kis Bohémia söröző, ahol jó nagy adag hamburgerek, cseh ételek és finom sörök várnak.

Kellemes sétát! Jó időtöltést Pécsett! Köszönöm, hogy idelátogattál.

Források:
Bezerédy Győző: Pécs. Pécs, 1983.
Tüskés Tibor: Vallomás a városról. Budapest, 1970.

Ládatörténet
2003. 11. 09.: lepke, zsöffenet és Fanni elrejti a ládát.
A láda és környezete is az évek során módosul.
2012. 04. 14-én: lepke átadja Strombus-nak az éppen betegeskedő ládát. Ez számomra nagy megtiszteltetés. Köszönet érte.
2012. 05. 14.: hosszas tervezgetés után végre egészséges - és egy kicsit más a láda.
Az újrarejtésnél fontosnak éreztem azt, hogy egy körséta legyen, hisz legtöbben manapság kocsival járunk, ha valahol otthagytuk, vissza is kell menni érte.
Az eredeti, 10 évvel ezelőtti (!) rejtés óta rengeteg új belvárosi láda született. Az új útvonal igyekszik enyhíteni a kialakult ládasűrűséget, kis letérésekkel lehetőséget nyújt más ládák összeszedegetésére és szeretne megmutatni olyan értékeket, amelyekre más láda nem hívja fel a figyelmet.
2014. 06. 03.: Az eltűnt végládát pótoltam.
2017. 01. 16.: Az első pontról eltűnt jelszórészletet pótoltam.
2017. 04. 18.: A rejtett pont ládájának a felét eltüntették (ismert módszer az elmúlt fél évben más ládáimnál is), ma új ládát tettem ki.
2017. 07. 16.: A hiányzó logbookot és tollat pótoltam, az ajándékkészletet frissítettem, bár, érdekes módon az nem tűnt el.
2017. 11. 23.: Minden pontot ellenőriztem, az 1-es a környezet változása miatt kicsit arrébb költöztettem.
2019. 02. 28.: Végláda ellenőrzése. Sikerült mindkettőt megtalálnom :-), az egyiket begyűjtöttem.
2019. 06. 30.: Az eltűnt végládát pótoltam.
2019. 12. 30.: Az eltűnt 2-es pontot pótoltam (ez most először veszett el), az 1-es pontot néhány méterrel arrébb újrarejtettem, mert elromlott a korábbi környezete.
2020. 06. 06.: A 2. pontot új helyen pótoltam.
2020. 09. 10.: A 3. pontot pótoltam.
2021. 05. 31.: A végláda környékét igen ritkán tartják karban, de ha igen, akkor annak áldozatul esik a láda. Ez történt most is. A ládát ma pótoltam.
2021. 09. 09.: Az eltűnt 2. pontot pótoltam.
2022. 07. 19.: Az 1. pont betelt logbookját cseréltem.
2023. 05. 06.: Az első 2 és az utolsó pont karbantartása, a rejtett pont újrarejtése, mert elszállították a villamost, amin eddig lakott a láda. Mindent rendben találtam.
2023. 07. 26.: A sokaknak nehézséget okozó 2-es pontot új helyre, nagyobb ládába költöztettem. A korábbi rejtés megmaradt pótnak.