A láda egy fa tövének odvában, kövekkel, avarral álcázva.
A ládába TravelBug nem helyezhető.

Megközelítés

Ez a valaha szebb napokat és időket megérő várrom és csárda Várkesző, Marcaltő és Szany útirányok háromszögelésénél található.

Várkeszőtől északkeleti irányban, a Rába hídján átkelve 2 km-nyire találjuk a várhelyet. Közvetlen szomszédságában egy elhagyott út menti csárda épülete van. Tengerszint feletti magassága 122 m, asztallap simaságú területen épült. Területének nagyobb részét erdő borítja, másutt jól áttekinthető rét. Megközelíthető Szany irányából is. Ebben az esetben a községet Marcaltő felé 800 m-rel elhagyva letérünk a főútról Várkesző irányába és 1 km után érjük el a vár melletti volt Halászcsárdát. A Pápa-Csorna vasútvonal Rába-híd megállója 2 km-re van (vonat közlekedik).

Láda megközelíthető az alábbi koordinátáról kiindulva. Kb. 100 méter:

 N 47° 26,294' E 17° 19,882' 123 m [GCPVV+parkoló]

Nevének eredete
Előnevét a Rába folyó partján épült vízi várról kapta, amelynek földbástyaszerű kiemelkedését ma is látni lehet. A vízi várat körülfogta a Rába vize, természetes védővonalat vonva a vár köré. Nevének utótagját többféleképpen értelmezik. Valószínű, hogy a Keszi=Kesző törzsnévből ered.

Története

Várkesző és környéke már az őskorban is lakott hely volt. Nevét az oklevelek 1361-ben említették először Waryobaggakezu néven. Egyes forrásmunkák szerint Váraljakesző néven is ismert volt. A 15. század közepe óta több néven is említik az oklevelek:Waryobogyakezew-nek, Simonkezew-nek, Waraskeszeu-nak, Várjobbágykesző-nek. A település határában már az Árpádok korában vár állt, mely a Rába egyik védőpontja volt. A 14. században a gróf Cseszneky és a banai zsidó család rendelkeztek itt nagyobb birtokkal, de legjelentősebb birtokosa mindvégig a győri püspökség volt. Lakosságának többsége 1930-ban földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkozott. A köves altalajú szántókon gabonaféléket és burgonyát termeltek.
Határában 124 hold erdőt is birtokolt a győri püspökség. Körjegyzősége Egyházaskeszőn volt. A háború előtt lakosainak száma 442 fő, 1960-ban 476, 1970-ben 376 fő volt. 1954-ben csatolták Veszprém megyéhez. 1910-ben 538 magyar lakosa volt. Ebből 528 római katolikus, 10 evangélikus volt. A 20. század elején Vas vármegye Celldömölki járásához tartozott.

Kesző vára

A keszői püspökségi vár már az Árpád-korban a Rába egyik védvonala volt. A vár, vagy valamilyen udvarház létezésének első nyoma 1295-ből származik, mikor Tivadar győri püspök itt, Kezeu-n keltezte egyik oklevelét. Az 1398-ban keltezett oklevél várnagyát említette, tehát ekkor már vár is állt itt.
1403-ban Zsigmond király idején a király ellen lázadó Hédervári János püspöktől foglalták el a királyi csapatok, azonban hamarosan újra visszakerült a püspök kezébe.1441 tavaszán I. Ulászló király csapatai dunántúli előrenyomulásuk során többek között e várat is megszállták.
A vár egészen 1449-ig lengyel származású kapitányok igazgatása alatt állt, ekkor Salánki Ágoston püspök tulajdonába került vissza.
1463-ban Mátyás király egy oklevelében felszólította kapitányait, hogy az okleveleiben név szerint megnevezett nemeseket ne merjék a török elleni hadjáratra kényszeríteni, mert azok Győr, Szombat és Kesző (Kezy) várak őrizetével lettek megbízva.
1560-ban Kesző vára a győri püspökség kezén volt, melyben valószínűleg a török elleni védekezés miatt királyi őrség tanyázott.
A 17. század közepe körül a megrongálódott várat Széchenyi György győri püspök javíttatta ki 7000 forintból.
A vár még állt a kuruc időkben is.
1795-ben a vár falait a győri püspökség romboltatta le. A vár megmaradt köveit útépítésre használták fel.

http://hu.wikipedia.org/wiki/V%C3%A1rkesz%C5%91

Ládatörténet:

2020.09.27.: Anettx pótolta az elveszett ládát.