1.pont: szinte senki sem tudja közvetlen leolvasni a fém lapon lévő jelszót, pedig látható és tapintható :) , viszont egy telefonos fotóval könnyen meglátható. Vagy marad a pótjelszó kb 10 méterrel arrébb. 2.pont: semmi extra, klasszikus erdei rejtés kell keresned.

Megközelítés:

A láda közelében a Mány felé tartó út mentén találtok egy befelé vezető utat-sorompóval, ahol parkolhattok is  N 47° 30,751' E 18° 38,567' 221 m [GCSTAR+parkoló].
Innen a piros L jelzésen a Mauzóleumig  N 47° 30,764' E 18° 38,733' 227 m [GCSTAR+MAUZOLEUM] is el lehet jutni. (Update: a túrista útra kidőlt fa is nehezíti a kesser életét mostanság.) Az ösvényen kívül a természet az úr, ezért némi bozótharcra, csalánra, szúnyogra számítsatok a nyári félévben!

1. Batthyány-kastély

 N 47° 29,705' E 18° 37,838' 160 m [GCSTAR-1] A kastélyt Batthyány Lajos gróf, Magyarország utolsó nemzeti nádora építtette 1754-1755-ben. 1770 körül bővítették Batthyány József érsek kezdeményezésére, az ő nevéhez fűződik a kastélyhoz tartozó házi kápolna kialakítása is. A kastély Hild József tervei szerint készült.

A kastély mai formáját 1796-99 között Batthyány Tivadar kezdeményezésére kapta. Az átépítés során a meglévő kis kastélyból 64 szobás, háromszárnyú, impozáns, barokk főúri palota lett. Gróf Batthyány I. Lajos (1696-1765) Bicskén 24 szobás, egyemeletes, manzárdos kastélyt épített 1754-55-ben. Fiai egyre inkább kötődtek az uradalomhoz. Az első családi kastélyt Batthyány József, érsek 1770 körül bővíttette, ekkor épült a kastély házi kápolnája is. A Batthyány-kastélyt 1928 óta szociális célokra használják.

Jelenleg a Kossuth Zsuzsáról elnevezett gyermekotthon működik a falai között. A díszteremben intézménytörténeti kiállítás tekinthető meg. A II. világháború során sokat szenvedett kastélypark ma is szépen gondozott. A 20 holdas kastélyparkban lehet sétálni, nyaranta Kastély Estek keretében hangversenyeket rendeznek.

2. A bicskei csillagvizsgáló és a mauzóleum romjai

 N 47° 30,781' E 18° 38,774' 218 m [GCSTAR-2]

A bicskei csillagvizsgálót Nagy Károlyépítette, aki sok más tudomány mellett a csillagászatot is magas szinten művelte. Sohasem valósíthatta volna meg nagyratörő terveit, ha a 30-as évek végén nem kerül Batthyány Kázmér gróf alkalmazásába. A gróf méltányolta, hogy gazdasági ügyeinek intézője pénzügyi biztonságot teremtett körülötte. Hálája révén maga az ügyintéző, Nagy Károly is meggazdagodott. Így vásárolhatta meg a Bicske melletti Galagonyást, ahol felépítette a hegyi kastélyt, a csillagvizsgálót és a mauzóleumot. A fennmaradt műszerjegyzékek birtokában bátran mondhatjuk, hogy a Bicskei Csillagvizsgáló felépítése idején műszerparkját tekintve a legjobbak közé tartozott Európában.

A csillagdát és a mauzóleumot Pollack Mihály tervezte. Az utóbbit Nagy Károly öccse - Nagy Mihály - számára építtette, s úgy gondolta, hogy őt is itt temetik majd el.

Sajnos, igen keveset tudunk az 1845 és 1847 között felépülő és csupán 1849-ig működő Bicskei Csillagvizsgáló mindennapjairól. Szerencsénkre a Berlini Állami Levéltárban megőrződött Neumann Antalnak, Nagy Károly munkatársának három, Heinrich Christian Schumacher-hez (1780-1850) küldött levele.

Az első levelet 1847 szeptemberében keltezték. Ebben Neumann részletesen beszámol Schumacher-nek a Bicskei Obszervatórium építkezéséről, s az eljövendő esztendő elejére jósolja az épületek befejezését, amely ha elkészül, Európa egyik legjobban felszerelt obszervatóriuma lesz.

A második levél két hónappal később, novemberben íródott, s Neumann beszámol benne a Bicskén folyó élénk tudományos életről. A műszerek megérkezéséről is hírt ad, és tanácsokat kér mesterétől észlelési, számítási feladataival kapcsolatban. A levél hangulata bizakodó.

Nem úgy, mint a harmadik, utolsó Neumann-levélé. Ezt már Pestről, az egyetem geometriai intézetéből írta Altonába 1850. március 28-án. Itt kapott munkát bicskei állásának megszűnte után. Sajnos, ez az igen fontos levél alig olvasható. Neumann beszámol benne Nagy Károly meghurcoltatásáról, majd külföldre távozásáról és a Bicskei Obszervatórium szomorú sorsáról. Nagy Károlynak külföldre kellett menekülnie, ugyanis mint Batthyány Kázmérnak, a Szemere-kormány külügyminiszterének jószágigazgatóját üldözték. Birtokát eladta az államnak, műszereit, könyveit, vizsgálati eredményeit az országnak adományozta. Többet már nem tért vissza Bicskére, 1868-ban halt meg.

Az épületeket fokozatosan tönkretette a szabadságharc utáni fosztogatás, a második világháború és az azt követő rablás, valamint a területen végzett hadi tevékenységek. A nagy értékű bicskei csillagászati eszközök a forradalom bukása után végül a pesti egyetem pincéjében találtak menedéket (a gellérthegyi műszerekkel és könyvtárral együtt), és úgy öregedtek muzeális darabokká, hogy sohasem élhették a saját életüket.

Az írás részlet Varga Domokosné neves tudománytörténészünk munkájából való (Egy reformkori polihisztor: Nagy Károly). A teljes szöveg az Élet és Tudomány 1998. évi 17. számában és a Magyar Csillagászati Egyesület Csillagászattörténeti honlapján és az Országos Széchenyi Könyvtár oldalán is olvasható.

Pótjelszavak:
1.pont: N 47° 30,701' E 18° 38,844' kis fém lapon, nem élő fára rögzítve.
2.pont: N 47° 30,795' E 18° 38,755' szintén kis fém lapon, talajszint közelében.

Ládatörténet:
2025.03.09. - A láda felújítva, új rejtésekkel. [porhanda]
2024.12.31. - Adoptáltam a ládát. A javításig egy kis türelmet kérek. Köszönöm a korábbi rejtő 'ozeki' eddigi munkáját. [porhanda]
2024.12.11 - Adoptálhatóvá teszem, mert az eredeti rejtő már nem aktív, és a multi komoly felújítást igényel. Ehhez keresünk egy új ládagazdát. [Admin(Fazék)]