+
történelmi nevezetesség, várrom, épület
-
szép kilátás, érdemes panorámát fényképezni
+
különleges látványosság, helyszín
-
speciális koordináta-érték vagy magasság
+
vízpart, tó/folyó, forrás van a környéken
-
település belterületén van a láda
+
van a közelben (pár száz méteren belül) lakott terület
+
havas, jeges időben, fagypont alatti hőmérsékleten is kereshető a láda
+
nyáron, a legnagyobb kánikulában is ajánlott környék
-
hegyen, csúcson, nagy dombon van a láda (a környékhez képest)
+
megközelíthető járművel néhány száz méteren belül
+
a javasolt kiindulóponttól fél órán belül elérhető
+
mozgáskorlátozottaknak, babakocsival érkezőknek is ajánlott
+
kisgyerekkel is megközelíthető
-
a láda megszerzéséhez sziklát kell mászni (gyerekkel nyakban kizárt)
+
sötétben is érdemes keresni
-
a GPS-t zavaró sűrű erdő, sziklafal, magas épület, stb. van
-
szokatlan méretű/alakú a láda (az ajándékok miatt fontos)
+
el lehet menni kerékpárral a ládáig (vagy látástávolságban hagyható)?
-
GPS nélkül is érdemes megkeresni
-
a látnivalóért fizetni kell
A ládát a fától kb. 150 méterre dél-keleti irányban a Túr partján egy nagyobb fatönk rejti.
200 évvel ezelőtt a szatmári tájon még ősi, érintetlen természet honolt. Ezen a helyen egykor hatalmas erdő terült el, melyből napjainkra már csak egyedül a Petőfi-fa élettelen törzse maradt meg.
Petőfi Sándor 1846-ban járt először Nagyarban, Lubay Zsigmond földesúr vendégeként. Az itteni táj adta az élményanyagot a Tisza c. költeménye megírásához.
A folyószabályozások előtt a Tisza gyakran változtatta a medrét, akkoriban közelebb folyt a falu mellett. A Kis-Túr sem a jelenlegi torkolatánál "sietett beléje", hanem valahol ezen a tájon.
A költő mindenképpen láthatta ezt - az utókor által emlékére Petőfi-fának elnevezett - hatalmas tölgyet, mely élete delén 20 m magas, 30 m koronaátmérőjű és 6,5 m törzskerületű volt. Előbb a lombkorona fél oldala pusztult el a fát emésztő betegség miatt, majd egy vihar a második felét roppantotta le. A faóriást 1995-ben egy villámcsapás végleg földre terítette.
Az eredetitől néhány méterre mégis él a tölgy ifjú utódja, így bizakodhatunk abban, hogy hosszú időkön át fogja hírdetni a Nagyarban több alkalommal is vendégeskedő Petőfi Sándor emlékét.
A fa közelében kellemes pihenőhely, padok, játszótér található.
Mindenkinek sikeres keresést kívánunk!
P.S. Figyelem!!! A Túr egy élővíz! Ennek megfelelően van jellegzetes vízparti növényzete és állat,-rovarvilága! A vízpartok nyáron szúnyogosak, mivel a szúnyog bölcsője a víz. Mivel nem tudom őket a játék érdekében elköltöztetni, kérem, hogy a kesserek alkalmazkodjanak az ő otthonukhoz, és ennek megfelelően hosszúnadrággal ill. szúnyogűző kencékkel készüljenek. Ha nem toronyiránt gázolunk a ládához, hanem nyitott szemmel keressük a látható "kesserösvényt", megfelelő ruhában a növényzet sem okoz kellemetlenséget. Az a pár perc pedig a láda mellett elviselhető, és a játékhoz tartozik, hiszen senki sem steril laborban képzelte el a kesselést. Tiszteljük a természetet, ennyi áldozatot mi is meghozhatunk, hiszen a saját szórakozásunkért, az ő "felségterületén" kesselünk.
Nagyar település is sokat fejlődött az utóbbi időben. A látnivalókból ízelítőt adnak a fotók.
____________________________________________________
LÁDATÖRTÉNET:
- 2010.09.25 az éppen betegeskedő láda örökbefogadása. Az alkalom a "Tarpai Szilvanapok alkalmából a Nyírségi Turista Egyesület által szervezett Tarpa Trapp teljesítmény túra. Ennek egyik állomása a Petőfi fa Nagyar határában a 36 km-s távon.
- 2011.09.24 újra itt az alkalom - Tarpai szilvanapok és a Tarpa Trapp - a láda karbantartásra. Szerencsére elegendő egy kis takarítás, "kincsek" és napló csere.
- 2012.09.29 ládakarbantartás, minden rendben.
- 2013.09.28 ládakarbantartás és oldalfrissítés.
Keresd fel a település látnivalóit is!
____________________________________________________