Rejtés

Zöld fedeles konyhai műanyag doboz, mérete 13x9x6 cm (0,67 literes). A megadott koordinátán a szikla tövében lapul, egy kő takarja. Kérlek óvatosan vedd el a követ és óvatosan is helyezd vissza olyan helyzetben hogy ne a dobozon legyen és takarja azt!

---

A ládába TravelBug nem helyezhető.

---

A láda része a Bakonyi Barlangolások GCCAVE névre hallgató 22 megtalálandó rejtést magában foglaló ládasorozatnak!

Megközelítés és parkolás

Vonattal érkezőknek Vinye megállóhelyet ajánlom. Autóval érkezők is parkolhatnak itt, a Pokol csárda  N 47° 21,620' E 17° 49,321' 270 m [GCHLK+1parkolo] mellett. Innen a piros sáv, zöld sáv és sárga sáv közös jelzésű turistaúton kell elindulni Fenyőfő irányába.
Ez az út viszonylag gyenge forgalmú, hétvégén a Vinye felé eső rész forgalmasabb. Azonban én magam sem szeretek aszfalton gyalogolni, ezért javaslok egy közelebbi  N 47° 21,538' E 17° 48,334' 275 m [GCHLK+2parkolo] parkolóhelyet.

Ajánlott útvonal

A turista jelzések szétválnak. Itt a zöld sáv jelzést követve balra indulunk el, majd hamarosan átkelünk a patakon egy régi fa hídon és a Bakonyi turistaház mellett megkezdjük az emelkedést. A patak zúgása idáig felhallatszik.Mindvégig felfelé kell mennünk, míg el nem érjük a zöld barlang jelzésű turista utat, ami nyugati irányba egy kis szintvesztéssel vezet a látnivalóig. Magát a követ könnyen észre lehet venni, el sem lehet téveszteni. Sajnos az információs táblák kidőltek (2019 év eleji állapot). A ládához tovább kell menni először kissé lefelé, majd egy kis kaptatóval a szomszédos kis sziklaalakzat aljáig. Ha kedvetek tartja folytathatjátok a túrát tovább felfelé (déli irányba) akár a Pápalátó-kövekig is.

A Likas-kő és a Likas-kői-átjáróbarlang

A Likas-követ egy barlang "szeli" ketté, ami könnyedén bejárható! Gyerekek könnyedén, a felnőttek guggolva, araszolva átférnek! Hossza mintegy 15-20 méter. A szirtben felismert formák fejlődésének főbb mozzanatai: karsztos oldódás, exhumálódás, pusztulás. A járatok egy, vagy több olyan üregcsoport pusztulásával keletkeztek, amely, vagy amelyek az áramló karsztvíz övében alakultak ki. Az üregek keletkezésekor fedett helyzetben foglalt helyet a szikla, mely kavicstakaró volt. A későbbiekben ezen kavicstakaró lepusztult, ekkor indult meg a szikla természetes eróziós pusztulása. A sziklafalakon több helyen ugyanolyan üstök figyelhetőek meg, mint a barlangban. Néhány forma kialakításában egyéb, nem karsztos folyamatok is részt vettek, ilyenek az omlások, törmelékkúpok. Szinonimái: Likas-kő, Lyukas-kő, Átjáró-barlang, Hódosi-átjáró, Hódos-éri-átjáróbarlang.
További infót itt és itt találhattok az átjáróról.

A Likas-kő része az Öreg-Bakony Bakancsosa jelvényszerző túramozgalomnak, ezenkívül több teljesítménytúra útvonala is érinti.

Magyarországon 1961 óta minden barlang védett, függetlenül a terület védettségétől. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény alapján a barlangok védettsége kiterjed bejáratára, teljes járatrendszerére, a befoglaló kőzetére, képződményeire, formakincsére, bármilyen halmazállapotú (szilárd, mint pl. üledékrétegek, cseppkőképződmény, guanó stb.; légnemű, folyékony) kitöltésére, természetes élővilágára, továbbá a mesterségesen létrehozott, bejárati vagy barlangrészeket összekötő (pl. táró) szakaszára.

Magas-Bakony

A Magas-Bakony Tájvédelmi Körzetet 1991-ben hozták létre, a Kőris-hegy tömbjét és tágabb környékét foglalja magába Bakonybél központtal. Területe 8754 hektár, ezen belül 478 hektár fokozottan védett. A természetvédelmi oltalmat a terület viszonylagos érintetlensége, kiterjedésének 84%-át borító erdeinek szinte teljes mértékű eredetisége is indokolta.
A hegység legvadregényesebb része, biológiai sokszínűsége mellett geológiai változatossága is kimagaslóan értékessé teszi. sziklás szurdokok (Gerence, Kerteskői, Száraz-Gerence, Tisztavíz-völgy) mély, meredek oldalú völgyek (Bécsi-árok, Márvány-árok, Szarvad-árok, Vörös János-séd), tucatnyi barlang, köztük az Odvaskői, amelyet már a Tihanyi Alapítólevél is említ. Számos egyéb karsztforma (karrmező, víznyelő, töbör, zsomboly), valamint változatos kőzettani felépítés jellemzi.
Erdőinek 70%-át a középhegységi gyertyános-bükkösök alkotják, amelyben a fő fafajok a magaskőrissel, a hegyi- és a korai juharral, a nagy- és kislevelű hárssal, madárcseresznyével elegyesek. A legmagasabb részek bükköseiben hegyi szillel, hegyi juharral és magaskőrissel találkozunk. A bükkösök télen is zöld cserjéje az a babérboroszlán. A sziklás, mély völgyekben, a szurdokerdőkben holdviolát, gímpáfrányt, havasi turbolyát, a sziklás oldalakban magaskőrises-hársas sziklaerdőket,a patakvölgyekben pedig hegyvidéki égerligeteket láthatunk. A Nagy-Somhegy déli, fátlan, sziklás tisztásain pikkelypáfrány, sápadt kosbor és bodzaszagú ujjaskosbor is él. A Vörös János-Séd patakjában (a Bakonyban csak itt) még van kövi rák, a hűvös bükkösökben havasi cincérrel és alpesi gőtével is lehet találkozni. A dolomitgerincek északi oldalain él a bakonyi hegyek legkülönlegesebb erdőtársulása, az elegyes karszterdő, gyepszintjükben számos ritka növénnyel. Az Odvaskőhát cserszömörcés-molyhostölgyesében (ez igen ritka ilyen magasságban) él egy alig egyszobányi folton a hazánkban csak itt előforduló rozsnokképű árvalányhaj.

Kellemes kikapcsolódást, jó szórakozást kívánok! :)