Wap: A láda egy mohával benőtt szikla alatt van a barlang bejáratától jobbra, az ösvény mellett.

Ha a ládát elnyelte volna a Feneketlen Mélység, a pótjelszót megtalálod a barlang bejáratától szintén jobbra, fel kell menni a jól kitaposott ösvényen a sziklafalig és ott lesz egy repedésben.

---

A ládába TravelBug nem helyezhető.

---

A Bársza-katlan:

A Bársza-katlan a Galbina tájékán egy önálló, zárt 2,5 km2-nyi lefolyástalan medence a Pádis-Csodavár karsztfennsíkon, melynek vizei a föld alatt a Galbina felé tartanak. Északon a Bál-rét (Uvala Bălileasa), keleten a Csodavár patakvölgyének nyugati gerince, délen és nyugaton a Galbina-völgy keleti gerince határolja. Legmélyebb része 1081 m, a körítő gerinc átlagmagassága 1270 m.
Észak-nyugati részét vízhatlan kőzetek alkotják, melyekből azok az apró patakok indulnak ki, melyek medence alján meghúzódó a mészkőhatáron víznyelőkön eltűnnek.
A Bársza-medencének is nevezett területre rendkívüli vadság és érintetlenség jellemző, a különösen nedves klíma egy dús, mocsári jellegű füves növényzet kialakulását eredményezte.
A környék vonzereje egyedülálló karsztjelenségeiben rejlik: találhatunk itt feltöltődött hatalmas víznyelőt (mely teljesen befüvesedett), természetes híddal rendelkező víznyelőt, gödörbe rejtett fekete vizű, felfüggesztett tavat (Fekete-tó, Tăul Negru), valamint számos barlangot.
Számokban az összes, itt megtalálható természeti csoda: 12 kisebb patak, 172 dolina és 17 barlang.
Utóbbiak közül a legnagyobb a Zapodie-barlang (innen származik a környéken legkiterjedtebb és azóta is legteljesebbnek tekinthető kutatásokat végző, 1973-ban, Liviu Valenas által alapított nagyváradi Z barlangászcsoport megnevezése), a medence nyugati részén található és megközelítőleg 7 km hosszúságú, különlegesen bonyolult barlangrendszer.

Ezzel a ládával most a Bárszai-jégbarlanghoz szeretném csábítani a kessereket.

A katlan északi részén található ez a csodálatos barlang, ahol alig 2 km2-es területen 170 víznyelő található. Az előbbiekkel azonos föld alatti vízrendszerhez tartozik, bár az összekötés megvalósítása még várat magára. Bejárati részén jég halmozódott fel, a jégtömb mérete az évszakokkal együtt változik.

A jégbarlang megközelítéséhez autóval a DJ763-as úton Vasaskőfalván (Pietroasa) és Boga-telepen át érdemes menni, majd a nem túl jó minőségű, kb. 20 km-es makadám szerpentinen lassan(!) felevickélni. A fennsíkra felérve választhatunk több gyalogos megközelítési mód közül, itt kettőt ismertetek:

1. "Pontvadász" - Röviden, célirányosan, de inger- és élményszegényebb úton: A Bál-rét (Uvala Bălileasa) felől, amely az első nagyobb katlan, amit autóval elérünk. Itt a  N 46° 35,248' E 22° 41,480' 1162 m [GCbarz+sárga] pontban hagyhatjuk autónkat, innen indul ugyanis a sárga jelzés toronyiránt a hegynek, ami egy bő kilométeres séta után pont a barlanghoz vezet minket. A ládától kb. 30 m-re kell élesen jobbra letérni a sárga kör jelzésre, ez visz le minket a barlang nagy bejáratához.

2. "Beleélős" - Egy hosszabb, de talán szebb és izgalmasabb út, melyen haladva több közeli geoláda felé tehetünk kitérőt: A sátorozóhelyként is ismert Glavoi-réten  N 46° 34,699' E 22° 42,203' 1079 m [GCbarz+Glavoi] parkoljunk le, együnk egy finom miccset (az "ABC" feliratú kalyibában készítik, ládarejtéskor 2 lej/db áron, a fenti koordináta is ide mutat), majd vágjunk neki az útnak.
A makadám útról a  N 46° 34,597' E 22° 42,165' 1082 m [GCbarz+skör] pontban térjünk le a sárga kör jelzésű útra, evickéljünk át a patakon, majd induljunk felfelé a "jó szuszogtatós" úton. A  N 46° 34,461' E 22° 41,270' 1164 m [GCbarz+csomópont] pontban egy csomóponthoz érünk, itt térjünk el jobbra a sárga csík jelzésű útra. Ha innen egyenesen előre mennénk, akkor az Eszkimó-jegesbarlanghoz, ha balra, akkor a Galbina-szirtre jutunk el. Koncentráljunk azonban most a Bárszai-jégbarlangra. :)
Útban a jégbarlang felé, megnézhetjük a Fekete-barlang bejáratát is  N 46° 34,612' E 22° 41,135' 1127 m [GCbarz+Fekete-barlang], a barlang majdnem 4 km kiterjedésű, bejárása csak képzett barlangászok számára ajánlott. A két barlangot szifon köti össze, így a Zapodie-Neagra barlangrendszer teljes kiterjedése majdnem 11 km.
A Bársza-katlan másik látnivalója, melyet érintünk utunk során a Fekete-tó,  N 46° 34,828' E 22° 41,002' 1142 m [GCbarz+látványos terület] mely valójában egy eldugult víznyelőben található gyönyörű függő tó, 14 m-es átmérővel és tényleg fekete a vize! A kis méretű tó vizének sötét színe a benne felhalmozódott sok szerves anyagnak köszönhető.
Pár száz méter után a sárga csík jelzés eltér enyhén jobbra, de mi menjünk tovább egyenesen lefelé az innen induló sárga kör jelzésen, hogy elérjük a barlang nagy bejáratát  N 46° 34,955' E 22° 40,874' 1128 m [GCbarz+Bárszai-jégbarlang], itt találjuk a fenti koordinátán a dobozt is.

Aki szeretne lemenni a barlangba itt talál egy nagyon jó kis túraleírást:

Figyelem! A barlang lejtős bejárata jeges, még nyáron is, úgyhogy inkább csak megfelelő felszereléssel érdemes lemenni, vagy a lejárat szélén, a falba kapaszkodva, rendkívül óvatosan!

Pótjelszó koordinátája:  N 46° 34,956' E 22° 40,867' 1133 m [GCbarz+pót]

A Bárszai-jégbarlang feltárva már 2750 m hosszú, labirintikus, bonyolult rendszer, ezért csak az első része ajánlott a turistáknak. Mivel a katlan bejárati része tág és 1136 m-en található, télen sok hó, jég gyűlt itt össze az évszázadok folyamán. A jég 70 m mélységig hatol be a hegy gyomrába, a több ezer köbméter jég felső részei járhatók körül. Halogén lámpákkal megvilágítva az áttetsző tömbök, nyáron megolvadt szélei igen érdekes fényjátékot hoznak létre. A hőmérséklet 0,5 C, ezért jól fel kell öltözni, ha bemerészkedünk, az alsó részeket pedig csak kötél biztosítással vagy létrákkal lehet megvizsgálni. Az elágazások után egyre nehezebb az előrejutás. Négy vízesés is nehezíti az előrejutást. Ruha-szaggató aktív részek után a 112 m-es mélységben a barlang elzárul.

Eddig természetvédelmi területnek nyilvánították a Bársza-katlant geológiai jelleggel, de hogy tudományos és turisztikai értékeit megőrizze a vidék előkészületben van a Bihari-karszt nemzeti park megszervezése, kialakítása, ami magába foglalná a Csodavár és a Rozsdás-szakadék domborzati rendkívüliségét.

Forrás: internet

Köszönet akosgy-nek a segítségért!

Kellemes túrázást és sikeres ládakeresést kívánok!

2009.08.24 A koordinátát kijavítottam, R19-es Jozsi mérésére hagyatkozva. Köszönöm!