Kullancsveszély:

Fekvése

Füzesgyarmat a Sárrét központjában, Békés megye északi részén, Hajdú-Bihar megye és Jász-Nagykun-Szolnok megye határán helyezkedik el, a Berettyó folyó alsó folyása nyugati partjától 4 km-re. A hozzá legközelebb fekvő város Szeghalom, ami tőle déli irányban helyezkedik el. Így a megye legészakabbi városa Füzesgyarmat.

A láda megközelítése

Vonattal a MÁV 128-as számú Békéscsaba-Kötegyán-Vésztő-Püspökladány-vasútvonalán közelíthető meg. A vasútállomás Füzesgyarmat fürdő és Biharnagybajom között található. Közúton Szeghalom felől jó minőségű összekötő úton érhetjük el, amely folytatódik Püspökladány irányába. A megye határáig elfogadható, onnantól már rossz minőségű út vezet át Hajdú-Bihar megyébe. A 4-es főútról Karcagnál letérve is megközelíthető a város. A Karcag - Bucsa közötti útszakasz felújítása után már elfogadható minőségű közúton. A 47-es főútról Darvasnál letérve kb. 10 km Füzesgyarmat.

A ládát a Füzesgyarmatot Bucsával összekötő útról  N 47° 7,796' E 21° 10,458' 84 m [GCFGYR+fordulópont] pontnál letérve és a makadám úton akár gépkocsival továbbhaladva lehet megközelíteni.
A gépkocsit  N 47° 8,284' E 21° 10,971' 84 m [GCFGYR+parkoló] ponton hagyva(esős nedves időben nagyon jól ragad a kiváló fekete esetenként szikes föld) gyalogosan tovább a ládához.

A város nevének kialakulása

A Füzesgyarmat név a Kürt-Gyarmat névből keletkezett, a füzes ragadványnév pedig a helységen egykor keresztülfolyó Nagy-Ér menti füzesekre utal. Oklevelek által bizonyítható névtörténet 1219-ig nyúlik vissza, amikor Gormoth-nak, 1321-ben Gyarmath-nak, 1479-ben Nagh-, illetve Kys Gyarmat-nak, 1564-ben pedig Giarmat-nak írták. 1776. január 1-jén Mária Terézia idejéből való rendelet szerint - mivel a falu határában igen sok a fűzfa - a többi Gyarmat nevezetű falutól megkülönböztetésül a falu neve Füzesgyarmat lett.

A város története

A honfoglalás előtt a régészeti leletek bizonyítják az avar telepesek jelenlétét a térségben. A város első okleveles említése 1219-ben történt, Gormoth néven. A középkori település szinte teljesen a mezőgazdaságból - főleg állattenyésztésből élt.

A 19. században kezdődött meg az iparosodás (megalakult az első iparos céh) valamint a polgárosodás (különböző egyletek, olvasókörök stb. megalakulása). Füzesgyarmat 1803. október 15-én elnyerte az országos vásár tartásának privilégiumát és vele együtt a mezővárosi rangot is, közigazgatásilag a településhez tartoztak Bucsatelep és Kertészsziget községek is, melyek ma önálló önkormányzattal rendelkeznek. Az 1828-as összeíráskor már 4076 lakosa volt Füzesgyarmatnak. Ekkor alakult a településen az első iparos céh (mint mezővárosi iparosodás első intézménye) Egyesült Céh Társaság néven 44 iparos taggal. A település a mezővárosi címet a kiegyezésig, 1867-ig megőrizte, amikor a súlyos adóterhek miatt saját elhatározásból lemondtak a városi rangról.
Füzesgyarmati "uradalom" tulajdonosa volt gróf Blankenstein Pál császári és királyi kamarás a 7. dargonyosezred hadnagya, munkássága jelenleg is fellelhető a településen (a volt kastély területén található: Kastélypark Strandfürdő, Római katolikus kápolna és a városi sport telep).

Az I. és II. világháború közötti fejlődés eredménye volt az ipari üzemek és az intézményrendszer fejlődése (hengermalmok, téglagyárak, szeszfőzde, cipőgyár, posta, távirda, egészségház, új iskola, stb...) Az 1945-50-es évek, az újjáépítés eredményei: három termelőszövetkezet, három kisipari szövetkezet megalakulása, kultúrház megépítése. A '80-as évek elején a mezőgazdasági termelés csökkent, az ipar szerepe viszont jelentősen megnőtt, ugyanis a szénhidrogén-kutatók a '80-as évek közepén jelentős mennyiségű szénhidrogénvagyont találtak település alatt. A szénhidrogén kitermelése (földgáz, gazolin, kőolaj) ezt követően megkezdődött, és a MOL Rt. évi 8-10 milliárdos kitermelést folytatott. A szellemi és művelődési életet a kultúrházban a városi könyvtárban, a moziban, a tájházban és az 1997-ben megnyílt Szitás Erzsébet képtárban folyó kulturális tevékenység határozza meg. Az önkormányzat és a lakosság törekvése - hogy a nagyközség várossá váljon - sikerrel járt: 2000. július 1-jétől városi rangot kapott a település. Felekezeti szempontból Füzesgyarmat népessége eléggé homogén, döntően református, kisebb létszámban unitárius és római katolikus vallású. A reformátusok majdnem 90%-os részesedéssel bírnak a vallásos népesség arányán belül. Mindhárom egyház temploma műemlék jellegű.

A város címere

Álló háromszögű pajzs vörössel és kékkel hasított mezejének alsó harmadában (pajzstalppban) ezüst ék fekete (olajat jelképező) hullámos pólyával; a baloldali vörös mezőben lebegő (a megújulást és a tájjelleget jelképező fűz) ötágú arany életfa; jobboldali kék mezőben befelé fordult, vörössel vértezett, jobbját felemelő ezüst (fehér) gólya. A pajzson heraldikai (arany, sárga) korona.

Nevezetességek, turista látványosságok:

- Városháza  N 47° 6,457' E 21° 12,724' 89 m [GCFGYR+épület]

- Füzesgyarmati Kastélypark Fürdő: Hét medencével - öt nyitott, egy fedett és egy részben fedett - várják a látogatókat. Mozgásszervi, idegrendszeri, nőgyógyászati -és urológiai, valamint emésztőrendszeri -és anyagcserei betegségben szenvedőknek ajánlják. A strandon gyógy -és wellness szolgáltatások üzemelnek. N 47° 5,718' E 21° 12,289' 89 m [GCFGYR+fürdő]

Fürdő honlap: Kastélypark fürdő

- Castrum termál kemping:kemping honlap

- A Szent Borbála szökőkút és ivókút, a bányászok védőszentje
 N 47° 6,477' E 21° 12,772' 89 m [GCFGYR+ivóvíz]
- Tájház N 47° 6,683' E 21° 12,194' 89 m [GCFGYR+10]
- Református templom N 47° 6,515' E 21° 12,769' 89 m [GCFGYR+templom]
- Trianoni emlékmű N 47° 6,515' E 21° 12,721' 89 m [GCFGYR+útpont]
- 1848-as emlékmű N 47° 6,458' E 21° 12,743' 89 m [GCFGYR+útpont]
- Unitárius templom N 47° 6,564' E 21° 12,528' 89 m [GCFGYR+templom]
- Hati cukrászda N 47° 6,475' E 21° 12,782' 89 m [GCFGYR+útpont]
- Hotel Gara N 47° 5,672' E 21° 12,294' 89 m [GCFGYR+hotel]

A rejtekhelyről eszembe jut egy régi bábfilm ahol az egyfejű jóságos sárkány egy vackor nevű vad gyümölcsről énekel. "jaj, de jó a vadkörte más nevén a vackor..."
A parkolónál jobbra szikes terült ahol tavasztól a kékes lilás sóvirág veszi birtokába ami szemet gyönyörködtető.

Mindenkinek kellemes időtöltést kívánok!

Forrás: Füzesgyarmat wiki , Füzesgyarmat honlap