992. Oszoly-csúcs (GCOSZI)
Oszoly szikla
Oszoly-csúcs
Csobánka
Távolban a Kevélyek
Ezt is látni
Nemzeti Park
Csobánkai Tanösvények
Erre indulj a ládához
Itt lesz a láda
Állapot: kereshető
Szélesség N 47° 38,814'
Hosszúság E 18° 58,425'
Magasság: 321 mHosszúság E 18° 58,425'
Segédpontok:
47° 38.709' 18° 58.294' 210m OSZI:H+parkoló
47° 38.802' 18° 58.442' 328m OSZI:H+hegycsúcsKoordináták letöltése GPS-be
Közeli ládák / Közeli pontok
Megye/ország: Pest
Elhelyezés időpontja: 2004.06.22 19:30
Utolsó lényeges változás: 2022.01.26 14:38
Utolsó változás: 2023.03.05 18:43
Rejtés típusa: Hagyományos geoláda
Elrejtők: zsorzs
Ládagazda: ht01
Nehézség / Terep: 3.5 / 3.5
Úthossz a kiindulóponttól: 700 mMegtalálások száma: 1514 + 6 sikertelen + 27 egyéb, grafikon
Megtalálások gyakorisága: 1.3 megtalálás hetente
-
történelmi nevezetesség, várrom, épület
+
szép kilátás, érdemes panorámát fényképezni
-
különleges látványosság, helyszín
-
speciális koordináta-érték vagy magasság
-
vízpart, tó/folyó, forrás van a környéken
-
település belterületén van a láda
+
van a közelben (pár száz méteren belül) lakott terület
+
havas, jeges időben, fagypont alatti hőmérsékleten is kereshető a láda
+
nyáron, a legnagyobb kánikulában is ajánlott környék
+
hegyen, csúcson, nagy dombon van a láda (a környékhez képest)
+
megközelíthető járművel néhány száz méteren belül
+
a javasolt kiindulóponttól fél órán belül elérhető
-
mozgáskorlátozottaknak, babakocsival érkezőknek is ajánlott
+
kisgyerekkel is megközelíthető
-
túraruházat szükséges
-
a láda megszerzéséhez sziklát kell mászni (gyerekkel nyakban kizárt)
-
sötétben is érdemes keresni
-
a GPS-t zavaró sűrű erdő, sziklafal, magas épület, stb. van
-
szokatlan méretű/alakú a láda (az ajándékok miatt fontos)
-
el lehet menni kerékpárral a ládáig (vagy látástávolságban hagyható)?
-
GPS nélkül is érdemes megkeresni
+
kereshető egész évben
+
kereshető 24 órában
-
a látnivalóért fizetni kell
1 játékos karbantartást javasolt; lásd a logot.
A geoláda megtekinthető a geocaching.com-on is.
A fordítást halaszkiraly készítette.
A régi láda, többszöri betegeskedést követően, végleg eltűnt, ezért új láda került kihelyezésre, új helyszínen, új jelszóval. Az alábbi leírásban és a képeken már az új ládára vonatkozó adatok és ismertető szerepel. Az új hely egy kevéssé forgalmas ösvény mellett található, takarásban, így kényelmesen lehet logolni is.
Az utóbbi logok visszajelzései alapján, a koordináták pontosításra kerültek, köszönöm a segítséget!
Előfordulhat, hogy az új koordináták pontosításra szorulnak, kérlek jelezd, ha ezt tapasztalod.
WAP:
A láda, a hely látogatottsága miatt nem a csúcson van elrejtve.
A csúcson, Csobánkával szemben állva, hátunk mögött a sárga háromszög jelzésű turistaúttal, a kereszttől és a zászlórúdtól jobbra, lefelé induló, jelöletlen ösvényen néhány métert megtéve balra kell lefordulni az ösvényről, mintha a kereszt alá mennénk vissza, azonban nem szükséges addig. Egy sziklacsoportban lévő, földfelszínről nyíló sziklaüregben található a láda, kövekkel elzárva. A képek és a térkép segíteni fog. Kérlek, takard vissza a rejteket.
Kisebb fák és bokrok takarásában lévő sziklaüregben keresd a domboldalban. Hagyományos konyhai, négyfüles láda.
WAP vége
A ládába TravelBug nem helyezhető.
A láda megközelítése:
Csobánka központjából a buszfordulótól a
jelzésen (Kossuth utca) érhető el a Berda-pihenő N 47° 38,709' E 18° 58,294' 210 m [GCOSZI+parkoló]
Itt lehet parkolni, illetve megpihenni, mielőtt kezdődik a meredekebb szakasz. A pihenőtől tovább a jelzésen, neki a hegynek! A nyereghez közeledve jobbról becsatlakozik a 
jelzés. Folytassátok utatokat felfelé, majd balra letérve a 
egészen az Oszoly-csúcsig N 47° 38,802' E 18° 58,442' 328 m [GCOSZI+hegycsúcs] A parkolótól kb. 700m kényelmes gyaloglással 15-20 perc alatt elérhető a csúcs.
Csobánka
Csobánka község a Pilis-hegységben, az Oszoly-csúcs (328 m) - Csúcs-hegy (352m)- Kis-Kevély (488 m) - Csobánkai-nyereg és a Hosszú-hegy csoportja által határolt medencében húzódik. Tőle északnyugatra emelkedik a hegység két legmagasabb pontja, a Pilis (757 m) és a Dobogókő (700 m). Ezek között ered és a Dunába ömlik a Dera-, más néven Kovácsi-patak, a Vörösvári árokban folyik a Határréti-patak.
A települést és annak környezetét változatos felépítésű kőzetek alkotják, ami a mozgalmas geológiai múltnak köszönhető. Legidősebb képződménye a Dunántúli-középhegységben és az Északi-Mészkőalpokban egyaránt elterjedt triász korú, dachsteini típusú mészkő és dolomit. Az előbbi alkotja a sziklamászók által kedvelt Oszoly-sziklát, Csobánka egyik legfőbb látványosságát. A Kevélyek dolomitrétegekből állnak. Korban ezt követi az oligocén homokkő és agyag. Az előbbi, az ún. hárshegyi típusú homokkő a legnagyobb tömegben a Csúcs-hegyen és a Csobánkai-nyeregben figyelhető meg. A csobánkaiak által jól ismert agyag a község belterülete alatt található és az építkezések alkalmával feltáródik. A miocén vulkánosság terméke, a Visegrádi-hegység tömegét alkotó andezit a Pomáz - Dobogókő úttól északra található. A földtörténeti múlt kéregmozgásainak eredménye e sokféle kőzet egyidejű jelenléte. E kéregmozgások nagy törésvonalak (vetődések) mentén történtek. Ezek mellett forróvizes oldatok törtek a felszínre, melynek eredménye a dolomit átalakulása porló dolomittá (murva) és a homokkő cementálódása. A "murva" és az erősen cementált homokkő Csobánka földjének két legismertebb terméke. A Csúcs-hegy kőbányájából időnként előkerülő barit nevű ásvány is a forróvizes kiválások eredménye és egyben bizonyítéka. A község határában a két ismert barlang is a kéregmozgások eredményeképpen keletkezett. A Mackó-barlang a Kis-Kevély csobánka felé eső lejtőjén, a Macska-barlang a Hosszú-hegy egyik völgyében keletkezett. Mindkettő az ún. hasadékbarlagok közé sorolható. Keletkezésük a kőzetek törésvonalainak felnyílása, nem pedig a mélybe szivárgó víz oldó hatásának az eredménye.
A meszes talajon gazdag növényvilág tenyészik. A hegyekben elsősorban tölgyerdők találhatóak, de gyakori az elegyes, gyertyános tölgyes is. A Kevély-hegy magasabb régióiban a bükk az erdőalkotó. A tűlevelű erdők nem őshonosak, azokat telepítették. Jelentős területet borítanak az akácosok is. Ennek tavasz végi virágzásakor az egész völgyben érezhető annak édeskés illata. A dombokon szőlők, gyümölcsösök és szántóföldek húzódnak. A község határának állat- és növényvilága változatos. A sziklagyepek védett növénye az árvalányhaj, ami a Csikóvár-hegy oldalának szikalegyepén pompázik. Az erdőkben járva gyakran találkozhatunk vaddisznóval, szarvassal, őzzel, vadnyúllal, a ragadozók közül rókával és borzzal.
Csobánka a főváros közeli környékének bájos, alpesi jellegű települése, a Pilis-hegység tájképileg legvonzóbb pontja. Már Pomáz felől bevezető völgy látványa is élményszerű. Ezért keresi fel egyre több kiránduló, és ezért a frissítő, pihentető csöndért terebélyesedik gyors ütemben a falu üdülő negyede.
Csobánka rövid története
A település neve az iráni "suban" szóra vezethető vissza, amely pásztort jelent. A "csobán" szavunk a honfoglalás korára vezethető vissza. Csobánka személynevet 1202-1222-ben, míg Ssubanus alakban már 1177 körül említi írott forrás. Legkorábban 1698. január 3-án írták le a település ma is használatos hivatalos nevét Pest-Pilis-Solt vármegye adókivetési jegyzőkönyvében. A Csobánka név magyar, a -ka kicsinyítő képző is magyar. A falu szerbül Csobanacz (Sztari Csobanacz, Gornyi Csobanacz, Dolnyi Csobanacz) "pásztorfalut" jelent.
A középkori alapítású, de valószínűleg a kelta-római maradványokra épült Csobánka község és környéke - az egykori Borony - az őskortól lakott színhely. A római korból maradt ránk egy sírkődarab, amely a katolikus templom kertjében ma is látható.
A Csobánka, valamint a Borony név az Aba nemzetség egy-egy ágától származik. Az Árpád-kori Hont-Pázmány nemzetség itteni birtokai a XIII. században a pilisi ciszterciták tulajdonába kerültek, s ezeken a földeken, éppen úgy, mint a szomszédos Pomázon, a szőlőkultúra virágzott. századokon keresztül át.
Lakossága a török időszakban csaknem teljesen elpusztult.
Benépesülése az 1690-es nagy török ellentámadást követően indult meg a délvidékről, ekkor Csernojevics Arzén szerb pátriarcha vezetésével nagyszámú rác (szerb) népesség érkezett a török csapatok elől és települt be a középkori Borony puszta területére. Ők lettek Csobánka második alapítói. A szerbek először pásztorkodással, később gyümölcs- és virágtermesztéssel foglalkoztak.
A többi nemzetiség - így a sváb, a szlovák, a cigány - az 1700-as években telepedik le a faluban. A XVIII. század elején már élnek svábok Csobánkán, az 1725-ös összeírásban "Német Mihály molnárt" név szerint is szerepeltetik. A Thüringiából érkező német családok a század közepén ideköltöző magyarokkal együtt újjáépítették a török idők óta romokban álló mai ófalut. A szlovákok a század második harmadában települnek ide, családneveik 1736-ban jelennek meg egy összeírásban. A cigányság 1760 után talál otthonra a faluban, eleik a kovácsmesterséget űzték.
1737-ben Csobánka a Wattay család birtokában volt. Az ortodox templom 1746-ban, a római katolikus templom 1842-ben épült.
Csobánkán született 1843-ban Pivár Ignác, a siketnémák váci, később a Vakok Budapesti Országos Intézetének igazgatója.
A szerbek nagy része 1920, majd 1945 után hazaköltözött ősi földjére, a helybéli svábokat - 1310 főt - az 1945-ös potsdami konferencián elhatározottak szerint, 1946. március 15-16-án kitelepítették a németországi Wertheimbe. Helyükbe visszatelepített felvidéki magyarok, az Alföldről jászladányiak és csángó beköltözők
Látnivalók
A Dera-patak jobb partján elterülő Margit-liget (korábban Laszlovszky-liget) új korszakot nyitott Csobánka fejlődésében. A patakvölgy legszebb szakaszán Martin Sándor orvos épített szanatóriumot, s a környéket elhunyt feleségéről nevezte el Margit-ligetnek. A gyógyintézet 1898-ban nyitotta meg kapuit. 1909-ben Wettenstein József, a tüdővész elleni szérum feltalálója vette meg, és tüdőszanatóriummá alakította. 1917-től Prohászka Ottokár hadiárvaházként működött, melyben a szolgálatot a katolikus egyház missziós nővérei látták el. 1950 óta a Gyógypedagógiai Intézet Otthona.
Margit-liget szomszédságában már a század elején kiépült a Szent Hubertus-nyaralótelep. Az itt élő művészek és építészek ingyenes munkával járultak hozzá a telep csinosításához. A Kápolna-dombon található a "lourdesi" barlang amely fölé 1904-ben emelték a domb csúcsán álló Hubertus-kápolnát. A kápolna a II. világháborúban tönkrement, de 1972-ben újjáépítették. A falutól nyugatra és délre új nagyméretű telep épült. Berda Józsefet, az élet apró örömeinek költőjét is megragadta ennek a tájnak az igézete. Csobánka c. versének néhány sora díszíti azt az emléktáblát, amelyet a község lakosai és nyaraló-tulajdonosai a költő emlékére az Oszoly-hegy oldalában állítottak. Az emléktábla alatti teraszos hegyoldalt a Pilisi Parkerdő turistapihenőnek építette ki. Csobánka az Országos Kéktúra útvonalán fekszik
A községben található műemlékek: a görögkeleti szerb templom provinciális barokk épülete, a katolikusok eklektikus stílusban épített temploma és a Hosszú-hegy délkeleti oldalában, a Szentkút nevű forrás mellett 1844-ben emeltek búcsújáró-templomot ezt először 1920 után építették újjá Szakály István tervei alapján; majd 1980-ra ismét új, modern formát adtak neki az adományozók költségén.
A Szentkút nevezetes zarándokhely, a szurdok oldalában "csodatévő" Szűz Mária-kép látható, a kút vize a szemeket és a fájó testrészeket gyógyítja.
A túra hossza az ajánlott parkolótól a ládáig: kb. 700 m
Szép időt, jó túrázást kivánunk:
zsorzs
---------------------------------------------------------------
2013.06.02 11:15 órakor kicseréltem a dobozt!
---------------------------------------------------------------
Az utóbbi logok visszajelzései alapján, a koordináták pontosításra kerültek, köszönöm a segítséget!
Előfordulhat, hogy az új koordináták pontosításra szorulnak, kérlek jelezd, ha ezt tapasztalod.
WAP:
A láda, a hely látogatottsága miatt nem a csúcson van elrejtve.
A csúcson, Csobánkával szemben állva, hátunk mögött a sárga háromszög jelzésű turistaúttal, a kereszttől és a zászlórúdtól jobbra, lefelé induló, jelöletlen ösvényen néhány métert megtéve balra kell lefordulni az ösvényről, mintha a kereszt alá mennénk vissza, azonban nem szükséges addig. Egy sziklacsoportban lévő, földfelszínről nyíló sziklaüregben található a láda, kövekkel elzárva. A képek és a térkép segíteni fog. Kérlek, takard vissza a rejteket.
Kisebb fák és bokrok takarásában lévő sziklaüregben keresd a domboldalban. Hagyományos konyhai, négyfüles láda.
WAP vége
A ládába TravelBug nem helyezhető.A láda megközelítése:
Csobánka központjából a buszfordulótól a
jelzésen (Kossuth utca) érhető el a Berda-pihenő N 47° 38,709' E 18° 58,294' 210 m [GCOSZI+parkoló]Itt lehet parkolni, illetve megpihenni, mielőtt kezdődik a meredekebb szakasz. A pihenőtől tovább a
jelzésen, neki a hegynek! A nyereghez közeledve jobbról becsatlakozik a jelzés. Folytassátok utatokat felfelé, majd balra letérve a egészen az Oszoly-csúcsig N 47° 38,802' E 18° 58,442' 328 m [GCOSZI+hegycsúcs] A parkolótól kb. 700m kényelmes gyaloglással 15-20 perc alatt elérhető a csúcs.Csobánka
Csobánka község a Pilis-hegységben, az Oszoly-csúcs (328 m) - Csúcs-hegy (352m)- Kis-Kevély (488 m) - Csobánkai-nyereg és a Hosszú-hegy csoportja által határolt medencében húzódik. Tőle északnyugatra emelkedik a hegység két legmagasabb pontja, a Pilis (757 m) és a Dobogókő (700 m). Ezek között ered és a Dunába ömlik a Dera-, más néven Kovácsi-patak, a Vörösvári árokban folyik a Határréti-patak.
A települést és annak környezetét változatos felépítésű kőzetek alkotják, ami a mozgalmas geológiai múltnak köszönhető. Legidősebb képződménye a Dunántúli-középhegységben és az Északi-Mészkőalpokban egyaránt elterjedt triász korú, dachsteini típusú mészkő és dolomit. Az előbbi alkotja a sziklamászók által kedvelt Oszoly-sziklát, Csobánka egyik legfőbb látványosságát. A Kevélyek dolomitrétegekből állnak. Korban ezt követi az oligocén homokkő és agyag. Az előbbi, az ún. hárshegyi típusú homokkő a legnagyobb tömegben a Csúcs-hegyen és a Csobánkai-nyeregben figyelhető meg. A csobánkaiak által jól ismert agyag a község belterülete alatt található és az építkezések alkalmával feltáródik. A miocén vulkánosság terméke, a Visegrádi-hegység tömegét alkotó andezit a Pomáz - Dobogókő úttól északra található. A földtörténeti múlt kéregmozgásainak eredménye e sokféle kőzet egyidejű jelenléte. E kéregmozgások nagy törésvonalak (vetődések) mentén történtek. Ezek mellett forróvizes oldatok törtek a felszínre, melynek eredménye a dolomit átalakulása porló dolomittá (murva) és a homokkő cementálódása. A "murva" és az erősen cementált homokkő Csobánka földjének két legismertebb terméke. A Csúcs-hegy kőbányájából időnként előkerülő barit nevű ásvány is a forróvizes kiválások eredménye és egyben bizonyítéka. A község határában a két ismert barlang is a kéregmozgások eredményeképpen keletkezett. A Mackó-barlang a Kis-Kevély csobánka felé eső lejtőjén, a Macska-barlang a Hosszú-hegy egyik völgyében keletkezett. Mindkettő az ún. hasadékbarlagok közé sorolható. Keletkezésük a kőzetek törésvonalainak felnyílása, nem pedig a mélybe szivárgó víz oldó hatásának az eredménye.
A meszes talajon gazdag növényvilág tenyészik. A hegyekben elsősorban tölgyerdők találhatóak, de gyakori az elegyes, gyertyános tölgyes is. A Kevély-hegy magasabb régióiban a bükk az erdőalkotó. A tűlevelű erdők nem őshonosak, azokat telepítették. Jelentős területet borítanak az akácosok is. Ennek tavasz végi virágzásakor az egész völgyben érezhető annak édeskés illata. A dombokon szőlők, gyümölcsösök és szántóföldek húzódnak. A község határának állat- és növényvilága változatos. A sziklagyepek védett növénye az árvalányhaj, ami a Csikóvár-hegy oldalának szikalegyepén pompázik. Az erdőkben járva gyakran találkozhatunk vaddisznóval, szarvassal, őzzel, vadnyúllal, a ragadozók közül rókával és borzzal.
Csobánka a főváros közeli környékének bájos, alpesi jellegű települése, a Pilis-hegység tájképileg legvonzóbb pontja. Már Pomáz felől bevezető völgy látványa is élményszerű. Ezért keresi fel egyre több kiránduló, és ezért a frissítő, pihentető csöndért terebélyesedik gyors ütemben a falu üdülő negyede.
Csobánka rövid története
A település neve az iráni "suban" szóra vezethető vissza, amely pásztort jelent. A "csobán" szavunk a honfoglalás korára vezethető vissza. Csobánka személynevet 1202-1222-ben, míg Ssubanus alakban már 1177 körül említi írott forrás. Legkorábban 1698. január 3-án írták le a település ma is használatos hivatalos nevét Pest-Pilis-Solt vármegye adókivetési jegyzőkönyvében. A Csobánka név magyar, a -ka kicsinyítő képző is magyar. A falu szerbül Csobanacz (Sztari Csobanacz, Gornyi Csobanacz, Dolnyi Csobanacz) "pásztorfalut" jelent.
A középkori alapítású, de valószínűleg a kelta-római maradványokra épült Csobánka község és környéke - az egykori Borony - az őskortól lakott színhely. A római korból maradt ránk egy sírkődarab, amely a katolikus templom kertjében ma is látható.
A Csobánka, valamint a Borony név az Aba nemzetség egy-egy ágától származik. Az Árpád-kori Hont-Pázmány nemzetség itteni birtokai a XIII. században a pilisi ciszterciták tulajdonába kerültek, s ezeken a földeken, éppen úgy, mint a szomszédos Pomázon, a szőlőkultúra virágzott. századokon keresztül át.
Lakossága a török időszakban csaknem teljesen elpusztult.
Benépesülése az 1690-es nagy török ellentámadást követően indult meg a délvidékről, ekkor Csernojevics Arzén szerb pátriarcha vezetésével nagyszámú rác (szerb) népesség érkezett a török csapatok elől és települt be a középkori Borony puszta területére. Ők lettek Csobánka második alapítói. A szerbek először pásztorkodással, később gyümölcs- és virágtermesztéssel foglalkoztak.
A többi nemzetiség - így a sváb, a szlovák, a cigány - az 1700-as években telepedik le a faluban. A XVIII. század elején már élnek svábok Csobánkán, az 1725-ös összeírásban "Német Mihály molnárt" név szerint is szerepeltetik. A Thüringiából érkező német családok a század közepén ideköltöző magyarokkal együtt újjáépítették a török idők óta romokban álló mai ófalut. A szlovákok a század második harmadában települnek ide, családneveik 1736-ban jelennek meg egy összeírásban. A cigányság 1760 után talál otthonra a faluban, eleik a kovácsmesterséget űzték.
1737-ben Csobánka a Wattay család birtokában volt. Az ortodox templom 1746-ban, a római katolikus templom 1842-ben épült.
Csobánkán született 1843-ban Pivár Ignác, a siketnémák váci, később a Vakok Budapesti Országos Intézetének igazgatója.
A szerbek nagy része 1920, majd 1945 után hazaköltözött ősi földjére, a helybéli svábokat - 1310 főt - az 1945-ös potsdami konferencián elhatározottak szerint, 1946. március 15-16-án kitelepítették a németországi Wertheimbe. Helyükbe visszatelepített felvidéki magyarok, az Alföldről jászladányiak és csángó beköltözők
Látnivalók
A Dera-patak jobb partján elterülő Margit-liget (korábban Laszlovszky-liget) új korszakot nyitott Csobánka fejlődésében. A patakvölgy legszebb szakaszán Martin Sándor orvos épített szanatóriumot, s a környéket elhunyt feleségéről nevezte el Margit-ligetnek. A gyógyintézet 1898-ban nyitotta meg kapuit. 1909-ben Wettenstein József, a tüdővész elleni szérum feltalálója vette meg, és tüdőszanatóriummá alakította. 1917-től Prohászka Ottokár hadiárvaházként működött, melyben a szolgálatot a katolikus egyház missziós nővérei látták el. 1950 óta a Gyógypedagógiai Intézet Otthona.
Margit-liget szomszédságában már a század elején kiépült a Szent Hubertus-nyaralótelep. Az itt élő művészek és építészek ingyenes munkával járultak hozzá a telep csinosításához. A Kápolna-dombon található a "lourdesi" barlang amely fölé 1904-ben emelték a domb csúcsán álló Hubertus-kápolnát. A kápolna a II. világháborúban tönkrement, de 1972-ben újjáépítették. A falutól nyugatra és délre új nagyméretű telep épült. Berda Józsefet, az élet apró örömeinek költőjét is megragadta ennek a tájnak az igézete. Csobánka c. versének néhány sora díszíti azt az emléktáblát, amelyet a község lakosai és nyaraló-tulajdonosai a költő emlékére az Oszoly-hegy oldalában állítottak. Az emléktábla alatti teraszos hegyoldalt a Pilisi Parkerdő turistapihenőnek építette ki. Csobánka az Országos Kéktúra útvonalán fekszik
A községben található műemlékek: a görögkeleti szerb templom provinciális barokk épülete, a katolikusok eklektikus stílusban épített temploma és a Hosszú-hegy délkeleti oldalában, a Szentkút nevű forrás mellett 1844-ben emeltek búcsújáró-templomot ezt először 1920 után építették újjá Szakály István tervei alapján; majd 1980-ra ismét új, modern formát adtak neki az adományozók költségén.
A Szentkút nevezetes zarándokhely, a szurdok oldalában "csodatévő" Szűz Mária-kép látható, a kút vize a szemeket és a fájó testrészeket gyógyítja.
A túra hossza az ajánlott parkolótól a ládáig: kb. 700 m
Szép időt, jó túrázást kivánunk:
zsorzs
---------------------------------------------------------------
2013.06.02 11:15 órakor kicseréltem a dobozt!
---------------------------------------------------------------
Intelligens logszűrés
Ezért a kilátásért is megérte feljönni!!! Egész nap elnézném ezt a tájat?❤️Negyedik találatunk. Ha kicsivel csúszósabb lett volna az "út" minden bizonnyal ez a pont nem lett volna smiley-s! Vigyázni kell! Köszönjük: Peti & Edina
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v4.5.9]
A szomszédos új doboz után ide is újra eljöttem, hoztam egy csereszettet a leharcolt láda helyett. TMK kivehető.
Nem maradt már időnk a tervezettt nagyobb körre, ezért csak a tanösvény egy részét jártuk be, ez is három ládát jelentett. Gyönyörű a panoráma, köszönöm a rejtést!
Polli kislányommal ezt is megtaláltuk. Köszönjük! ? [Geoládák v4.5.9]
Megtaláltam, köszönöm a rejtést!
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v4.5.9]
Megtaláltuk!
Megtaláltuk, köszi szépen! [Geoládák v4.5.8]
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v4.5.8]
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v4.5.8]
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v4.5.7]
Megtaláltam, köszönöm a rejtést!
"A Mackó barlangja, Eger vára és a Teve púpja a Pilisben" nevezetű vezetett túra alkalmával kerestük fel ezt a kilátóhelyet. Nagyon jó volt, köszönjük a rejtést! [Geoládák v4.5.4]
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v4.5.4]
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v4.5.4]
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v4.5.4]
Megtaláltuk, köszönjük a rejtést! [Geoládák v4.5.3]
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! Sajnos sikerült letornom még egy fülét a fedelrol ?. egyébként nagyon jó a kilátás [Geoládák v4.5.3]
A logbook igen elhasznált állapotban van. A rejtés tetszett, a kilátás pazar. köszi
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v4.5.2]
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v4.5.2]
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v4.5.2]
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v4.5.2]
Nagyon szép hely, köszönjük, sikeres volt a csúcstámadás! [Geoládák v4.5.2]
A lista az oldal alapbállításának megfelelően nem mutatja az összes bejegyzést (1547 db), az összes megjelenítéséhez kattints ide.
Az alapbeállítást (25 db) felülbírálhatja a felhasználói beállítás, amit bejelentkezve a felhasználói adatok között tudsz megváltoztatni.
Az alapbeállítást (25 db) felülbírálhatja a felhasználói beállítás, amit bejelentkezve a felhasználói adatok között tudsz megváltoztatni.