A láda meggyógyítva, ismét kereshető!

---

WAP:
Tölgyfa odujában keressetek egy kb. 8 cm átmérőjű hagyományos dobozt kétágú odús fának a tövénél!

---

A ládába TravelBug helyezhető.

---

Célunk:
Célunk a kessertársakat egy kis kikapcsolódásra, könnyű sétára invitálni Káptalanfüredre! Szeretnénk megismertetni mindenkit a Balaton északi partján található festői szépségű üdülőövezettel, amely ideális hely a pihenni és kikapcsolódni vágyók számára! A Köcsi-tó tanösvényt 2004-ben avatták, amely egy 400 méteres tanséta, négy állomásával a tó környéki természeti értékeket mutatja be, így a vörös homokkövön kialakult élővilágot is.

Megközelítés:
A Tanösvény több oldalról is megközelíthető. Gépkocsival érkezők számára a  N 47° 0,275' E 17° 59,893' [GCKATO+parkoló-1] ponton található, vagy a  N 47° 0,453' E 17° 59,781' [GCKATO+parkoló-2] ponton található ingyenes parkolókat javasoljuk.

Káptalafüredről:
Balatonalmádi, ez a 8000 fős település a Balaton északkeleti csücskében, 7 km hosszú partszakaszon, amfiteátrumszerű hegyoldalakon helyezkedik el. Már a rómaiak idejében is lakott hely volt, a középkorban dézsmás szőlőhegyként ismerték. Amikor a filoxérajárvány kipusztította az ültetvényeket, a tulajdonosok villákat, nyaralókat kezdtek építeni. A települést 1889-ben bekapcsolták a balatoni hajóforgalomba, majd 1909-ben a vasúti közlekedés is megindult. Balatonalmádi barátságos kisváros, ahol kedvező idő esetén számos vízsportnak hódolhatnak rajongói, de jó lehetőségeket találnak a kerékpározni, gyalogtúrázni, lovagolni vágyók is. Lankás, erdős részt éppúgy talál az idelátogató, mint síkvidéket, vagy nádas tópartot. Mára az északi part egyik legszebb üdülőközpontjává vált.

Káptalanfüred Balatonalmádi nyugati településrésze, kertvárosa. Kialakulása 1930-tól kísérhető figyelemmel, amikor a tulajdonos Veszprémi Székeskáptalan a mintegy 101 kat. hold nagyságú egybefüggő fenyves és csertölgy erdőség parcellázását elhatározta. Ez az erdőgazdaságilag rendezett terület a Bakony és a Balaton-felvidék erdejének részeként, egyedülállóan itt terjed le a Balaton partjáig, a korabeli Zala vármegye keleti sarkában.
A terület alapkőzete a mintegy 240 millió évre tehető un. felső permi vörös homokkő, mely a település nagy részén a felszínen van, így az építkezések fontos alapanyagát képezi. A településrész növény- és állatvilága, valamint geológiai képződményei a parcellázás óta helyi védettségben részesül napjainkig is.
A település a Káptalanfüred elnevezést 1937-tól kapta. Úthálózatát kezdetben földutak alkották, ezek korszerűsítését a vasútvonal megszűnéséből eredően, az autóbusz-hálózat kiépítése indokolta az 1960-as évek második felében.
A strandfürdő kiépítése a parcellázás földmunkáival párhuzamosan kezdődött az 1935-36-os években, amit a telektulajdonosok kedvezményesen vehettek igénybe.
Az üdültetés a kezdeti nyaralóépületek mellett, ifjúsági sátortáborozás formájában zajlott cserkészek, egyetemisták köréből, majd az 1960- 70-es évektől korszerű faházakban üdültették az ifjúságot a Köcsi-tó környéki területen. E lehetőségek mellett intézményi üdülőépületek és panziók létesültek és üzemelnek napjainkig.
Káptalanfüred a Balaton északi partjának egyik festői szépségű fürdőhelye, ahol nincsenek nagy távolságok, és ahonnan semmi sincs messze!
A település a Balaton északkeleti csücskében fekszik a víz felé nyitottan, nyugati és északi oldalról dombokkal övezve, amelyek mintegy szélárnyékot teremtve megóvják a települést az uralkodó szelektől. Ez az egyedülálló természeti adottság párosul a kellemes mediterrán jellegű éghajlattal. A domboldalakon évszázadok óta szőlőműveléssel foglalkoznak a helyi borászok, és pincéjükbe szívesen látják az odalátogatókat.
A változatos természet, a régmúlt emlékei, a szíveslátás és az aktív pihenés megannyi lehetősége teszik színessé a kirándulók, turisták itt töltött napjait. A természetjárók itt igazán jól érezhetik magukat, jelzett túraútvonalakon bejárhatják az egész környéket, ahonnan a balatoni panorámában gyönyörködhetnek.

A Köcsi-tó tanösvényről:
Az ösvényen járók megismerhetik az erdei tisztás közepén lévő agyagbányából született Köcsi-tó, a tavat övező rét és cseres-tölgyes erdő élővilágát, valamint a völgyben található, már nem termelő kőbánya által föltárt különleges földtani képződményeket.
A tanösvény Káptalanfüred alsóörsi határában 2004-ben avatták, a Köcsi-tó partján. Kialakítására a felhagyott vörös homokkő bánya és az egykori agyagbánya helyén kialakult bányató tájrendezése kapcsán került sor. A tájrendezést pályázaton elnyert támogatásból, a magyar állam költségén valósította meg Balatonalmádi Önkormányzata.
A tavacska térsége korábban Alsóörs községhez tartozott, 1982-ben csatolták Balatonalmádihoz, s ma már Káptalanfüred része. Káptalanfüredet a helybeliek szeretik egy sziklakerthez hasonlítani, amely élővilágával, tiszta levegőjével és kiegyensúlyozott éghajlatával mindenkinek kedvező körülményeket biztosít.
Számtalan érdekes földtani természeti értékkel találkozhatunk itt. A legnevezetesebb a vöröskő, amely szinte mindenhol kibukkan a felszínre. Érdekes földtani feltárása van a Köcsi-tó közelében lévő felhagyott kőbányában, s a város nyugati határában, a 71-es út bevágásában.
A vidék vöröskő bányászata a XX. század első felében élte virágkorát, a partvédelem, a támfalak, völgyhidak, sírkövek, emlékművek tanúskodnak erről. A vereskő-faragás remek példáit ismerhetjük meg az épületek lábazatain, falain és kerítésein.
A térképeken is jelzett Köcsi-tó agyagbányászat következtében jött létre. Előzőleg a lefolyástalan területen összegyűlt csapadékvizet állatok itatóhelyeként hasznosították az alsóörsiek. A Köcsi-tó és környékének élővilága tájrendezés előkészítése során vált ismertté részletesebben. A tóban több növénytársulás mozaikjából álló, mocsár és nádas vegetáció figyelhető meg. A Köcsi-tó szegélyzónájában lándzsás hidőr, csikorgófű, mocsári csetkáka, deres szittyó található. Szárazabb részein réti szittyó, fülemüle szittyó is megjelennek. Ritka növénye a kékeszöld harmatkása, melynek ez az első ismert bakonyvidéki előfordulása.
A tótól kissé távolabb, azzal összeköttetésben nem álló területen a mocsári sás megjelenése meglepő, s arra utal, hogy felszín közelben olyan vízzáró réteg található, mely a csekély összefolyó csapadékvizet nem engedi a mélybe szivárogni. A mocsári sás között csikorgófű és bókoló rozsnok ismerhető fel. A mesterségesen kialakított mélyedésekben mocsári csetkáka, pajzsos veronika és csikorgófű haragoszöld állományai díszlenek. A cserjéssel érintkező szegélyen cca. 200 tő védett agárkosbor található.

(Forrás: www.balatonalmadi.hu, www.mozgasvilag.hu, www.origo.hu)

A láda:
Tölgyfa odujában keressetek egy kb. 8 cm átmérőjű hagyományos dobozt kétágú odús fának a tövénél!

Kellemes sétát és ládakeresést kívánunk!

Ládatörténet:
2011.06.01 Új doboz és új füzet került kihelyezésre!
2012.04.15 UNILEVER játék miatt a jelszó módosítva!
2022.12.28 A láda meggyógyítva, ismét kereshető!