A négyfülű 10x15cm-es láda a csúcsjelzéstől kb. 15 méterre egy lapos, mohás, jellegzetesen nagy szikla alatt található. A szikla alatt mélyen eldugva, moha és szikladarabok fedésében találjátok.

---

A geoláda hagyományos ládaként újra kereshető!

---

A ládakörnyezetről

Ezzel a ládával a Zempléni hegység egyik legszebb, majdnem körpanorámás kilátópontjára szeretnénk elcsalni a kedves geoládász-társakat. A bástyaszerűen előreugró, 15-25 m magas riolitszikla  N 48° 24,610' E 21° 25,660' 496 m [GCKEKO+Szikla] tetejéről pompás kilátás nyílik észak és nyugat felé.

Megközelítés

A szikla az Országos Kéktúra útvonalán, a Mlaka-réti csomópont és az Eszkála között található félúton. Több irányból is megközelíthető (Háromhuta, Regéc, Kőkapu), ki-ki választhat rövidebb vagy hosszabb útvonalat.
Én a legrövidebb útvonalat a Kőkapu felölit ajánlom.
Parkolni lehet Kőkapunál  N 48° 25,601' E 21° 26,342' 253 m [GCKEKO+Parkoló], majd a (sárga sáv) jelzésen a Mlaka-rétig, itt balra a Csellinszka-rét fele a (kék sáv) jelzésen, majd letérni a  N 48° 24,338' E 21° 25,706' 470 m [GCKEKO+Letérés]kereszteződésnél a kékről és tovább a (kékháromszög) jelzésen egyenesen a szikláig  N 48° 24,610' E 21° 25,660' 496 m [GCKEKO+Szikla] Útközben a Daru-forrásnál  N 48° 25,427' E 21° 25,641' [GCKEKO+Daru-forrás] tujátok szomjatokat oltani.

Szép Kilátás! Távcső ajánlott azoknak, akik látni szeretnék a kőkapui tóban lubickoló halakat!

Magyarázat a sziklacsúcs keletkezésére

A krioplanációs formák a pleisztocén jégkorszakok során keletkeztek, jellemzően a hegységek magas övezetében. A fagypont körüli hőmérsékleten a fagyás-olvadás ismétlődésével a felszínre bukkanó alapkőzet repedéseibe behatoló, majd ott megfagyó víz megrepesztette a vulkáni anyagot. A fagy okozta aprózódás eredményeként a hegycsúcsokon és a meredek hegyoldalakon idővel sziklafalak, sziklatornyok preparálódtak ki. A falakról leváló kisebb-nagyobb kőzetdarabok részben a sziklák előterében halmozódtak fel, részben a hegyoldalakon és a völgyek alján alkotnak vékonyabb-vastagabb törmeléktakarót, ún. kőmezőt. Hazánk legszebb krioplanációs formái a Zempléni-hegységben vannak, mivel a tetőrégióban sokfelé előforduló, lemezes szerkezetű andezit kőzet kedvezett a folyamatnak. A legszebb forma együttesek közül a turistaút;vonalak érintik például a Sólyom-bércet, a Amádé-sziklákat a Szkalka-sziklát, a hejcei Sólyom-kőt és a Pengőkőt.

+1 gondolat

Kérünk titeket, hogy a túra közben, mind erdőben talpaláskor, vagy mikor isztok egy hűsítő forrásból, vagy épp a lélegzetelállító kilátást csodáljátok, ne felejtkezzetek el erről:

AZ ERDŐ SÓHAJA

Vándor, ki elhaladsz mellettem, ne emelj rám kezet!

Én vagyok tűzhelyed melege hideg, téli éjszakákon, én vagyok tornácod barátságos fedele, amelynek árnyékába menekülsz a tűző nap elől és gyümölcsöm oltja szomjúságodat.

Én vagyok a gerenda, mely házadat tartja, én vagyok asztalod lapja, én vagyok az ágy, amelyben fekszel, a deszka, amelyből csónakodat építed.

Én vagyok házad ajtaja, bölcsőd fája, koporsód fedele.

Vándor, ki elmégy mellettem, hallgasd meg a kérésemet:

- Ne bánts!
(Fekete István)

Egyéb infók

Az ismeretlen Zemplén színei
A kerek kő - mese
A Kerek-kő, mint lelőhely
TÚRA A ZEMPLÉNI KŐKILÁTÓK NYOMÁBAN
GEOKÉKTÚRA A ZEMPLÉNI-HEGYSÉGBEN
KÉKTÚRA: ZEMPLÉN, AZ ÉRINTETLEN

Ládatörténet