A ládába TravelBug nem helyezhető.

Bevezető
Ez a geoláda az Illancs értékeit és kirándulóhelyeit bemutató sorozat (GCKEHO, GCHAHO, GCBOGI) tagja, amely az Országos Kéktúra útvonala mellett fekvő festői Szamár-völgybe invitál Titeket.

Megközelítés
Császártöltésről a Kossuth Lajos utca végén induló jelzésű földúton. A gépjárművet itt parkolhatod le:
 N 46° 24,241' E 19° 11,963' 110 m [GCSZMV+parkolo]
Innen a völgyben (vagy fent a partoldalon) végigsétálva juthatsz el az egykori Szamár-patak (Malomér) medrében álló öreg fához, amely a ládát rejti. A ládáért enyhe nehézségű famászásra lesz szükség. Nem árt ha van aki bakot tart, de átlagos fizikummal egyedül is könnyedén teljesíthető.

Érdemes az alábbi pontokat felkeresni a ládáig vezető séta során:

 N 46° 23,839' E 19° 12,103' 137 m [GCSZMV+eszakipad]
Tipp: A völgyből a padhoz egy vadregényes szurdokon keresztül is feljuthatsz, nem csak a meredek partoldalt megmászva.

 N 46° 23,616' E 19° 12,406' 142 m [GCSZMV+kilato]
Itt nagyszerűen kiélheted természetfotós ambícióid.

Ládatalálat után levezetésként ajánlom a déli padig tartó sétát a buckás mezőn át, ahol akár piknikezni is van lehetőség:
 N 46° 23,093' E 19° 12,629' 143 m [GCSZMV+delipad]

Visszatérve Császártöltésre vethettek egy utolsó pillantást a völgyre a kilátóból is, ahol GCCSTK rejtőzik.

Szamár-völgy
Császártöltés területén a Duna-Tisza közi hátság magaspartjának egy keskeny sávjában a lehullott csapadékvíz a magaspartra merőleges Szamár-völgyön át talál utat a Sárköz (GCKSAR) irányába, melynek magasparttól néhány kilométerre található forrása mára már elapadt, így medre csak esőzések után telik meg vízzel. A völgy déli vége vízválasztó terület, hisz a közelben induló Kígyós-főcsatorna egykori folyama a Szamár-patakkal ellentétben már nem a Sárköz irányába tartott, hanem délre az egykori Kélesi-tó felé.

Völgy a római korban
A patakmedret határoló dombokon szarmata településnyomokat tártak fel, ahonnan kerámialeletek is előkerültek.

Amikor még tó volt itt
A régi térképek összehasonlítása és az iratok tanulmányozása során lassan kirajzolódik előttünk a 300 évvel ezelőtti Őrjegi táj. Kis tavacskákból álló zsombékos terület, ami egy korábbi Duna szakasz elmocsarasodott maradványa, de részben természetes folyam is, főleg csapadékos árvizes években. Nagy pontossággal bele lehet helyezni ebbe a tájba a térképen berajzolt dombokat, a névvel ellátott tavat, patakot, a végeláthatatlan mocsarat. A térkép jelzi a Bajai utca dombját, a Gőzmalom utcai magas part és a Hofstellák magas partja között elterülő hatalmas völgyet, ami ennek az egész környéknek az arculatát meghatározza. Ebben a völgyben feküdt kifelé elnyújtózva a Császár-tó, a tóban csordogáló kis patakkal. A völgynek akkor még nem volt neve, de a tónak igen. Az 1740 körül készült térképek mindegyike feltünteti a Császár-tavat, mégpedig a Budai országút jobb oldalán kelet felé egy völgyben elnyúlva, mintegy hosszú kígyót ábrázolva. Az ilyen fajta tó csak dombvonulatok által közrefogott hosszú, lapos völgyben alakulhatott ki, a völgy legmélyebb részén, amit a kisebb források vízzel folyamatosan táplálnak. Egy zsombékos, mocsaras, nádasokkal teli, de azért kisebb szabad víztükröket megcsillantó, tocsogós területet kell elképzelni, amiben azért van bizonyos vízmozgás. Ezen a tavon csordogált keresztül a völgy kis patakja, ami levezette a tóban összegyűlt, felesleges vizet. Ez a patakocska a mai Malomárok, ami még ma is csordogál, és ami hajdan a Csákány-patak nevet viselte, és ebből jöhetett létre a település neve Csákányfő, amit a térkép feltüntet.

A német telepesek megjelenésével, az 1700-as évek legelején, Hajós alapítását követően a környék tájai, dűlői, patakjai német neveket kaptak. Így lett ennek a hatalmas völgynek, az első neve Eseltal, amit később magyarra fordítottak, ez a Szamár-völgy. A völgyben csordogáló kis patak pedig völgy neve után az Eselbah (Szamár-patak) nevet kapta. Valamikor ennek az egész völgynek Szamár-völgy volt a neve nem csak annak a kis területnek, amit mi ma Szamár-völgynek nevezünk. Az idő múlásával ezeknek a német elnevezéseknek a magyar fordítása honosodott meg. Amikor új feladatott kapott a Szamár-völgyben csordogáló patak, (mint a vízimalom kerekeinek a forgatása), a Szamár-patakból Milékrábá (Malomárok) lett.

Császártöltés
Nevét a Szamár-völgyben elterülő Császár-tóról, és a tó előtt felépített töltésről kapta. A korábbi 1737-es térképen még semmi jele nincs semmiféle töltésnek. Azt a bizonyos töltést a Császár-tó elé, (tó és az Őrjegi mocsár közé), a két magas part a Hofstellák lábától a Gőzmalom utcai magas partig építették meg. Az alacsonyan fekvő országutat emelték meg a tó előtt, így ez a töltés lett a Császár-tó töltése. A töltés még az első telepesek megérkezése előtt megépült, mert az 1743-as térképen a két szóból a Császár-tóból és a töltésből, a tó elhagyásával Császártöltés neve is szerepel.

A töltés megépítésének legfőbb oka, hogy a Szamár-völgy bejáratánál igen alacsony a parti löszfal az Őrjegi mocsár felől. A töltés megépítése előtt, az Őrjegi mocsár magas vízállásának esetén, áradáskor a víz fel tudott jönni a Smita környékén a Szamár-völgybe és elöntötte azt. Ilyenkor az Őrjegből feltörő víz egyesült a Császár-tó vizével, és egy hatalmas tavat alakított ki, ami komoly károkat okozott. Többek között hosszabb időre megakadályozta a Budai országúton a közlekedést is. A töltés megépítése után már nem kellett attól tartani, hogy az Őrjegi ár teljes szélességében elárasztja a Szamár-völgyet és víz alá temeti a Budai országutat. Viszont egy zárt töltés megépítése magával hozza azt a gondot, hogy az időnként felgyülemlő Császár-tó vize sem tudott akadálytalanul lefolyni a Smitán az Őrjeg felé. Ezért Smitánál a töltésen hidat kellett építeni, és ezzel a tó vizének szabad lefolyást biztosítottak.

Idővel, ahogy az időjárás szárazabbra fordult, az Őrjegi mocsár (GCBREK) lassan kezdett visszahúzódni, az áradástól már nem kellett tartani, de ez a terület még jó 150 évig hasznavehetetlen mocsár megmaradt. A mocsár végleges lecsapolása csak a Báger csatorna kimarkolása után vált valóra.

Vadgazdálkodás a völgy területén
Natura 2000 területként a Császártöltési Hubertus vadásztársaság vadászterületének részét képezi. Az elhelyezkedéséből és domborzati viszonyaiból adódóan nem intenzíven hasznosított vadászterület. A természetvédelmi területen vadgazdálkodási berendezés nem található. A környéken előforduló vadak a gímszarvas, őz, vaddisznó, és a mezei nyúl.

Testvérláda: GCHETV

Élményekben gazdag kincskeresést kívánok!
...long way round ;)
QuadKan

Források
Helytörténet
Illancs

Ládatörténet
2024. 4. 6. - Dr.Lada és BHajna cserélték a tönkrement dobozt. Köszönjük. [Admin(Fazék)]