+
történelmi nevezetesség, várrom, épület
+
szép kilátás, érdemes panorámát fényképezni
-
különleges látványosság, helyszín
-
speciális koordináta-érték vagy magasság
-
vízpart, tó/folyó, forrás van a környéken
+
település belterületén van a láda
+
van a közelben (pár száz méteren belül) lakott terület
+
havas, jeges időben, fagypont alatti hőmérsékleten is kereshető a láda
+
nyáron, a legnagyobb kánikulában is ajánlott környék
+
hegyen, csúcson, nagy dombon van a láda (a környékhez képest)
+
megközelíthető járművel néhány száz méteren belül
+
a javasolt kiindulóponttól fél órán belül elérhető
-
mozgáskorlátozottaknak, babakocsival érkezőknek is ajánlott
+
kisgyerekkel is megközelíthető
-
a láda megszerzéséhez sziklát kell mászni (gyerekkel nyakban kizárt)
+
sötétben is érdemes keresni
-
a GPS-t zavaró sűrű erdő, sziklafal, magas épület, stb. van
-
szokatlan méretű/alakú a láda (az ajándékok miatt fontos)
+
el lehet menni kerékpárral a ládáig (vagy látástávolságban hagyható)?
-
GPS nélkül is érdemes megkeresni
-
a látnivalóért fizetni kell
WAP
A láda 6 x 10 x 15 cm. Segítség: alatta, de nem földszinten.
Tartalék jelszó: a kilátón, kálvária felőli oldalon 2,5 méter magasan az eresz alatt.

A ládába TravelBug NEM helyezhető el.
Leírás
Ezzel a ládával a veszprémfajszi Kálvária-dombra invitállak, ahol a kálvária mellett, egy fából készült kilátóból gyönyörködhetünk a panorámában.
Veszprémfajsz
A település a Balaton-felvidék déli peremén alakult ki, a mai Mulató-tető, Kéri-haraszt, Ányos-kút, Királyhegysarok és a déli irányban emelkedő Kálvária-hegy által bezárt viszonylag kis területen. Ez az ősmagja a mai falunak. A falu neve 1233-ban jelentkezett először írásos formában. A magyar honfoglalás vezéralakjának Árpád fejedelem fiának Jutasnak, illetve Jutas fiának Fajsznak nevét őrzi.
A középkori Fajsz falu ("villa Fayz") későbbi nevén Pór-Fajsz-ból napjainkra semmi nem maradt. Az első konkrét adat szerint -1488-ban- huszonkét jobbágyporta és egy kisnemesi udvarház alkotta a falut, s ennek közelében volt még egy nagyobb nemesi kúria. Fajsz falu templomának romjai ma is láthatók a
balácai római kori romterülettől (GCBLCA) ÉK-re, mintegy 200-250 m-re. 1242-ben a Dunántúlt is elérő tatárjárás minden bizonnyal elpusztította Fajsz falut.
Ezután magánbirtokosok jelentek meg Fajszon, sőt a pannonhalmi apátság is szerzett kisebb birtokrészeket. A XV. század elejétől egy nemesi család a Fajszon és a szomszédos Vámoson egyaránt birtokos- magukat hol Vámosi, hol Fajszi Ányos néven nevező- nemesi család emelkedett ki.
1593 nyarán újra háború tört ki a Habsburg és a Török Birodalmak között. Feltehetően ebben az időszakban menekült el Fajsz falu lakossága, s ekkor vált lakatlanná a később Pór-Fajsznak nevezett település. Fajsz falu soha többé nem épült újjá, s középkori-többszörösen kibővített-temploma is romhalmazzá vált. A török háborúk és hódoltság elmúltával a mai Veszprémfajsz területe két elkülönülő részre oszlott. A falu mai határának É-i részét Pór-Fajsznak, D-DNY-i felét Nemes-Fajsznak nevezték.
Megközelítés
Veszprémfajsz a 73-as ill. a 77-es számú főút felől közelíthető meg autóval. Az ajánlott parkolót itt találjátok.
N 47° 2,148' E 17° 53,877' 339 m [GCVeGo+park]
Ládatörténet
2016.7.11 A láda eredeti rejtője, Kumin már nem tud elég időt szánni a gondozására, ezért adoptálhatóvá tette a ládát. Admin (Fazék)
2016.07.13 A geoládát örökbe fogadtam :) acsocso
Forrás
Veszprémfajsz
A képekért köszönet Arti (junior), Discover, Hörcsög és Tapsifüles kessereknek!