WAP:
Helyszín -> Kőszegi-hegység, Kalapos-kő;
Rejtekhely -> a Limax-barlangtól kb. 15 m-re egy sziklaüregben;
Láda -> kb. 25 cm átmérőjű, kör alakú, áttetsző konyhai doboz, duplán bezacskózva;
Megjegyzés -> Kéretik gondosan visszarejteni!
Elérhetőség -> 70/622-7148
Gyerekekkel és nedves/fagyos időben óvatosan közlekedjetek a sziklákon!

Egyik kedvenc, évente visszatérő kirándulási helyszínünkre, a Kőszegi-hegység déli lábának vadregényes erdejébe hívunk Benneteket! A bizarr Kalapos-köve(ke)t minden természetszerető "vándornak" látnia kell...!

A helyszín megközelítése

Kiindulási pontként ajánlom Bozsokot, de az Írott-kő felől a (kék sáv) jelzésen vagy Velem felől a (kék kereszt), majd a (piros háromszög)-felől is megközelíthetőek a sziklák. Bozsok felől a Sibrik-kastély kertjén áthaladva [amely éjjel-nappal nyitva van] a kerti kapunál balra kell fordulni.
 N 47° 19,984' E 16° 29,421' 368 m [GCKLPS+HátsKSibrik]
(Jobbra fordulva a (kék kereszt)-et is lehet választani, csak az kevésbé kényelmes.) Harminc méteren belül egy jó minőségű erdészeti útra lehet kijutni, amin felfelé indulva a (piros háromszög)-be érkezünk: ez egyenesen a Kalapos-kőhöz visz. Aki azonban egy igazán szép útra vágyik, annak ajánljuk a Sötét-völgyet. Ehhez segédpontként egy vadetető koordinátáit tudom nyújtani:
 N 47° 20,417' E 16° 27,245' [GCKLPS+vadetető]
(Egyébként nyugodtan ki lehet[ett] kapcsolni a GPS-t...) Kellemes erdei séta, patakcsobogással, különösen ősszel, a vöröses-sárgás lombú bükkerdőben. Az erdészeti út nedves időben is járható tapasztalataink szerint: enyhén emelkedik felfelé, így a kevéssé kondis kessereknek sem megterhelő. Az osztrák határhoz lyukad ki, ahol a (kék sáv) jelzésen balra fordulva lehet eljutni a célhoz:
 N 47° 20,437' E 16° 26,858' 549 m [GCKLPS+kék jelzés].
A végponttól nem messze érdemes letérni egy kicsit az útról: egy hatalmas, kettős sziklakockát lehet megcsodálni az
 N 47° 20,129' E 16° 27,872' [GCKLPS+Rubik-kockák] koordinátákon.
Az utolsó párszáz métert a (kék háromszög)-ön kell megtenni keleti irányban. Leágazás:
 N 47° 19,945' E 16° 27,882' 570 m [GCKLPS+kék háromszög].
A Kalapos-kőtől a (kék sáv) jelzésen haladva - vagy a (kék háromszög)-et követve - ismét Bozsokra lehet visszajutni. (Útközben vadgesztenyét és vargányát is bőségesen lehet szedni. Kb. 12 km hosszú körtúra.)

Óriások nyomában

A Kőszegi-hegység délkeleti oldalán található amorf sziklaalakzatok régóta foglalkoztatják ez emberek fantáziáját. Az egyik legenda úgy tartja, hajdan óriások jártak erre és a sziklák az óriások [kitört?] fogai. A másik történet szerint az egyik barlangban az ördög lakott, aki dühében, hogy a Szent Vid-hegyen kápolnát építenek, úgy beverte a fejét az egyik sziklába, hogy azon egy nagy horpadás keletkezett. Így jöttek létre a Kalapos-kő és a hozzá közeli Széles-kő különös sziklacsoportjai.

A Kalapos-kő története

A Kalapos-kő és a körülötte álló izgalmas, gyűrt-csipkés formájú sziklatársai vulkáni eredetű metamorf kőzetből, zöldpalából épülnek fel. A földtörténet során egykor tengerrel borított Kőszegi-hegység vulkáni anyagába különböző mennyiségű mészanyag került. A kőzet felszínre emelkedése után a magasabb mésztartalmú kőzetek a csapadék és a szél felszínformáló tevékenysége következtében (erózió és defláció) gyorsabban pusztultak le, mint a keményebb, kisebb mésztartalmú kőzetek. Ennek a lepusztulási folyamatnak a során jöttek létre ezek az érdekes sziklaalakzatok, és ez az oka annak is, hogy annyi sziklahasadékkal és kisebb-nagyobb barlanggal találkozhatunk errefelé. Az XX. század elején a Kalapos-kő mellett talált bronzszobrocska arra enged következtetni, hogy a sziklás hegycsúcs kultikus hely volt az őskorban.
 N 47° 19,969' E 16° 28,182' 592 m [GCKLPS+Kalapos-kő]

Limax-barlang, a meztelen csigák birodalma

Sziklarepedés mentén, mállás és oldódás következtében létrejött barlang, pontosabban szűk üreg. Járatainak teljes hossza mintegy 13 méter. Nevét a felméréskor talált meztelen csigákról (Limax flavus) kapta. Valószínűleg ehhez a helyhez köthető az a legenda, amely szerint az ördög dühében a sziklába verte a fejét és ezért a kő megrepedt. [Először ide gondoltam rejteni, de nyálkás meztelen csigák helyett barlangi pókok elitalakulatai fogadtak; így sebtiben kikúsztam belőle. Mivel a közepén is csak guggolni lehet, eléggé közel volt a mennyezet...]

A láda rejtekhelye

A Limax-barlang bejáratától 10-15m-re balra felfelé egy széles sziklarepedés mögötti üregében található a láda. Kisebb konyhai doboz, megrakodva kincsekkel. Fontosabb paraméterei: kb. 25 cm átmérőjű, kör alakú, áttetsző, kék fedele van, ami szintén áttetsző, duplán be van zacskózva, és jól el van rejtve - de rutinos kessereknek nem lehet probléma. Még egy kis segítséget is hagytam... Kérem, hogy pontosan úgy rejtsétek vissza, ahogy volt, ügyelve a takaró kő elhelyezésére, hogy semmilyen irányból se lehessen észrevenni!

Holler-barlang

A Kőszegi-hegységben található kisebb barlangok nem alkalmasak hosszabb emberi tartózkodásra, de bivakolás-ra annál inkább. Már a középkorban is kihasználták a ideiglenes természetes hajlék lehetőségét az emberek, ezt bizonyítja a Holler-barlangban végzett ásatás is, ahol cseréptöredékek kerültek elő. A kb. 12 négyzetméteres üreg törések menti elmozdulással és a palásodási síkok menti kőzetleszakadozással keletkezett. Az ember által végzett átalakítás nyomai is megfigyelhetőek rajta néhány helyen. Nevét a közelben található Holler-rétről kapta.
 N 47° 19,918' E 16° 27,967' 577 m [GCKLPS+Holler-barlang]

A MAGAS SZIKLÁK VESZÉLYESEK LEHETNEK, KÜLÖNÖSEN GYEREKEKKEL, ILLETVE PÁRÁS, ESŐS IDŐBEN!

A szakszövegek az Írottkő Natúrpark Információs Központ "Óriások útja" nevű tanösvényének táblái nyomán íródtak.

Jó túrázást kívánunk!
/Quatermain és családja/

2019.10.26.: LÁDAKARBANTARTÁS.
A törött ládát újra cseréltem és EREDETI HELYÉRE visszahelyeztem; ajándékokkal feltöltés; új logbook. Az első logbook 14 ÉVIG gyűjtötte a megtalálók bejegyzéseit, és ma is szép, száraz állapotban van. Köszönet érte! További szép kalandokat kívánok minden kessernek!