A Kolon-tó bemutatása:
A Kolon-tó a Kiskunság legnagyobb édesvízi mocsara, a Kiskunsági Nemzeti Park védett területe. Medre a Duna-Tisza közi homokhátságba benyomult holocén kori Duna-ágból alakult ki. Nagysága 3059 hektár, átlagos vízálláskor kb. 5,5 km hosszú és 1,5-2,5 km széles. Erősen benádasodott, elöregedő tó, csak mesterségesen kialakított nyílt vízfelület található benne. Az üledék-felhalmozódás és benne termelődő szerves anyag mennyisége miatt a meder feltöltődése egyre gyorsabb. A sekélyebb részeken szikesedési és tőzegképződési folyamatok is beindultak. Átlagos vízmélysége 1 méter, de a régi tőzegbányászat helyén 2-3 méter mélységű részek is találhatók.
Növényvilága:
A nádasok ritka növénye a lápi csalán. A mesterségesen megnyitott vízfelszínek adnak otthont többek között a fehér tündérrózsának, a kolokánnak és a közönséges rencének. A tó déli oldalán egyre sekélyedő tómeder növényvilága megváltozik. A nád egyeduralmát megtörik a rekettyefűz bokrai. A parti zónában terjed a széleslevelű gyékény és jó vízellátású zsombékosokra is bukkanhatunk. A tavat szegélyező láp- és mocsárrétek, nedves kaszálók virágpompája májusban teljesedik ki. A területen nem kevesebb mint kilenc védett orchidea-faj honos. Nem ritka a vitézkosbor, a fátyolos nőszirom, a hússzínű ujjaskosbor, a réti iszalag, a mocsári kosbor, az epergyöngyike vagy a szibériai nőszirom sem. Májustól virágoznak a bangófajok, melyek között a Duna-Tisza közén igen ritkának számító méhbangó kisebb állománya is megtalálható. Nyár közepétől helyenként tömegesen tenyészik a buglyos szegfű. Ezekbe a fajgazdag rétekbe ékelődik bele a Közös-erdő, mely a Duna-Tisza köze egyik legjobb állapotában megmaradt, égeres láperdőből kialakult tölgy-kőris-szil ligeterdeje. A tó nyugati oldalán a Bikatorok erősen tagolt buckavidéke nyílt homokpusztagyep.
Állatvilága:
A változatos élőhelyek sokasága gazdag állatvilágnak ad otthont. A Kolon-tó vizében élő halfajok a védett réti csík, amely a sekély vizekben is képes fennmaradni, valamint a lápi póc. A békák mellett nem ritka a mocsári teknős és a vízi sikló sem. Gyakran látható pettyes gőte és tarajos gőte is. A hüllők közül még találkozhatunk homoki gyíkkal és zöld gyíkkal. Az emlősök közül erdei cickány, törpeegér, vidra, vörös róka és menyét él a területen.
A Kolon-tó régóta híres gazdag madárvilágáról. Nagy összefüggő nádasok biztosítanak zavartalan fészkelési lehetőséget. A nádas mellett fontos madárélőhelyek a nedves gyepek is. A hazánkban előforduló valamennyi gémfaj, illetve a kanalasgém is rendszeresen költ itt. A nádas énekesmadár állománya fészkelési és vonulási időszakban roppant fajgazdag és népes. Megfigyelhetjük itt a fülemülesitkét, a nádirigót, a cserregő és foltos nádiposzátákat, a nádi tücsökmadarat és rokon fajait. A rendszeres fészkelő fajok között említhető még a nagy kócsag, a szürke gém, a bölömbika, a nyári lúd, a cigányréce, az egerészölyv, bíbicek és cankók valamint a hamvas rétihéja. is. A tó nyugati oldalának szaggatott buckavidékén inkább az erdőkre és a száraz gyepekre jellemző fajokkal, szalakótával, gyurgyalaggal és lappantyúval találkozhatunk.

Ajánlott útvonal a ládához:
Izsák-Kisizsák felől érkezve az adott ponton térj le az 5203-as útról:
Letérő:  N 46° 49,118' E 19° 20,086' 85 m [GCIsak+letérő]
Innen a műúton, majd a földúton haladva eléred a sárga sáv jelzésű turista utat. Ezen haladva juthatsz a rejtek közelébe. A parkolást ennél a leágazásnál javaslom:
Parkoló:  N 46° 47,444' E 19° 19,527' 85 m [GCIsak+parkoló]
Tovább gyalog a sárga sávon, jelöletlen utakon vagy a közeli tanösvényen haladva megtalálod a bejáratot, ami a rejtekhez vezet.

Néhány gondolat a láda eredeti rejtőjétől:
Izsákról elindulva semmiképpen ne menj toronyiránt, mert túlságosan a természet részévé válhatsz elsüllyedve a mocsárban! Nem tudta ezt Mehemed... mármint a török hódítók, akik elöl ide menekült a falu lakossága. Ezért aztán állítólag sok kincs, török arany lehet a Kolon-tó mélyén.
Különösen ajánlom a láda felkeresését szeptember utolsó hétvégéjén az Izsáki Sárfehér Napok megrendezésének napjain, amikor fogathajtó bajnokságot is láthatsz, no és persze május-június hónapokban a tündérrózsa virágzásának idején.

Ha többet szeretnél tudni a tóról és környékéről, a látnivalóiról, a tanösvényeiről, bővebben olvashatsz ezen az oldalon.

Ládatörténet:
2021.05.26. Csabiq pótolta az elveszett ládát egyesületi dobozzal.
2021.06.26. Adoptálta: Ásványvadász, megtalálások száma: 263.