Röviden

Első pont: N 44° 56,658' E 15° 40,210' Az információs táblán az alsó térkép bal alsó sarkában látható legalsó város neve.
Második pont: : N 44° 56,795' E 15° 39,102' - kb. 20x10x5 cm hagyományos geoláda, a nehézség 2-es lehet, ha nincs áradás. Áradás esetén 5-ös a nehézség, mert át kell kelni a talán víz alatt lévő gáton.
Először a malom felőli ágán kell átkelni a pataknak, erre van két szimpatikus fagerenda is, majd jön a kőgát és utána 8-10 métert fel kell mászni a sziklák mellett a hegyre. A rejtés vállmagasságban egy kis fa törzse mögött kövekkel takarva található.

Jelszóképzés: A jelszórészletek sorrendben, egybe írva. (9 karakter)





Bevezető

Ez a séta a Korana folyó völgyében halad Drežnik várromjától egészen a Catrnja falunál felépített vízimalomig, amelynek a története a 11. századi Frankopán időszakig nyúlik vissza.

Láda

1. pont  N 44° 56,658' E 15° 40,210' 398 m [GCVaVi-1] Az információs táblán a térkép bal alsó sarkában látható legalsó város neve

2. pont  N 44° 56,795' E 15° 39,102' 363 m [GCVaVi-2] vállmagasságban egy kis fa törzse mögött kövekkel takarva található.

Drežnik Grad -a vár története

Drežnik vára a Plitvicei tavak felé vezető északkeleti hágónál, a Korana folyó szurdoka fölé magasodó meredek sziklacsúcson helyezkedik el. A Kapela-hegység északi lejtőinek legnagyobb és legjelentősebb vára volt. A horvát király három megye fölött uralkodott: Gacka, Lika és Krbava. Drežnik területe Gacka megyéhez tartozott. A 14. század elejéig e néven szereplőGacka megyéből keletkezett később Drežnik megye, mely nevét székhelyéről, Drežnik váráról kapta.
Drežnik várát 1185-ben említik először a történeti források. 1253-ban IV. Béla magyar király Nelipich grófnak adományozta. Később a Németújváriaké, a Babonicsoké, majd újra a Nelipicheké lett. 1323-ban Károly Róbert király Drežnik megye területével együtt a Vegliai grófoknak a Frangepánok őseinek adta, akiket 1475-ben Hunyadi Mátyás is megerősített birtokaikban. Ők építették a vár későbbi magját képező főúri várkastélyt. A 16. században Drežnik vára Terzsáccal, Furjánnal, Szluinnal és Cetingráddal együtt alkotta a bosnyák határ melletti védelmi rendszert. Először 1559-ben próbálta elfoglalni a török, de Herbert Auersperg generális serege elűzte a támadókat. Ezután - bár névleg Frangepán Miklós birtoka volt - császári katonaság állomásozott benne. Néhány évvel később őrsége a bihácsi vár kapitányának parancsnoksága alá tartozott és maradt egészen Bihács várának elestéig. A sorozatos török támadásoknak azonban helyzeténél fogva nem sokáig tudott ellenállni, ezért a császári hadvezetés nem is fordított nagy erőket a védelmére. 1592-ben Bihács elestével együtt Drežnik is a törökök birtokába került és maradt is egészen 1788-ig. 1620 és 1622 között a török megerősítette. 1683-ban egy rövid időre Herberstein generális károlyvárosi várparancsnok visszafoglalta, majd 1697-ben Auersperg generális elfoglalta és felgyújtotta. Az 1699-es karlócai béke a török kezén hagyta. Véglegesen csak az 1788-1791 közötti osztrák-török háború során kétnapos ostrommal és intenzív ágyútűzzel sikerült visszaszerezni. Visszafoglalása után az ogulini ezred parancsnoksága alatt rögtön betagozódott a határőrvidék védelmi rendszerébe, egy tiszt vezetésével helyőrséget helyeztek el benne. A vár sokig lakott volt, 1869-ben azonban eladták egy kereskedőnek, aki anyagát építőanyagként kívánta értékesíteni és hozzákezdett a keleti rész bontásához. A vár ezután egyre romosabb lett és amit a török sem tudott elpusztítani, azt lerombolta az idő. A 2000-es évek elején a központi hengeres tornyot visszaépítették és befedték.

Drežnik Grad - a falu története

Trianonig Modrus-Fiume vármegye ogulini járásához tartozott. A II. világháború idején temploma súlyosan megrongálódott. Az épületet a partizánok teljesen kifosztották, a padokat és az orgonát elégették. Csak az oltárok maradtak épen. A plébániát is felgyújtották. A plébánost Drago Štimacot a partizánokkal való együttműködés vádjával a németek 1943-ban Szluinban felakasztották. A délszláv háború során a templomot több gránáttalálat érte, 1991. október 8-án egy nap alatt hét találatot kapott. Harangja október 16-án szólt utoljára. Bogović plébánost Vaganacon a szerbek foglyul ejtették. A templom mozdítható berendezését, használati tárgyait traktoron Szluinba menekítették. Ennek ellenére nem sikerült megmenteni, mivel a háború Szluint is elérte. Az anyakönyveket állítólag Belgrádba vitték, a többi tárgy mind megsemmisült. Miután október 21-én a települést elfoglalták, a harangtornyot ágyúkkal lőtték szét, majd november elején az egész épületet felgyújtották. A falu 1991 és 1995 között a Krajinai Szerb Köztársaság része volt. 1995 augusztusában a Vihar hadművelet során foglalta vissza a horvát hadsereg. Szerb lakossága elmenekült. A templom újjáépítése 1997-ben kezdődött és a fő munkálatok 1998-ban fejeződtek be.

A Vízimalom (Mlinica - Old mill)

A vártól az ösvény elvezet a vízimalomhoz, amelyet a háborúban leromboltak, de most újra felépítették, és nyitva van a turisták számára. A malomban vannak kiállítva különböző szerszámok és eszközök, melyeket régen Rakovica környékén használtak.
A vízimalom nyitva tartása a turisták számára naponta: 16 h-20 h-ig

Drežnik várának megközelítése

Ládatörténet:
2018.03.30. A láda több mint 4 hónapja beteg állapotú, a ládagazda már nem aktív (vagy nem látszik javítási szándék), a ládaoldal nincs aktualizálva, a SirLes tagtársunk által kihelyezett új láda helye nincs beállítva, ezért adoptálhatóvá teszem. [Admin(Fazék)]
2018.07.03. SirLes logja alapján aktualizáltam a ládaoldalt, köszönjük a javítást. [Admin(Fazék)]