WAP:

A láda (8 x 12 x 7 cm-es zöld fedelű doboz), amely az első rejtésünk, a templom dél-keleti sarkától kb. 50 m-re, talajszinten lett elrejtve. Az ott lakók tudnak a ládáról.

---

A ládába TravelBug nem helyezhető.

---

Madocsa elhelyezkedése és megközelítése

A Dunától 1,5 km-re nyugatra fekszik. Dunaföldvártól (14 km-re) délre, a Dunával majdnem párhuzamosan Bölcskén át érhető el. Paksról pedig északkelet felé, a 6-os főútról Dunakömlődnél jobbra letérve. A faluba tömegközlekedéssel csak autóbusszal lehetséges, vonat közlekedés nincs a közelben.

A templom felé ezután érdemes megtekinteni az I. világháborús emlékművet a Polgármesteri hivatalnál.

 N 46° 41,222' E 18° 57,491' 135 m [GCMADO+emlékmű]

Elérhetőség:

A templom istentisztelet idejében (vasárnap 11-12-ig van nyitva. Megtekinteni előzetes telefonos egyeztetés alapján
lehet.
Nagy János lelkész:
75-330-168; 30-477-5035

A templom története

A madocsai református templom tornyának alsó szintjei középkoriak. Ez az alsó néhány szint gondosan faragott, jó minőségű kváderkövekből áll. A torony egykor négyzet alaprajzú lehetett, mintegy 5, 5 m-es oldalakkal, de a református templom építésekor a hajót ívesen csatlakoztatták a toronyhoz. A torony falsíkjainak a tájolása jelentősen eltér a fő égtájaktól, a keleti falsík mintegy 22 fokkal (-22°) az északi irány felé hajlik. A lábazati vakolatréteg mintegy egy méteres leverésével a kváderkövek is megfigyelhetővé váltak. A falazat anyaga főleg fehér mészkő, de szürkés kő is sok található, sőt egy hatalmas hússzínű, a rómaik által kedvelt mészkőtömb is be van építve a nyugati oldalba. A kövek különböző méretűek. A torony falában szinte hézagmentesen illeszkednek, a hajó falában a másodlagosan beépített kövek közt már nagyobb vakolathézagok is akadnak. A torony falába az északi oldalon a református templom építésekor ajtót vágtak.

A lábazat tanúsága szerint a református templom falaihoz is felhasználták a románkori köveket. A templom környékén található felszíni formák alapján valószínű, hogy a torony a kéttornyú apátság északi tornya lehetett. A középkori templom hajója a mai templom mögötti házsor felé nyúlt. Itt a hatvanas években vízvezeték ásása során középkori sírt találtak. A toronytól északra, a mai akácos téren állhatott a falu kisebb temploma, aminek romjait még Rómer Flóris is látta a 19.sz végén. A másodlagosan beépített kövek közt a toronytól balra, közvetlenül a földfelszín felett találunk egy palmettás motívumot tartalmazót, ami stílusában a XII. századi pécsi és fehérvári építkezésekhez köthető. A faragott kő nyilvánvalóan egy befejezetlen díszítőfaragvány töredéke.
A románkori apátsági templomot a Bikács (Bikácsi Magnus királyi főtárnokmester) nemzettség alapítja 1145-ben a bencés rend számára, tehát egy nagyon korai nemzetségi monostorról van szó. Az akkori Madocsa jelentősége Esztergomhoz és Kalocsához volt mérhető.

A templom Szt. Miklósnak volt szentelve. Jelentőségét mutatja, hogy 1225-ben a pápa a bencés rendi káptalan tartására jelöli ki, II. Géza maga is megajándékozta az apátságot. A Bikács nemzettség Károly Róbert alatt kegyvesztett lett, de egyik tagja, Fodor Miklós fia, Farkas visszakapja a jogokat Nagy Lajostól. A XIV. században a maróti hercegek a kegyurai, majd a XV. század elején Máté, machoviai herceg. 1422-ben a falu és az apátság a Paksi család birtokába kerül. Ekkor már erősen hanyatlik a kolostori élet, és a kolostor is rossz állapotba kerül. Ezen György apát kísérel meg változtatásokat, kezdeményezésére a pápa kiveszi a pécsi püspök fennhatósága alól a kolostort, és közvetlenül Esztergom alá rendeli.

1425 körül elnéptelenedett a falu és a kolostor is. 1453-ban az elveszett javak visszaszerzését kísérli meg Fóris apát, ezért újrairatja az adományleveleket. 1464-ben II. Pius pápa ismét kivonja a pécsi püspök fennhatósága alól a kolostort, és közvetlenül Esztergom alá rendeli. 1474-ből IV. Sixtus pápa a madocsai apátságot Maróthi Máté macsói bán, mint védúr ajánlatára, Gyivolai Gergely váradi presbiterkanonoknak adományozza tíz évre, hogy a György apát halála óta elhanyagolt monostor épületeit, melyet szerzetesei elhagytak az apátság 40 aranyforintnyi jövedelméből kijavítsa.
1487-ben olasz apátot kap a kolostor Fra Zoan Antonio Cattaneo személyében, aki a királyi könyvek miniátora volt. Ezt követően a domonkos rend átveszi a kolostort a bencésektől. Az átvétel azonban csak ideiglenes lehetett, mert 1515-ben már ismét Pannonhalma alá tartozik, ekkor János nevű apátja kap értesítést a bátai apát lemondásáról. A hagyomány szerint 1560-ban lett a lakosság református. A törökök kiűzésük elött felgyújtották a templomot, de ezután az apátságnak még tekintélyes romjai állnak. Bohus, pécsi kanok 1721-es vizitációja szerint "faragott kőből gyönyörű szép olasz stylben építve" áll még a templom, amit Tolna megye legszebb templomának tart. A templom két tornyát a pécsi székesegyházhoz tartja hasonlatosnak, és külön megemlékszik a tornyokat összekötő merész bolthajtás alakos szobrairól, és a "virágokkal cifrázott ablakművekről". (A kettős torony létét igazolja egy régi pecsét is, melyet a Református Egyházközség ismét használ.)

Ez a leírás nyilván egy gótikus átépítésre is utal. A templomhoz csatlakozó kolostor romjai is álltak még ekkor. Ennek kövein állítólag "görög" feliratokat találtak, és a kövek másodlagos felhasználásúaknak tűntek. (Érdemes emlékezni rá, hogy korábbi birtokosának a veszprémvölgyi apátságnak alapító okirata még Szt. István idejéből szintén görög nyelven íródott.) A templomhoz közel egy kápolna volt, amit a reformátusok használtak. Ezt még Rómer Flóris is látta a XIX.század végén, és falképeit is megemlítette. Evangélista szimbólumokat fedezett fel a kápolnában.
Az apátság pusztulását is ismerjük. Köveiből épült meg a bölcskei katolikus templom és a paplak 1796-ban. Hőke Lajos a XIX. század végén még látott Bölcskén olyan madocsai sírkövet, amin "Tótország" címerét is felismerte. A bölcskei plébánia falában látható kő viszont rómainak, és nem középkorinak tűnik. A mai madocsai református templom 1803-06 közt épült, egy korábbi szerényebb templom helyén, ami már nyilván felhasználta az apátság romjait. A helyi hagyomány tudni vélni, hogy a középkori templom a mainál kisebb volt, a templom vége nagyjából a mai úrasztalnál volt. A templom tájolását figyelembe véve elképzelhető, hogy az egykori kolostor épületmaradványait találták meg egykor ezen a helyen.

Forrás: A madocsai egyházközség honlapja

Madocsa honlapja

Gasztronómia a környéken

A ládakeresés után két közeli halászcsárda felkeresését ajánljuk. Ha Paks fele indultok akkor a Dunakömlődi Halászcsárda, aki észak felé indul annak a Dunaföldvári Halászcsárda nyújt kellemes élményt.

Sok sikert, jó keresést kíván a Szintai család!