+
történelmi nevezetesség, várrom, épület
-
szép kilátás, érdemes panorámát fényképezni
+
különleges látványosság, helyszín
-
speciális koordináta-érték vagy magasság
+
vízpart, tó/folyó, forrás van a környéken
+
település belterületén van a láda
+
van a közelben (pár száz méteren belül) lakott terület
+
havas, jeges időben, fagypont alatti hőmérsékleten is kereshető a láda
+
nyáron, a legnagyobb kánikulában is ajánlott környék
-
hegyen, csúcson, nagy dombon van a láda (a környékhez képest)
+
megközelíthető járművel néhány száz méteren belül
-
a javasolt kiindulóponttól fél órán belül elérhető
+
mozgáskorlátozottaknak, babakocsival érkezőknek is ajánlott
+
kisgyerekkel is megközelíthető
-
a láda megszerzéséhez sziklát kell mászni (gyerekkel nyakban kizárt)
-
sötétben is érdemes keresni
-
a GPS-t zavaró sűrű erdő, sziklafal, magas épület, stb. van
-
szokatlan méretű/alakú a láda (az ajándékok miatt fontos)
+
el lehet menni kerékpárral a ládáig (vagy látástávolságban hagyható)?
+
GPS nélkül is érdemes megkeresni
-
a látnivalóért fizetni kell
Wap: a kastélykert bejáratával szemben lévő parkban, könyvet formáló világháborús emlékműtől 5 méterre lévő áramszolgáltatói műtárgy egyik oldalán, kb. 1,5 méter magasságban lévő fehér alapú tábla számjegyeinek (5 db) szorzata.
Megközelítés: a településre érkezők a város központjában találhatják a kastélyt, az összes bevezető út itt végződik. De segítségként itt a koordináta:
N 48° 7,851' E 22° 19,035' 99 m [GCVNTO+bejárat]
Az árkádos, oszlopos tornácos, négy tornyos, sarokszobás műemléki védettségű épület a kastély-dombon magasodik, ahol a XVII. században a Lónyay-kúria állt. Itt szállt meg, s itt bocsátotta ki II. Rákóczi Ferenc, a nagyságos fejedelem 1703-ban a "naményi pátenst", melyben hadba hívta a szabolcsi nemességet.
Lónyay László 1729-ben emeltette a barokk kastélyt, amit időközben bővítettek, átépítettek. A kastély alaprajza jellegzetes barokkos elrendezésű, ettől csak az épületből kiugró, később hozzáépítetett négy saroktorony (sarokszoba) tér el. A kastély homlokzatát függőleges falsávok tagolják, a nagy manzárdtető eleganciát kölcsönöz az épületnek. A belső terek részben boltozottak és helyenként még fellelhetők a mennyezetet díszítő gipszstukkók is.
A Tomcsányi nevet a legutolsó tulajdonosárol kapta, a lakosság azóta így emlegeti az épületet.
Az épület helyreállítása hosszú ideje sürgető feladat volt, de anyagiak híján nem volt rá lehetőség. Az önkormányzat azonban nem mondott le a felújítás tervéről, ezért pályázatot nyújtott be a Regionális Fejlesztési Operatív Programhoz. A beregiek sikerrel pályáztak, s csaknem 292 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyertek.
A felújítás után az 1963-ben alapított Beregi Múzeum költözött az épületbe. A tárlat magját az a csaknem 40.000, nagy részben országosan is jegyzett néprajzi, régészeti és történeti tárgy adja, amely a térség kulturális örökségének gyűjteménye.
A hírneves Tomcsányi kastély tíz teremben csoportosítva, válogatott tárgy együttesekkel és eddig nem igen látott fotókkal, képző- és iparművészeti alkotásokkal és hangulatosan alakított közönség-terekkel szolgálja az érdeklődő látogatókat. A Bereg kincsei címet viselő tárlat a beregi Tiszahát, valamint az oklevelekben először 1214-ben említett, később jelentős térségi központ szerepet is ellátó Vásárosnamény (Namény) tájtörténeti és társadalmi viszonyait vázolja fel.
A kiállítás részei:
-A legendás múzeumalapító és református lelkész, Csiszár
Árpád tiszteletes (1912 - 1989) izgalmas és a jövőnek is példát
mutató életútját bemutató tárlat
-A páratlan, közel félezer darabos vasöntvény- és
öntöttvaskályha-gyűjtemény, valamint a 4000 darabból álló,
híres beregi textilkollekció a múzeum legértékesebb része.
-A néprajzi anyag jelentős gyűjteménye a több mint 600
darabból álló kerámia- és a 750 darabos
hímestojás-gyűjtemény.
A kastély mögött elterülő parkot is nagyon szépen helyrehozták, gyönyörű famatuzsálemeket láthatunk benne.
Mindenkinek kellemes kikapcsolódást kívánnak a rejtők!
A múzeum nyitvatartása a téli időszakban kissé rendhagyó:
Hétköznap: 08-16
Hétvégén: zárva'