WAP
1. pont: N 46°19,139' E 20°49,100' A Kocsisok emlékére emléktáblán lévő legelső évszám utolsó két számjegye.
2. pont: N 46°18,785' E 20°49,000' A Központi magtár előtt lévő elektromos kapcsolószekrényen lévő hétjegyű szám első két számjegye.
3. pont: N 46°18,750' E 20°49,272' A Nőtlen tiszti lak - ma Városháza - épületén lévő kémények száma.
4. pont: N 46°18,345' E 20°49,455' A frissen felújított (MNV-nka) Csikóslak tetőszerkezetében lévő szarufapárok száma.
5. pont: N 46°18,466' E 20°49,699' Hagyományos láda: Hármas facsoport tövében 15x10x5 cm-es láda.

Jelszó ("Megtaláltam"-hoz):
A hagyományos ládában lévő jelszó után írjátok be a négy virtuális pontnál feljegyzett számok összegét !
WAP END

FIGYELEM !
Mezőhegyesi Lovasnapok
2014. 05. 30-31, 06.01. További program info: ITT !
Lóversenypálya: N 46° 19,240' E 20° 49,653' 101 m [GCMHMB+Lóversenypálya]

---

A ládába TravelBug nem helyezhető.

---

Multi geoláda (4V+1H)

Virtuális pontok, feljegyzendő számok
1. pont  N 46° 19,139' E 20° 49,100' 100 m [GCMHMB-1]
A Kocsisok emlékére emléktáblán lévő legelső évszám utolsó két számjegye.
2. pont  N 46° 18,785' E 20° 49,000' 101 m [GCMHMB-2]
A Központi magtár előtt lévő elektromos kapcsolószekrényen lévő hétjegyű szám első két számjegye.
3. pont  N 46° 18,750' E 20° 49,272' 102 m [GCMHMB-3]
A Nőtlen tiszti lak - ma Városháza - épületén lévő kémények száma.
4. pont  N 46° 18,345' E 20° 49,455' 105 m [GCMHMB-4]
A frissen felújított (MNV-nka) Csikóslak tetőszerkezetében lévő szarufapárok száma.

Hagyományos láda
5. A láda:  N 46° 18,466' E 20° 49,699' 105 m [GCMHMB-5]
Hármas facsoport tövében 15x10x5 cm-es láda.

Jelszó ("Megtaláltam"-hoz)
A hagyományos ládában lévő jelszó után írjátok be a négy virtuális pontnál feljegyzett számok összegét !

Javasolt parkoló a ládakereséshez
 N 46° 18,583' E 20° 49,762' 107 m [GCMHMB+Parkoló]

Mezőhegyes városa

Ez a 6200 lélekszámú kisváros 53 védett műemlékével igazi kuriózum.

"Úgy érzem, mintha tréfás, bűbájos szellemek egy másik világrészbe ragadtak volna. Különös látvány, mintha a kúriák és úri lakok, a nyaralók és kastélyok vándorútra keltek volna, azután találkoztak Mezőhegyesen, s itt megállapodtak, mondván, hogy jó nekik ez a hely." - láttatja Féja Géza Mezőhegyest.

Mezőhegyes neve elválaszthatatlanul kötődik a lóhoz, lótenyésztéshez. A császári és királyi ménesintézetet II. József császár alapította. A ménes a város egyedülálló kincse, évszázados épületei, kiemelkedő agrár építészeti emlékei, az alföldi táj jellegzetességét megtörő erdői és a város ligeteinek különleges fái sajátos, tradíciókat árasztó mikroklímát kölcsönöznek Mezőhegyesnek.

Az 1989-ben várossá nyilvánított Mezőhegyes lakosai máig jelentős számban élnek a város környéki nagyobb majorokban. Így, bár a város sajátos hangulatú világának, látnivalóinak zöme a belterületen van, érdemes körülnézni a külterületeken is. Itt ajánlom figyelmetekbe a közeli GCZasi és GCgluz ládákat is.

Az építészeti emlékek ápolásáért a Magyar Urbanisztikai Társaság 1984-ben Hild-éremmel tüntette ki a várost.

A császári-királyi Ménesbirtok rövid története

A birtok életre hívásának közvetlen történelmi előzménye az 1740-től 1763-ig tartó osztrák örökösödési, majd a hétéves háború. Ezek során a monarchia lóállománya mennyiségében lecsökkent, minőségében pedig leromlott. A monarchia uralkodónőjének, Mária Teréziának volt a gondolata, hogy a császári és királyi hadsereg remondával (utánpótlás lóval) való ellátása érdekében, de főképpen az ismétlődő török veszélyre felkészülendő, Bécs védelmére katonai ménesbirtokot hozzon létre. E tervet fia, II. József császári és királyi apostoli felség kegyelmes parancsolatának 1784. december 20-án kelt alapítói határozatával valósította meg a Dunától keletre.

A birtok Csekonics József vérteskapitány parancsnoklása és tervei alapján 18.127 ha legelős pusztán alakult meg kifejezetten legelőre alapozott lótenyésztés céljából 194 mén és 405 kanca tenyésztésbe állításával és a legszükségesebb, mintegy 6 hónap alatt felépített létesítményekkel (tisztek és katonák lakásai, törzsistállók, fedeles lovarda, vágóhíd, 8 nagy íves istálló stb.).
A birtok éves átlagban 7000-8000, a második francia háború alatt, 1800-1801-ben pedig 26 ezer lovat adott a hadseregnek.

1868-ig Mezőhegyesen csak katonai célú lótenyésztés és takarmánynövény termesztés folyt. A Mezőhegyesi Ménes kiemelkedő jelentősége vitathatatlan, hiszen itt született három magyar ló fajta az 1800-as években: Nóniusz, Furioso-North Star (Mezőhegyesi Félvér) és a Gidrán. A Nóniusz az első nemzetközileg is elismert és leginkább ismert magyar ló, mely Mezőhegyes mindmáig legnagyobb értéke és büszkesége. A kiegyezés eredményeként a katonai állami ménesek - így Mezőhegyes is - a magyar kincstár tulajdonába kerültek.

Az iparinövény-termesztés, valamint a sertés- és szarvasmarha-tenyésztés beindulásával a birtokon igen dinamikus fejlődés vette kezdetét. E korszak két meghatározó egyénisége Kozma Ferenc és Gluzek Gyula volt. A magyar kormány nevében Kozma Ferenc vette át a császári kincstártól a ménesbirtokot, és fejlesztette lóállományát világhírűvé, míg Gluzek Gyula 1876. és 1892. között jószágigazgatóként tevékenykedett a birtokon, amelynek gazdálkodását új alapokra helyezve Közép-Európa akkori időkhöz mért legkorszerűbb állami nagybirtokát szervezte meg.

A mai helyzet: A Ménesbirtokot 2004-ben kettéválasztották. A hagyományőrző tevékenység, a lótenyésztés állami kézben maradt, ebből lett a Mezőhegyesi Állami Ménes Kft., amelynek feladata a több mint 220 éves múltra visszatekintő lótenyésztés sikeres folytatása.
A magánosított gazdaság Mezőhegyesi Ménesbirtok Rt. néven működik tovább közel 10 ezer ha területen. Fő tevékenysége a szántóföldi növénytermesztés, a vetőmag-termesztés és -feldolgozás, a szarvasmarha-tenyésztés és tejtermelés, valamint az erdő- és vadgazdálkodás.

Nonius Senior
Nonius Senior volt az "ősapa", 1810-ben Normandiában született. Az osztrákok a napóleoni háborúk idején hadizsákmányként hozták be egy francia ménesből és Mezőhegyesre osztották be, ahol 17 éven át fedezett.

Fontosabb építészeti műemlékek

A Postakocsi-állomás és vendéglő, későcopf stílusú, Jung József tervei alapján épült 1789-ben. Mivel a kocsik fordulásához nagy teret kellett biztosítani, ezért áll hátrább, mint a központ többi épülete. Ma szakképző iskola.
 N 46° 19,205' E 20° 48,990' 100 m [GCMHMB+Postakocsi_áll]

Északi nagy diadalív
Empire stílusban épült 1807-ben, tervezte Hild János.
 N 46° 19,188' E 20° 49,021' 100 m [GCMHMB+É-i diadalív]

Az Északi kaszárnya 1785-1790 között épült késő copf stílusban, Jung József tervei alapján. Az épület huszárlaktanya volt 1944-ig, majd 1985-től, mint Hotel Nonius szálloda üzemel. A déli kaszárnya pontos mása.
 N 46° 19,166' E 20° 49,023' 100 m [GCMHMB+É_kaszárnya]

A Fa harangláb, az 1870-es években épült, az 57-es (Peregpuszta) majorból felújítva áthelyezték a központi istálló mellé.
 N 46° 18,766' E 20° 54,087' 100 m [GCMHMB+Harangláb]

A Központi istálló Hild János tervei alapján épült 1802-ben, empire stílusban. Eredetileg törzsménistálló volt, ma sportlóistálló. Az istállóban 47 boksz és 20 stand található. Öntöttvas oszlopokkal háromhajóssá alakított belsejében még megvannak az eredeti vörösmárvány zabtálak.

A Ménesparancsnoki épület 1790-ben épült Jung József tervei szerint copf stílusban. Kőoszlopokon álló svájci típusú arabeszkes nyitott faverandával. A mindenkori ménes- parancsnokság épülete ma a Mezőhegyesi Állami Ménes Kft. és a Ménesbirtok Zrt. igazgatósági épülete.
 N 46° 19,085' E 20° 49,070' 101 m [GCMHMB+Ménesparancsnoki_ép]

A Fedeles lovarda 1809-ben épült Hild János empire stílust követő tervei alapján. Ez volt az ország első ilyen létesítménye, mely mind a mai napig eredeti formájában és funkciójában szolgálja a lovak és lovasok munkáját.
A tető alatt van elhelyezve a toronyóra, mely negyedóránként hangos óraütéssel jelezte az idő múlását.
A lovarda falán látható domborművön Kozma Ferenc miniszteri tanácsos az angol félvér ménest mutatja be I. Ferenc József császárnak
 N 46° 19,090' E 20° 49,110' 101 m [GCMHMB+Lovarda]

A Kocsimúzeumot egy 1802-ben empire stílusban épült istállóban rendezték be. A múzeumban jelenleg 15 db hintó, szánkó és egyéb kocsi található, valamint nehéz-veretes csipkés díszhámok, sallangos díszszerszámok és régi fényképek is.
A múzeum a történelmi Ménesbirtok központjában helyezkedik el az évszázados fák, a ménes parancsnokság, az ország első és egyedülálló fedeles lovardája, a tiszti kaszárnyák, valamint az egykori törzsmén istálló épületei között.
A ménesudvar a kocsi múzeummal együtt élő múzeumot képez, ahol a lovak, az emberek és az épületek 220 éve élő példája és egyedülálló emléke agrártörténelmünknek.
Előzetes bejelentkezéssel (Hotel Nonius porta) látogatható.
 N 46° 19,152' E 20° 49,143' 101 m [GCMHMB+Kocsimúzeum]

A Déli kaszárnya 1785-1790 között épült Jung József tervei alapján késő copf stílusban. A kétszintes egykori huszárlaktanya ma lakásoknak ad helyet. Az északi kaszárnya pontos mása.
 N 46° 18,983' E 20° 49,115' 101 m [GCMHMB+D_kaszárnya]

Déli nagy diadalív empire stílusban épült 1807-ben. Tervezte: Hild János.
 N 46° 18,983' E 20° 49,115' 102 m [GCMHMB+D_diadalív]

A Központi magtár 1809-ben épült Hild János tervei szerint empire stílusban. A római vízvezetékek motívumát megjelenítő 28 pillér által alkotott 27 ív négy szintet foglal magában.

Nőtlen tiszti lak (ma: Városháza)
Elővárosi eklektikus stílusban épült 1913-ban. Emeletes, oromzatában fa csúcsív, az ablakok fölött kis előtető, fedeles kertkapu. Viccesen "kan-tár"-nak nevezték.

Hotel Centrál, elővárosi eklektikus stílusban épült 1885-ben a budapesti országos kiállításra, majd szálloda és tiszti kaszinó volt. Építészeti jelentősége, hogy az ország egyetlen megmaradt fagerendavázas szállodája. Három díszes belső terme van. A Városházával szemben van.
 N 46° 18,732' E 20° 49,238' 102 m [GCMHMB+Centrál]

Földbe süllyesztett, apsziskonyhás, boltozott Csikóslak, óbarokk stlusban épült 1785-ben.
2 db található a 18-as majorban, Ó-mezőhegyes 16-17 szám alatt.
Szépen fel vannak újítva. Tetőzetük eredetileg földből volt, fűvel benőve. Ma a tetőt cseréppel fedték, oldalfalait téglából építették, de a 2-3 méterre süllyesztett lakórész még eredeti formájában látható. Négy ágy, egy közös szekrény és egy rakott tűzhely volt benne. Ezeket a boltozott, külső kemencés lakásokat, mediterrán jellegükre tekintettel, a francia származású Le Favre császári tiszt építhette.
Betekintve a major egykoron virágzó telephelyére ma már csak az enyészet és pusztulás látható.

Forrás: Látnivalók Magyarországon (könyv)
Honlapok: mezohegyes.hu, muemlekem.hu

Egy ló lovas nélkül is ló, de a lovas ló nélkül csak egy egyszerű ember.

Kellemes időutazást Mezőhegyesen !